A Ludas eM hőse a fiatal Matyi, akinek természetesen ezúttal is meggyűlik a baja a mai kor Döbrögijével. A tánc művészetének segítségével a közönség elvész a saját kezűleg igazságot szolgáltató fiú életében, s mire a felvonás végére ér a darab, a néző Matyival együtt ébred rá, hogy a fiúban milyen erő lakozik, s hogyan válik észrevétlenül ő maga is Döbrögihez hasonlatossá.
Kozma Attila koreográfus, néha ugyan túlzóan, önti táncszínházi formába a lezajló lelki folyamatokat, ám a dinamikus táncbetétek elfeledtetik a mélyebb lelkületű részek talán túlzó hosszát. A Ludas eM bizonyítja, hogy a kortárs tánc tökéletes kifejező eszköz. A történetmeséléshez pedig, a Miskolci Táncműhely hagyományait követve, jól értenek a miskolci színház tánctagozatosai, mint például a Matyit játszó Lukács Ádám, a Döbrögit alakító, Harangozó-díjas Krámer György, vagy Muresan Aurél, Papp Bálin, Streicher Péter.

A másik egy felvonásos darabnak, Krámer György Mesterkurzus című művének alapját nem egyszerű zenei anyag, J. S. Bach csellóra komponált hat szóló szvitjéből összeállított alkotása képezi. A műveket a színház karmestere, Philippe de Chalendar csellóművész szólaltatja meg.
A mozaikos szerkesztésű koreográfián keresztül mutatkozik meg a mester és tanítvány, apa és fiú, anya és lánya, fivér és nővér közötti küzdelem. Gyürkőzés a legyőzhetetlen emberrel, az anyaggal. A mozgás és a zene szimfóniája mesterkurzusi szinten.
Mindkét alkotásnak a Csarnok ad majd helyet, ahol január 13-án mutatják be először a közönségnek.
Kiss J.
fotó: Juhász Á.
Kozma Attila koreográfus, néha ugyan túlzóan, önti táncszínházi formába a lezajló lelki folyamatokat, ám a dinamikus táncbetétek elfeledtetik a mélyebb lelkületű részek talán túlzó hosszát. A Ludas eM bizonyítja, hogy a kortárs tánc tökéletes kifejező eszköz. A történetmeséléshez pedig, a Miskolci Táncműhely hagyományait követve, jól értenek a miskolci színház tánctagozatosai, mint például a Matyit játszó Lukács Ádám, a Döbrögit alakító, Harangozó-díjas Krámer György, vagy Muresan Aurél, Papp Bálin, Streicher Péter.

A másik egy felvonásos darabnak, Krámer György Mesterkurzus című művének alapját nem egyszerű zenei anyag, J. S. Bach csellóra komponált hat szóló szvitjéből összeállított alkotása képezi. A műveket a színház karmestere, Philippe de Chalendar csellóművész szólaltatja meg.
A mozaikos szerkesztésű koreográfián keresztül mutatkozik meg a mester és tanítvány, apa és fiú, anya és lánya, fivér és nővér közötti küzdelem. Gyürkőzés a legyőzhetetlen emberrel, az anyaggal. A mozgás és a zene szimfóniája mesterkurzusi szinten.
Mindkét alkotásnak a Csarnok ad majd helyet, ahol január 13-án mutatják be először a közönségnek.
Kiss J.
fotó: Juhász Á.