Először is pontosítsuk, a megkeresett intézményt ugyanis a Miskolci Törvényszék elnevezéssel nem találkozhattak korábban. Az igazságügyi reform keretében január 1-jétől a megyei bíróságok átalakultak törvényszékekké, tehát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság jogutódja a Miskolci Törvényszék. A városi bíróságok neve egyelőre változatlan. Várhatóan a közigazgatás átszervezésével párhuzamosan, a járási hivatalok felállásával (tervezett határideje 2013. január 1.) egyszerre változik majd a helyi, alapszintű bíróságok megnevezése is.
– A Büntető törvénykönyvben ugyan az a szöveg maradt, mint amely az alaptörvény életbe lépése előtt. Az alaptörvénybe foglalást úgy értelmezem, hogy alkotmányos szinten is rögzítették az önvédelmet, akárcsak a tulajdon sérthetetlenségét is – reagált megkeresésünkre a törvények részletes tanulmányozását követően Szabó József bíró, a Miskolci Törvényszék szóvivője. – Nagyobb nyomatékot ad, hogy nincs kitérési kötelezettsége a sértettnek, ami lehetőséget biztosít arra, hogy meg lehet magunkat, másokat, javainkat és mások javait is védeni.
– Talán nagyobb a visszatartó ereje, hiszen átvillanhat a bűnelkövető fején, hogy ahová bemegyek (betör) akár védekezhetnek is. Jelentős eszközök állnak az emberek védelmére. Az élet kioltására alkalmas eszközök használata azonban továbbra is tilos, kivéve, ha a támadó például pisztollyal fenyeget – hívta fel a figyelmet az önvédelem szabályozására Szabó József.
A törvényszék szóvivője szerencsésnek tartaná, ha a védelmi esetek megítélését nem a bírói gyakorlatra bíznák, hanem az egyébként is többször módosított Büntető törvénykönyvet módosítanák a közeljövőben. A magánvádas esetekhez hasonlóan megfordulna a bizonyítási teher. Korábban amikor a bíróság feladata volt az arányosság vizsgálata, vagyis, hogy a támadás szintjével arányos volt-e a jogos védelem, a bűnözők fejében megfordulhatott, hogy az áldozat inkább kitér, elfut előle. Ezzel szemben most már számítania kell arra, hogy a megtámadott (teljesen jogosan) ellenáll, esetlegesen többlet erőt alkalmaz ellene.
Cs. L.
– A Büntető törvénykönyvben ugyan az a szöveg maradt, mint amely az alaptörvény életbe lépése előtt. Az alaptörvénybe foglalást úgy értelmezem, hogy alkotmányos szinten is rögzítették az önvédelmet, akárcsak a tulajdon sérthetetlenségét is – reagált megkeresésünkre a törvények részletes tanulmányozását követően Szabó József bíró, a Miskolci Törvényszék szóvivője. – Nagyobb nyomatékot ad, hogy nincs kitérési kötelezettsége a sértettnek, ami lehetőséget biztosít arra, hogy meg lehet magunkat, másokat, javainkat és mások javait is védeni.
– Talán nagyobb a visszatartó ereje, hiszen átvillanhat a bűnelkövető fején, hogy ahová bemegyek (betör) akár védekezhetnek is. Jelentős eszközök állnak az emberek védelmére. Az élet kioltására alkalmas eszközök használata azonban továbbra is tilos, kivéve, ha a támadó például pisztollyal fenyeget – hívta fel a figyelmet az önvédelem szabályozására Szabó József.
A törvényszék szóvivője szerencsésnek tartaná, ha a védelmi esetek megítélését nem a bírói gyakorlatra bíznák, hanem az egyébként is többször módosított Büntető törvénykönyvet módosítanák a közeljövőben. A magánvádas esetekhez hasonlóan megfordulna a bizonyítási teher. Korábban amikor a bíróság feladata volt az arányosság vizsgálata, vagyis, hogy a támadás szintjével arányos volt-e a jogos védelem, a bűnözők fejében megfordulhatott, hogy az áldozat inkább kitér, elfut előle. Ezzel szemben most már számítania kell arra, hogy a megtámadott (teljesen jogosan) ellenáll, esetlegesen többlet erőt alkalmaz ellene.
Cs. L.