Budapesten pénteken mutatták be a könyvet, amely három éves kutatómunka eredményeként született. Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OMSZI) munkatársa, a kötet egyik szerkesztője, érdeklődésünkre elmondta, inkább tekinthető albumnak, hiszen tematikusan, időrendben veszi sorra a meghatározó színházi épületeket.
– A színházépítészet nagyon érdekes határterület, amely megvizsgálható építészeti elvek alapján, illetve a színházról is sokat elárul az, hogyan fest a külleme – hangsúlyozta Szabó Attila. Elárulta, az Európai Unió által finanszírozott projekt kezdeményezője a Prágai Nemzeti Színház volt, s minden épületről készült kortárs képanyag, amelyet Martina Novozámská készített. Érdekességképpen az eredeti tervrajzokat azonos léptékben rajzolták újra.
Magyarországról 20 színházat javasoltak a kötetbe, ám az intézet munkatársai már akkor sejtették, ez magas szám. Végül hazánk 11 teátruma került a kötetbe, köztük a Miskolci Nemzeti Színház, amely a kilenc tematikus rész közül a városi színházak fejezetét gazdagítja.
– A miskolci nemzeti több szempont miatt is érdekes, s érdemes volt a kötetbe. Elsősorban azért éreztük úgy, hogy küzdenünk kell azért, hogy a tartalomnak része legyen, mert Kolozsvár után Miskolcon működött a második állandó kőszínház (tehát a mai Magyarország területén az első!) – mindaddig, amíg le nem égett – mondta Szabó Attila. Hozzátette, az épület folyamatosan változik. Eredetileg neoklasszicista stílusú volt, s már akkor, a XIX. század első felének idején is meghatározó pozíciót töltött be a város életében. Ez a szerep pedig máig megmaradt.
– Nagyon izgalmas és érdekes a színház története. A folyamatos változás, a játszóhelyek számának növekedése, az átépítések. Úgy vélem kihagyhatatlan egy ilyen sorból a Miskolci Nemzeti Színház – tette hozzá az OMSZI munkatársa.
Az angol nyelvű kötetet a pénteki, fővárosi bemutatót követően hazánk könyvesboltjaiban is meg lehet találni, magyar nyelvű kiadás azonban egyhamar nem várható. A magyarországi színházakról a tavaly elhunyt Varga Mihály építészkritikus, újságíró írt, az OMSZI pedig a szerkesztésben és a kutatómunka eredményeinek összegzésében működött közre.
A Theatre Architecture in Central Europe (Színházépítészet Közép-Európában) elnevezésű hároméves nemzetközi projekt honlapján bővebb adatbázis olvasható, magyarul is.
Kiss Judit
– A színházépítészet nagyon érdekes határterület, amely megvizsgálható építészeti elvek alapján, illetve a színházról is sokat elárul az, hogyan fest a külleme – hangsúlyozta Szabó Attila. Elárulta, az Európai Unió által finanszírozott projekt kezdeményezője a Prágai Nemzeti Színház volt, s minden épületről készült kortárs képanyag, amelyet Martina Novozámská készített. Érdekességképpen az eredeti tervrajzokat azonos léptékben rajzolták újra.
Magyarországról 20 színházat javasoltak a kötetbe, ám az intézet munkatársai már akkor sejtették, ez magas szám. Végül hazánk 11 teátruma került a kötetbe, köztük a Miskolci Nemzeti Színház, amely a kilenc tematikus rész közül a városi színházak fejezetét gazdagítja.
– A miskolci nemzeti több szempont miatt is érdekes, s érdemes volt a kötetbe. Elsősorban azért éreztük úgy, hogy küzdenünk kell azért, hogy a tartalomnak része legyen, mert Kolozsvár után Miskolcon működött a második állandó kőszínház (tehát a mai Magyarország területén az első!) – mindaddig, amíg le nem égett – mondta Szabó Attila. Hozzátette, az épület folyamatosan változik. Eredetileg neoklasszicista stílusú volt, s már akkor, a XIX. század első felének idején is meghatározó pozíciót töltött be a város életében. Ez a szerep pedig máig megmaradt.
– Nagyon izgalmas és érdekes a színház története. A folyamatos változás, a játszóhelyek számának növekedése, az átépítések. Úgy vélem kihagyhatatlan egy ilyen sorból a Miskolci Nemzeti Színház – tette hozzá az OMSZI munkatársa.
Az angol nyelvű kötetet a pénteki, fővárosi bemutatót követően hazánk könyvesboltjaiban is meg lehet találni, magyar nyelvű kiadás azonban egyhamar nem várható. A magyarországi színházakról a tavaly elhunyt Varga Mihály építészkritikus, újságíró írt, az OMSZI pedig a szerkesztésben és a kutatómunka eredményeinek összegzésében működött közre.
A Theatre Architecture in Central Europe (Színházépítészet Közép-Európában) elnevezésű hároméves nemzetközi projekt honlapján bővebb adatbázis olvasható, magyarul is.
Kiss Judit