Ugrás a tartalomra

Miskolci iskolapadból a PECSA nagyszínpadára

Létrehozva
A budapesti PECSA csak a legjobb zenekaroknak tárja ki kapuit kishazánkban, így komoly szintet kell megütni azoknak a zenészeknek, akik szeretnének ott koncertet adni. Néhány, Miskolcon tanuló diáknak most megadatott ez a lehetőség. A Hungarocell nevű zenekar énekesét, Ulvicki "Tompi" Tamást a banda pályájáról, rendkívüli sikeréről kérdeztük.
Közös fellépéseken jó párszor találkoztunk már, és eleinte szinte mindig más formációban érkeztetek a koncertekre. Hogyan állt össze végül ez a formáció?
–A Hungarocellnek több mint két éve van meghatározó szerepe életünkben... Habár dobosunkat csak idén nyáron találtuk meg, az összeszokás nem volt nehéz, hisz ő is ugyanazzal a mentalitással és lelkesedéssel tekint a zenekarra, mint a korábbi három tag. Sok mindent átéltünk, a nulláról kezdtük az egészet de nem adtuk fel soha... És miért? A zene szeretete, amit sajnos ma már kevés zenész érez igazán. Mindannyiunknak hatalmas élmény és öröm az egymással való zenélés, tiszteljük, szeretjük egymást, és a zene iránt is ilyen alázattal vagyunk. Jelenleg négy ember rendkívül színes és érdekes egyénisége alkotja a Hungarocellt, ami egyedülálló és új a magyar palettán. Krajnyák Bence dobosunk a legfiatalabb tag, az egyik legkreatívabb dobos, akit ismerek, fiatal kora ellenére nagyon ügyes. Vizi Dávid a billentyűsünk, aki egy számomra nagyon kedves, csodálatos zenész, talán a legnagyobb zenei tudása és tapasztalata van a zenekarban. Répási "Répa" László az a basszusgitáros, aki kilép a háttérben meghúzódó ritmusszekció berkei alól, és az átlagos bőgősöket meghazudtolva a zenekar többi tagjával csodálatos összhangban teszi egyedivé játékát, ami nélkül a Hungarocell nem Hungarocell. És hát végül én maradtam: gitár és ének az, amit hozzáteszek az együtteshez.

–A PECSA-koncerten a Slamó Revans zenekar elő zenekaraként fogtok színpadra lépni. Hogyan kerültetek kapcsolatba a volt EDDA taggal?
–Igazából úgy gondolom, hogy ha két zenekar hasonló mentalitású, talán hamar meg tudja találni egymás között az összhangot. Nagyon hálás vagyok, hogy minket választottak ki, nagy dolog számunkra, hogy sok zenekar közül végül mi játszhatunk előttük a Petőfi Csarnok színpadán! Hatalmas tisztelői vagyunk a Slamónak, és megtiszteltetés lesz előttük a húrokba csapni!

–Mit jelent nektek a PECSA és az ottani fellépés?
–A mai világban egyre jobban elkorcsosuló zenei életben egyre kevesebb a meghatározó fellépő helyszínek száma, minősége. Azt hiszem a PECSA egy kultikus hely, ahol minden zenekar számára megtisztelő, ha ott léphet fel. Mikor megtudtuk ezt a lehetőséget, majd kiugrottunk a bőrünkből, és ez az érzés, a mai napig is tart. Nagyon sokat készülünk rá, hisz bizonyítani szeretnénk, hogy megérdemeljük ezt a fellépést, és azt hiszem az eddigi legjobb buli lesz amit valaha adtunk! Így tehát mindenkit nagyon nagy szeretettel várunk a koncertre.

–Elég nagyszabású bulira készültök, volt már hasonlóan nagy koncertetek?
–Nem léptünk fel nagy helyeken eddig, de azt hiszem a zenekart körülvevő mondhatni rajongói társaság az idő múlásával egyre csak nő. A legmeghatározóbb koncertjeink a két szülinapi, ami hatalmas ünneplés volt és körülölelte az estét a zenekar iránti szeretet, mind a közönség részéről, mind a saját részünkről! Szeretnénk minden koncerten felejthetetlen élményt nyújtani, amit az idő múlása sem fogja kitörölni az emberek emlékezetéből.

–Hol léptetek fel ezidáig?
–Kisebb helyeken léptünk fel eddig, többek között kis klubokban a környéken, több falunapon, a Mezőnyárádi Békás nap esti záró eseménye a mi koncertünk volt, ahol komoly tömeg előtt játszhattunk.

– Milyen tervek vannak a jövőre?
–Elszántabbak és lelkesebbek vagyunk, mint valaha. Jelenleg számokat írunk, amiket rögzíteni szeretnénk és valamilyen módon közzétenni hallgatóinknak! Szeretnénk minél több helyre eljutni, játszani, minél több emberrel megszerettetni az általunk képviselt zenei stílust. Küzdünk a magyar élő zene életben tartásáért, és tudatni akarjuk az egész világgal az üzenetünket! Egy zenekarban nem csak a zenélés a lényeg, hanem hogy legyen mondanivaló is, ami nekünk akad bőven... Szeretnénk vigaszt, szeretetet, reményt nyújtani minden ezekben hiányt szenvedő embernek!

V. L.