A Himnuszt követően Lipták Attila tűzoltó ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a miskolci tűzoltóság épületében tartott állománygyűlésen bejelentette: Magyarország alaptörvénye és az az alapján elkészített sarkalatos törvénynek megfelelően szerkezeti változást hajtanak végre. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat egységes állami szervezetbe integrálják. A hatósági tevékenységük is bővül. Ezt követően ismertette az új szervezeti struktúrát, amely keretében négy katasztrófavédelmi kirendeltséget hoznak létre a megyében: Miskolcon, Kazincbarcikán, Encsen és Tiszaújvárosban. A megnövekedett pénzügyi tevékenység miatt gazdasági igazgatóhelyettest is kineveztek. A szakmai munkát a továbbiakban három főfelügyelőség fogja össze: tűzoltó, polgári védelmi és hatósági, iparbiztonsági. Az állomány tájékoztatását követően Lipták Attila szalagot kötött a csapatzászlóra, majd katonás határozottsággal, érces hangon bejelentette: a parancsnokságot átvettem! Az állománygyűlés a Szózattal ért véget, az „Oszolj!” után minden tűzoltó visszatért szolgálati helyére.
Ezt követően sajtótájékoztató keretében ismertette az új, hivatásos katasztrófavédelmi rendszer felépítést Lipták Attila. Kiemelte, hogy a jogalkotó egységes iparbiztonsági hatóságot hozott létre, amely keretében a veszélyes anyagok szállítása (közút, vasút, vízi és légi), valamint a kritikus infrastruktúra (áram, víz, gáz, vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció) védelme is egy helyre kerül. Beazonosítanak minden olyan üzemet, amelynek működése veszélyezteti a lakosságot. A szakhatósági felügyelet keretében szükség esetén be tudnak avatkozni, katasztrófavédelmi bírságot szabhatnak ki a cégekre 300 ezer és 3 millió forint közötti összegben, amely össze is vonható 10 millió forintos felső plafonnal. Kockázatértékelés alapján, amennyiben szükséges, beavatkoznak a lakosság védelme érdekében.
– A polgári védelem alapjaiban újul meg! A legújabb kori kihívásoknak megfelelően a civilizációs, ipari katasztrófáktól kell első sorban megvédeni a lakosságot. A háborús kihívás sokkal kisebb, mint a második világháborút követően volt. A polgári védelmi kötelezettség is megújul. Eddig a felnőttek esetében a hadkötelezettség részeként működött, most kikerült belőle, és minden 18. évét betöltött magyar állampolgárságú, helyi lakosra vonatkozik a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig – ismertette a változást Lipták Attila. Bejelentette, hogy ezt követően szükség esetén a speciális mentőket is bevonhatják a védekezésbe, illetve biológustól az atomtudósig felkérhetnek szakembereket. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a speciális képességű szervezetek (mint például a hegyimentők) amennyiben együtt kívánnak működni a katasztrófavédelemmel, akkor felkészülést követően minősítő vizsgán kell átmenniük – már erre az időre is támogatásban részesülhetnek –, és sikeres minősítést követően együttműködési szerződést köthetnek. Amennyiben igénybe veszik a segítségüket, a felhasznált eszközöket megtérítik – ami anyagi oldalról nagy előrelépés, mivel korábban a civil szervezetek gyakorlatilag saját kasszából, adományokból, pályázatokból teremtették elő az eszközök pótlásának a fedezetét (– a szerző). Lipták Attila elmondta, hogy a tűzoltóságok teljes létszámát átvették és a feladatbővülés miatt nem elbocsátásra, hanem létszámbővítésre lehet számítani.
Még egy szervezeti változás történt. A megyei védelmi bizottság vezetését a megyei közgyűlés elnökétől a kormánymegbízott vette át. Két szakmai helyettese lesz, az egyik katasztrófavédelmi, a másik pedig aktív katonatiszt. Helyi szinten is változás történik. Amíg régebben a polgármesterek vezették a helyi védelmi bizottságokat, a törvény értelmében vészhelyzetben ezentúl a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kinevezett szaktiszt veszi át az irányítást. Lipták Attila ígérete szerint a lehető legrövidebb időn belül kinevezi őket. (Ezzel megszűnik az a 2010-es árvíz során számtalan problémát felvető helyzet, hogy mondjuk egy állatorvos vagy pedagógus végzettségű polgármesternek kellett döntéseket hozni az árvízi védekezéssel kapcsolatban.) A megelőzésben, felkészítésben azonban továbbra is lesz feladatuk a polgármestereknek.
