Mint emlékezetes, a DIGÉP Ipari Parkon belüli problémák a két ünnep közt körültek felszínre, mikor is a felhalmozott adósság miatt az ÉMÁSZ lekapcsolta a gyártelep áramellátását. A gyors megállapodás után visszakapcsolták, de a kialakult törésvonalak miatt a viták nem csitulnak a felek közt, amivel kapcsolatban született már rendőrségi (elutasított) feljelentés, új szolgáltatói szerződések kötésére próbálkozás és ezek eredőjeként összehívták a közgyűlést.
Tíz óra után pár perccel gyakorlatilag megtelt a közgyűlésre kijelölt terem a DIGÉP-ben. Zaciera Lech lengyel származású üzletember, aki kettős szerepkörben is részt vehetett volna, nem jött el személyesen, hanem megbízottja képviselte. Először is összeszámolták a szavazatokat és megállapították, hogy a közgyűlés határozatképes. Ezt követően először Szőllősi György üzletember emelkedett szólásra, mint a közgyűlés egyik összehívója és kijelentette, hogy a kezdeményezés óta sok minden történt, aminek aktualitása van. Fodor Gyöngyit kérték fel az ülés levezetésére, aki jogászként a DIGÉP ügyeinek jó ismerője. Emlékeztetett arra, hogy az osztatlan, közös tulajdon több éve, évtizede együtt van és ez különböző problémákat generál. Ablonczy Attila, az Ablonczy Kft. tulajdonosa kezdeményezésére megszavazták, hogy a jegyzőkönyv legyen nyilvános.
Ezt követően a közös tulajdon szabályozásával kapcsolatos napirendi pont alatt hosszas eszmecsere, részben vita következett. A levezető elnök elmondta, hogy ezek megoldására jogilag két lehetőség van. Az egyik az önálló földrajzi szám kérése (a földhivatali bejegyzés költséges és időigényes), a másik pedig a használat tekintetében történő megegyezés. Jelenleg is ez utóbbi van, csak nincs szerződéses formában rögzítve. Felidézték a december 28-ai, legutóbbi közgyűlést, amikor az ipari park hozzájárult, hogy a szolgáltatók távvezetéke áthaladjon a területén (ezáltal lehetővé válik a gyártelepen működő cégek önálló közműcsatlakozása). Kocsis György, a DIGÉP Ipari Park képviseletében elmondta, hogy a Miskolc Holdinggal felvették a kapcsolatot, arra várnak, hogy vezetői az ígéretüknek megfelelően bejárják a gyártelepet és egyeztessenek arról, mivel, hogyan tudnak segíteni a működési problémák megoldásában.
Ablonczy Attila már fél éve elkezdte az önálló telekalakítást és ismertette az ezzel kapcsolatos tapasztalatait (nem olyan pénzigényes, mint feltételezték, viszont sok utánajárást igényel). Felhívta a figyelmet arra, hogy a területre vonatkozó 50 százalékos beépítettségi határ miatt több cég nem tud kiválni. Ezt azzal lehet feloldani, ha a város módosítja a határozatot.
– Érdemes elkezdeni a megosztást. Az ingatlan értékét növeli – mondta az üzletember. Ezzel nem is volt probléma, a jelen lévők egyet is értettek ebben. A vita akörül alakult ki, hogy a közművek átvezetésének szolgalmi jogát is foglalják írásba.
A telekhatáron és az ipari park belsejében lévő cégeknek az érdekei ezzel kapcsolatban már eltérnek. A javaslatok megfogalmazására a levezető elnök technikai szünetet rendelt el. A közgyűlés végül megszavazta a területmegosztással kapcsolatos javaslatot, a szolgalmi jog bejegyzését viszont, mivel nem szerepelt az előre megküldött napirendben, illetve új szempontok merültek fel elhalasztották a következő közgyűlésre, hogy minden érintettnek módja legyen felkészülni, szükség esetén jogásszal egyeztetni.
Cs. L.
Tíz óra után pár perccel gyakorlatilag megtelt a közgyűlésre kijelölt terem a DIGÉP-ben. Zaciera Lech lengyel származású üzletember, aki kettős szerepkörben is részt vehetett volna, nem jött el személyesen, hanem megbízottja képviselte. Először is összeszámolták a szavazatokat és megállapították, hogy a közgyűlés határozatképes. Ezt követően először Szőllősi György üzletember emelkedett szólásra, mint a közgyűlés egyik összehívója és kijelentette, hogy a kezdeményezés óta sok minden történt, aminek aktualitása van. Fodor Gyöngyit kérték fel az ülés levezetésére, aki jogászként a DIGÉP ügyeinek jó ismerője. Emlékeztetett arra, hogy az osztatlan, közös tulajdon több éve, évtizede együtt van és ez különböző problémákat generál. Ablonczy Attila, az Ablonczy Kft. tulajdonosa kezdeményezésére megszavazták, hogy a jegyzőkönyv legyen nyilvános.
Ezt követően a közös tulajdon szabályozásával kapcsolatos napirendi pont alatt hosszas eszmecsere, részben vita következett. A levezető elnök elmondta, hogy ezek megoldására jogilag két lehetőség van. Az egyik az önálló földrajzi szám kérése (a földhivatali bejegyzés költséges és időigényes), a másik pedig a használat tekintetében történő megegyezés. Jelenleg is ez utóbbi van, csak nincs szerződéses formában rögzítve. Felidézték a december 28-ai, legutóbbi közgyűlést, amikor az ipari park hozzájárult, hogy a szolgáltatók távvezetéke áthaladjon a területén (ezáltal lehetővé válik a gyártelepen működő cégek önálló közműcsatlakozása). Kocsis György, a DIGÉP Ipari Park képviseletében elmondta, hogy a Miskolc Holdinggal felvették a kapcsolatot, arra várnak, hogy vezetői az ígéretüknek megfelelően bejárják a gyártelepet és egyeztessenek arról, mivel, hogyan tudnak segíteni a működési problémák megoldásában.
Ablonczy Attila már fél éve elkezdte az önálló telekalakítást és ismertette az ezzel kapcsolatos tapasztalatait (nem olyan pénzigényes, mint feltételezték, viszont sok utánajárást igényel). Felhívta a figyelmet arra, hogy a területre vonatkozó 50 százalékos beépítettségi határ miatt több cég nem tud kiválni. Ezt azzal lehet feloldani, ha a város módosítja a határozatot.
– Érdemes elkezdeni a megosztást. Az ingatlan értékét növeli – mondta az üzletember. Ezzel nem is volt probléma, a jelen lévők egyet is értettek ebben. A vita akörül alakult ki, hogy a közművek átvezetésének szolgalmi jogát is foglalják írásba.
A telekhatáron és az ipari park belsejében lévő cégeknek az érdekei ezzel kapcsolatban már eltérnek. A javaslatok megfogalmazására a levezető elnök technikai szünetet rendelt el. A közgyűlés végül megszavazta a területmegosztással kapcsolatos javaslatot, a szolgalmi jog bejegyzését viszont, mivel nem szerepelt az előre megküldött napirendben, illetve új szempontok merültek fel elhalasztották a következő közgyűlésre, hogy minden érintettnek módja legyen felkészülni, szükség esetén jogásszal egyeztetni.
Cs. L.