Nyilván önök is emlékeznek rá, hogy a téli szmogriasztások idején a légszennyezés miatt a polgármester rendszeresen felkéri a lakosságot: lehetőség szerint a személyautó helyett a tömegközlekedést vegyék igénybe, illetve kerüljék a szilárd tüzelőanyagok használatát, amire a gázáremelések miatt sokan visszaálltak. Közben vannak, akik gumival, műanyag tartalmú hulladékkal tüzelnek és egy ilyen háztartás annyi káros anyagot ereszt a levegőbe, mint máshol egy fél utca.
Az említett problémát tapasztaltuk a közelmúltban a Hideg soron: a kéményekből sűrű, fekete és fehér füst áradt, a környéken pedig erős gumi, égett műanyag jellegzetes szagát lehetett érezni. Ezzel kapcsolatban a helyszínen készített fotót mellékelve – a szagminta még kifejezőbb lett volna – megkerestük az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget és arra voltunk kíváncsiak, mit tesznek a levegőnk védelme érdekében?
– Miskolc Hideg soron készült fényképfelvételei kapcsán feltett kérdésére az alábbiakat válaszoljuk: A háztartási tüzelőberendezések szabályozása a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik – nevezte meg az esettel kapcsolatban illetékes hatóságot Sallai Ferenc, a felügyelőség kommunikációs vezetője. – Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelettel szabályozta a háztartási tüzelőberendezésekben elégethető tüzelőanyagokat. A rendelet tiltja a hulladékégetést. Ön a csatolt felvételek alapján azt valószínűsíti, hogy gumi vagy műanyag hulladék égetése történt a Hideg soron, ami sajnos nem tekinthető egyedi esetnek. Előzőek alapján ilyen esetekben az önkormányzat tud eljárni, és tettenérés esetén a 306/2010 (XII. 23.) Kormányrendelet, vagy az önkormányzati rendelet alapján bírságot alkalmazni.
Az útbaigazítás alapján az önkormányzat felé vettük az utunkat. Ezúttal Csizmadia János környezetvédelmi hatósági csoportvezetőnek mondtuk el a problémát.
– Bejelentés alapján tudunk ezzel foglalkozni, mert ez nem olyan jellegű szennyezés, mint a parlagfű. Amennyiben nem tüzelőberendezésben, hanem például az udvaron történik az égetés, akkor a füstje közvetlenül a közterületet érinti. Ebben az esetben a közterület-felügyelet azonnal intézkedhet, akár helyszíni bírságot is ki tudnak szabni. Problémásabb, amikor azt vélelmezik, hogy a lakáson belül, a tüzelőberendezést nem szabályosan használják. Ezt már a hivatal jogosult ellenőrizni. Tettenérésre lenne szükség, de ehhez be kell jutni az ingatlanba… Ráadásul a hatóság munkarendje kötött, utólag pedig nehézkes a bizonyítás. Az égésmaradványokból lehet következtetni az elégetett anyagokra, azonban tudni kell, hogy az ilyen vizsgálatok komoly költségekkel járnak, az eljárás pedig nehézkes. Nyílt térben égetés esetén egyszerűbb a dolog. Van amikor még közterületen is előfordul a kábelek burkolatának a leégetése – magyarázta a környezetvédelmi szakember.
A jogszabályok lehetőséget adnak levegővédelmi bírság kiszabására. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy élnek-e ezzel a gyakorlatban? Csizmadia János emlékezete szerint a lakáson belüli, fűtési célú károsanyag-égetéssel kapcsolatban nem szabtak ki ilyen bírságot, külső téri égetés miatt azonban többször is előfordult. Amennyiben bejelentést kapnak, és bizonyítatlanság miatt nem szabnak ki bírságot, akkor is figyelemfelhívó tájékoztatást adnak az érintett személyeknek a szabályokról, illetve arról, igazolt tettenérés esetén mire számíthatnak (például a „közkedvelt” színesfémvezetékről történő műanyag burkolatégetés miatt). Tegyük hozzá, a büntetés összege egy dolog és egy másik, hogy ezt hogyan tudják érvényesíteni.