Az átszervezés keretében 8 tűzoltó, katasztrófavédelmi őrsöt is létrehoznak a megyében, a parancsnok reményei szerit még az idén. Ezzel a lakosság 99 százalékát a riasztást követően 25 percen belül elérik a tűzoltók. Ezt idővel szeretnék tovább fejleszteni, az Európai Unió elvárásnak megfelelő 20 percre.
Csontos László
fotó: Mocsári László
Ezt követően sajtótájékoztató keretében ismertette az új, hivatásos katasztrófavédelmi rendszer felépítést Lipták Attila. Kiemelte, hogy a jogalkotó egységes iparbiztonsági hatóságot hozott létre, amely keretében a veszélyes anyagok szállítása (közút, vasút, vízi és légi), valamint a kritikus infrastruktúra (áram, víz, gáz, vezetékes és vezeték nélküli kommunikáció) védelme is egy helyre kerül. Beazonosítanak minden olyan üzemet, amelynek működése veszélyezteti a lakosságot. A szakhatósági felügyelet keretében szükség esetén be tudnak avatkozni, katasztrófavédelmi bírságot szabhatnak ki a cégekre 300 ezer és 3 millió forint közötti összegben, amely össze is vonható 10 millió forintos felső plafonnal. Kockázatértékelés alapján, amennyiben szükséges, beavatkoznak a lakosság védelme érdekében.
– A polgári védelem alapjaiban újul meg! A legújabb kori kihívásoknak megfelelően a civilizációs, ipari katasztrófáktól kell első sorban megvédeni a lakosságot. A háborús kihívás sokkal kisebb, mint a második világháborút követően volt. A polgári védelmi kötelezettség is megújul. Eddig a felnőttek esetében a hadkötelezettség részeként működött, most kikerült belőle, és minden 18. évét betöltött magyar állampolgárságú, helyi lakosra vonatkozik a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig – ismertette a változást Lipták Attila. Bejelentette, hogy ezt követően szükség esetén a speciális mentőket is bevonhatják a védekezésbe, illetve biológustól az atomtudósig felkérhetnek szakembereket. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a speciális képességű szervezetek (mint például a hegyimentők) amennyiben együtt kívánnak működni a katasztrófavédelemmel, akkor felkészülést követően minősítő vizsgán kell átmenniük – már erre az időre is támogatásban részesülhetnek –, és sikeres minősítést követően együttműködési szerződést köthetnek. Amennyiben igénybe veszik a segítségüket, a felhasznált eszközöket megtérítik – ami anyagi oldalról nagy előrelépés, mivel korábban a civil szervezetek gyakorlatilag saját kasszából, adományokból, pályázatokból teremtették elő az eszközök pótlásának a fedezetét (– a szerző). Lipták Attila elmondta, hogy a tűzoltóságok teljes létszámát átvették és a feladatbővülés miatt nem elbocsátásra, hanem létszámbővítésre lehet számítani.
Még egy szervezeti változás történt. A megyei védelmi bizottság vezetését a megyei közgyűlés elnökétől a kormánymegbízott vette át. Két szakmai helyettese lesz, az egyik katasztrófavédelmi, a másik pedig aktív katonatiszt. Helyi szinten is változás történik. Amíg régebben a polgármesterek vezették a helyi védelmi bizottságokat, a törvény értelmében vészhelyzetben ezentúl a megyei katasztrófavédelmi igazgató által kinevezett szaktiszt veszi át az irányítást. Lipták Attila ígérete szerint a lehető legrövidebb időn belül kinevezi őket. (Ezzel megszűnik az a 2010-es árvíz során számtalan problémát felvető helyzet, hogy mondjuk egy állatorvos vagy pedagógus végzettségű polgármesternek kellett döntéseket hozni az árvízi védekezéssel kapcsolatban.) A megelőzésben, felkészítésben azonban továbbra is lesz feladatuk a polgármestereknek.
Az átszervezés keretében 8 tűzoltó, katasztrófavédelmi őrsöt is létrehoznak a megyében, a parancsnok reményei szerit még az idén. Ezzel a lakosság 99 százalékát a riasztást követően 25 percen belül elérik a tűzoltók. Ezt idővel szeretnék tovább fejleszteni, az Európai Unió elvárásnak megfelelő 20 percre.
Csontos László
fotó: Mocsári László