A nyílt társulati ülésen legitimitást szavaztak meg a közalkalmazotti tanácsnak, így annak elnöke, Farkas Gábor is részt vesz szerdán a budapesti szakmai bizottsági ülésen, a szakszervezet vezetője, Balázs András mellett.
A színház dolgozóinak – sorsolást követően – elsőként Koltay Gábor összegezte művészeti elképzeléseit a színházzal kapcsolatban. Az egyik legfontosabbnak a katarzist nevezte, amelyet egy-egy színházi előadás okozni tud. Kiemelte, a miskolci színház fontos feladata, hogy ezt az élményt biztosítsa a közönségnek.
– 1983. augusztus 20-án, az István, a király előadásán éreztem életemben először azt, hogy eltűnt a válaszfal a produkció és a közönség között. Katartikus pillanat volt. A művészetnek, a színháznak alapvető feladata, hogy ezt biztosítsa. Akkor felismerni véltem, hogy a közönség lelke mélyén van valami, amire nehéz hatni. Szeretnének tisztán látni, megérteni a jelent, megismerni történelmüket, ezt pedig biztosítani kell számukra – hangsúlyozta Koltay Gábor. Kiemelte, a művészet legfőbb feladata, hogy ráébressze az embert, ki is ő, honnan jött. Megértse a jelent, hogy építhesse a jövőt.
A Balázs Béla-díjas filmrendező pályázatából kiemelte a nemzeti irány erősítését. Elmondta, a nemzeti színház, így a miskolci színház legfontosabb célja megismertetni, megváltoztatni a világot.
– A nemzet legnagyobb kérdéseit fel kell vetnünk, a gondolathoz méltó módon, minél nagyobb közönséget megérintve. Ez a legfőbb cél – hangsúlyozta. Koltay Gábor beszélt a színház jövőbeni működtetéséről is, hiszen ez egy kulcskérdés a teátrum munkatársainak életében. Elmondta, a három tagozat jelenlétét fontosnak tartja, szeretné biztosítani azt, hogy a jövőben is kiteljesedhessen. A személyi változások kérdésében kifejtette, mindenkit szeretne személyesen megismerni, nem tervezi, hogy változás történne.
Kiss Csaba a színház mindennapi munkájának kérdésével kezdte. Elmondta, aki a művészetben nem vállal kockázatot, az a középszer útján halad. Öregszik, de nem javul. Az egzisztenciális kérdések kapcsán elmondta, a tánctagozatot mindenképpen megtartaná, úgy, ahogy van. Az ének- és zenekarral kapcsolatban hangsúlyozta, szeretné, ha egyben maradna, ám Kesselyák Gergellyel, az Operafesztivál vezetőjével és Silló Istvánnal, csapatának zenei vezetőjével abban maradtak, 8-10 zenésszel kiegészítenék. A színészekkel kapcsolatban tisztázta, az aktív színészek közül 20-25 fő maradna, a nyugdíjas korú színészi állományon pedig nem kérdés, hogy nem változtat.– Több előadást láttam, a velem pályázó csapat tagjai is jó néhány darabot megnéztek már. Úgy vélem, nem lehet igazán katartikus élményt biztosítva megrendezni most egy Rómeó és Júliát. Vannak nagyon tehetséges művészek a társulatban, de 8-10 színészt szeretnék Miskolcra hozni, illetve 4-5 főiskoláról kikerülő kezdőt, akik innen kezdhetik a pályájukat. Ez nagyon fontos számomra – emelte ki Kiss Csaba.
A Jászai Mari-díjas rendező hangsúlyozta, a színház kollektív műfaj. Nem hisz a magányos alkotókban, ezért hozna magával 5 rendezőt, 2 dramaturgot, 1 zenei vezetőt, akik a társulat dinamikájával biztosítani tudnak egy erős színvonalat.
– Az előadásszám nem csökkenhet, a helyzet azonban évről évre nehezebb. Kevesebb pénz jut a kultúra támogatására. A kreativitás az, ahova menekülhetünk. A rendezők, a csapat arany tartalék, akik biztosan hozzák a színvonalat.
A személyi kérdéseket követően Kiss Csaba József Attila-díjas drámaíró művészeti programjáról is beszélt a színház munkatársainak. Szólt pályázatának három legfontosabb irányáról, a nyári fesztiválokról az operafesztivál mellett, az évad drámája és kortárs drámaírója köré épített rendezvénysorozatról és a nemzeti jelleg erősítéséről.
– A színháznak feladata az értéket megmutatni, pártállástól függetlenül. Csak az értékes dolog számít. Meg kell találni a miskolci színháznak is a nemzeti jelleget, s tartalmat adni ennek a meglévő titulusnak. Ehhez kapcsolódik az évad kortárs drámaírója és drámája programsorozat, amely révén központi helyzetbe juttatunk egy írót, egy klasszikus drámát. Fontos szerepet kapnak tevékenységi körünkben a fiatalok. A velem érkező rendezők is fiatalok. Szeretnék nyitni a város felé, állandó kapcsolatban lenni a középiskolásokkal, egyetemistákkal. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik a két nyári fesztivál is. Az egyikben az európai trendet ismerhetné meg a miskolci közönség. Rangos európai felsőoktatási intézmények vizsgaelőadásait hoznánk Miskolcra, illetve a határon túli magyar nyelvű színházak is a városba látogatnának – fejtette ki a kijelölt irányok kapcsán Kiss Csaba.
A társulat előre összegyűjtött kérdéseire is választ adott a két jelölt, amelyek leginkább a kiszervezéseket érintették. A két pályázó meghallgatását követően zárt formában folytatódott a társulati ülés, ahol titkos szimpátiaszavazással jelölték meg a társulat tagjai, hogy kit támogatnak. Választásuk Koltay Gáborra esett (111:60 arányban, 30-an nem szavaztak, 7 voks pedig érvénytelen volt). A társulat döntését képviseli szerdán a szakmai bizottság két tagja, Farkas Gábor és Balázs András.
A szakmai grémium tagjai (az előadóművészi irodától 4, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától 1, a város önkormányzatától 2 és a színháztól szintén 2 fő) szerdán, Budapesten ülnek össze. Értékelik a két pályázó munkáját, majd javaslatot tesznek az egyik vagy a másik vagy éppen mindkét pályázó mellett. Ezt követően a városi közgyűlés dönt arról, ki nyeri el a Miskolci Nemzeti Színház vezetői posztját.
Kiss Judit
fotó: Juhász Ákos