Ez azonban jobbára elméleti eszmefuttatás, mint a környezetvédelmi szakembertől megtudtuk, nem sok az égetéses bejelentés, azok is jobbára az avarral kapcsolatosak. Az égetéses légszennyezés első sorban a szomszédságot szokta irritálni és itt jön újra, amit már említett: bejelentést követően ki kell jutni a helyszínre és bizonyítani a szabálysértést.
Cs. L.
Az említett problémát tapasztaltuk a közelmúltban a Hideg soron: a kéményekből sűrű, fekete és fehér füst áradt, a környéken pedig erős gumi, égett műanyag jellegzetes szagát lehetett érezni. Ezzel kapcsolatban a helyszínen készített fotót mellékelve – a szagminta még kifejezőbb lett volna – megkerestük az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget és arra voltunk kíváncsiak, mit tesznek a levegőnk védelme érdekében?
– Miskolc Hideg soron készült fényképfelvételei kapcsán feltett kérdésére az alábbiakat válaszoljuk: A háztartási tüzelőberendezések szabályozása a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik – nevezte meg az esettel kapcsolatban illetékes hatóságot Sallai Ferenc, a felügyelőség kommunikációs vezetője. – Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelettel szabályozta a háztartási tüzelőberendezésekben elégethető tüzelőanyagokat. A rendelet tiltja a hulladékégetést. Ön a csatolt felvételek alapján azt valószínűsíti, hogy gumi vagy műanyag hulladék égetése történt a Hideg soron, ami sajnos nem tekinthető egyedi esetnek. Előzőek alapján ilyen esetekben az önkormányzat tud eljárni, és tettenérés esetén a 306/2010 (XII. 23.) Kormányrendelet, vagy az önkormányzati rendelet alapján bírságot alkalmazni.
Az útbaigazítás alapján az önkormányzat felé vettük az utunkat. Ezúttal Csizmadia János környezetvédelmi hatósági csoportvezetőnek mondtuk el a problémát.
– Bejelentés alapján tudunk ezzel foglalkozni, mert ez nem olyan jellegű szennyezés, mint a parlagfű. Amennyiben nem tüzelőberendezésben, hanem például az udvaron történik az égetés, akkor a füstje közvetlenül a közterületet érinti. Ebben az esetben a közterület-felügyelet azonnal intézkedhet, akár helyszíni bírságot is ki tudnak szabni. Problémásabb, amikor azt vélelmezik, hogy a lakáson belül, a tüzelőberendezést nem szabályosan használják. Ezt már a hivatal jogosult ellenőrizni. Tettenérésre lenne szükség, de ehhez be kell jutni az ingatlanba… Ráadásul a hatóság munkarendje kötött, utólag pedig nehézkes a bizonyítás. Az égésmaradványokból lehet következtetni az elégetett anyagokra, azonban tudni kell, hogy az ilyen vizsgálatok komoly költségekkel járnak, az eljárás pedig nehézkes. Nyílt térben égetés esetén egyszerűbb a dolog. Van amikor még közterületen is előfordul a kábelek burkolatának a leégetése – magyarázta a környezetvédelmi szakember.
A jogszabályok lehetőséget adnak levegővédelmi bírság kiszabására. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy élnek-e ezzel a gyakorlatban? Csizmadia János emlékezete szerint a lakáson belüli, fűtési célú károsanyag-égetéssel kapcsolatban nem szabtak ki ilyen bírságot, külső téri égetés miatt azonban többször is előfordult. Amennyiben bejelentést kapnak, és bizonyítatlanság miatt nem szabnak ki bírságot, akkor is figyelemfelhívó tájékoztatást adnak az érintett személyeknek a szabályokról, illetve arról, igazolt tettenérés esetén mire számíthatnak (például a „közkedvelt” színesfémvezetékről történő műanyag burkolatégetés miatt). Tegyük hozzá, a büntetés összege egy dolog és egy másik, hogy ezt hogyan tudják érvényesíteni.
Ez azonban jobbára elméleti eszmefuttatás, mint a környezetvédelmi szakembertől megtudtuk, nem sok az égetéses bejelentés, azok is jobbára az avarral kapcsolatosak. Az égetéses légszennyezés első sorban a szomszédságot szokta irritálni és itt jön újra, amit már említett: bejelentést követően ki kell jutni a helyszínre és bizonyítani a szabálysértést.
Cs. L.