A januári fizetésekkel együtt, február elején új, kedvezményes adózású cafeteria juttatásokkal találkoznak a hazai munkavállalók. Az év eleji adóváltozások nyomán megváltozott a béren kívül adható juttatások kedvezményeinek rendszere, így a 2012-es bérek kifizetésekor már ez alapján kapja minden hazai munkavállaló a korábbi juttatásokat. A legfontosabb változásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft., a K & H Bank Zrt., az MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt. és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös konferenciáján ismertették a megyei vállalkozásokkal és elfogadóhelyekkel.A változással mindenki jobban jár, a munkavállalók egyetlen kártyával egyszerűen ki tudják fizetni az étkezésüket, a nyaralásukat, de a színházjegyet, és a sportbérletet is. A munkáltatók jelentős adminisztrációs többlettehertől szabadulnak meg, az elfogadóhelyek pedig gyorsabban jutnak hozzá a pénzükhöz, miközben a korábbiaknál jóval kisebb összeget kell fizetniük forgalmi jutalékként – hangsúlyozta Körtvélyessy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. Hozzátette: az új rendszerben 450 ezer forintra emelkedett az egy évben kedvezményesen adható, a hazai szálláshelyeken elkölthető összeg, így ez jelentős lökést adhat a belföldi turizmusnak, ezen keresztül pedig a gyorsabb GDP-növekedést szolgálja.
A biztos az előnyök közül kiemelte, hogy a gazdaságélénkítő és a szociális szempontokat szétválasztották, a SZÉP Kártya a gazdaságélénkítő szolgáltatásokat foglalja magában, amelyeket korábban a legszívesebben választottak a munkáltatók. Az Erzsébet-utalványnak a szociálpolitikai eleme rendkívül hangsúlyos, az itt keletkezett profitot száz százalékban ilyen célokra használják fel, ez a szociális étkeztetést és üdültetést jelenti.
A Széchenyi Pihenő Kártyával 2011. közepén indultak el teszt üzemmódban, ez azért volt fontos, hogy mire most az év elején élesben elindul a rendszer, akkorra elfogadói hálózattal bíró, kiforrott rendszerről legyen szó. Az év végén ötezer elfogadóhely volt, jelenleg ez több mint hatezer, miközben korábban hét és fél ezer helyen fogadták az üdülési csekket. A melegétkezési elfogadóhelyek és rekreációs cégek pedig még csak most kezdtek csatlakozni, így Körtvélyessy László szerint nem lehetetlen a kitűzött cél, hogy az év végére az elfogadóhelyek száma a húszezret meghaladja. Az Erzsébet-utalvány esetén már a múlt héten túl voltak a húszezer elfogadó helyen. Kiemelte, hogy a régi és az új rendszer még párhuzamosan él, az év végéig a korábbi utalványokat még fel lehet használni, a korábbi étkezési utalványok és a februárban lejáró üdülési csekkek is érvényesek, felhasználhatóak december végéig.
Az adószabályok értelmében évente 500 ezer forintot kaphatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók, a kedvezményesen adható juttatások felső határát a ledolgozott napok arányában kell megállapítani. A kedvezményes kereten belül maradva (az 1,19 százalékos adóalapra számolva) a 16 százalékos szja-felett csak 10 százalékos EHO-t kell megfizetnie a munkáltatónak. A nem kedvezményezett cafeteria juttatások esetén az EHO 27 százalék. A munkáltató a kedvezményes cafeteria rendszerrel összesen 30-38 százalékos adóelőnyt kap a normál bérjuttatásokhoz képest. A kedvezményes rendszerben továbbra is adható bérlet-támogatás, iskolakezdési támogatás, továbbképzési támogatás, és önkéntes pénztári támogatás is. Ugyanakkor a legismertebb utalványok szerepét átveszi a SZÉP Kártya és az Erzsébet-utalvány.
Az új rendszerben összességében növekszik az étkezésre adható támogatás összege, hiszen a munkáltató havi 30 ezer forintot adhat étkezésre a munkavállalónak, a korábbi évi 18 ezer forint helyett. Az összegből 12 500 forintot jelent a munkahelyi meleg étkeztetés biztosítása, míg a hagyományos papír alapú étkezési utalványok szerepét átvevő Erzsébet-utalványon havi ötezer forint adható, további 12.500 forint (évi 150 ezer forint) pedig a SZÉP Kártya meleg étkezési alszámlájára érkezhet.
Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, hideg- és, 2012-ben meleg étel vásárlására is felhasználható utalvány. Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából realizálható eredmény kizárólag állami közfeladat ellátására fordítható. Mint korábban Soltész Miklós szociális államtitkár bejelentette, az Erzsébet-program első lépéseként 2 milliárd forint értékben az MNÜA pályázatot hirdet meg a szociálisan hátrányos helyzetűek részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elősegítésére. Így a nyugdíjasok, a fogyatékossággal élők, a nagycsaládosok, illetve a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkavállalók részesülhetnek támogatásban üdülési szolgáltatás formájában, amelyet állami tulajdonban lévő üdülőkben vehetnek igénybe.
A SZÉP Kártyán 2012. január elsejétől három alszámlát alakítottak ki – ezek három korábbi cafeteria juttatás új formáját jelentik, amelyekre különböző mértékig lehet kedvezményesen utalni a juttatásokat. Az étkezés alszámlára évente 150 ezer forintot (vagyis további havi 12.500 forintot) utalhatnak a munkáltatók kedvezményesen, ezt bármilyen étteremben, büfében, menzán, étel házhoz szállítás megrendelésekor lehet felhasználni. A szálláshely alszámla kizárólag a belföldi szállások díjainak kifizetésére használható, éves szinten 225 ezer forint kedvezményes kerettel.
A rekreációs alszámla évi 75 ezer forinttal tölthető fel kedvezményesen, az összeget rendkívül széles körben lehet felhasználni, a színházjegyektől, kezdve a múzeumi, állatkerti belépőkön át az edző- és fitnesztermek, fürdők, lovardák és a hazai sípályák is az elfogadóhelyek között lehetnek. Tekintettel arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium célja a SZÉP Kártya bevezetésével a belföldi turizmus élénkítése volt, a hazai szálláshelyek igénybevételére mindhárom alszámlára érkezett összeg felhasználható, vagyis a turisztikai támogatási keret összesen 450 ezer forintra emelkedik.
A SZÉP Kártyát csak megfelelő tapasztalattal és ügyfélszolgálati hátérrel rendelkező pénzügyi intézmények bocsáthatják ki, erős állami kontroll mellett: jelenleg három pénzintézet, a K&H Bank, az MKB Bank, és az OTP. A kártya kibocsátási feltételeit kormányrendelet határozza meg, ez írja elő azt is, hogy a munkáltató és a munkavállaló számára sem lehet díjat felszámolni a SZÉP Kártya kibocsátása, vagy a számlák vezetése kapcsán.
A rendelet meghatározza, hogy a munkavállalókat értesíteni kell egyenlegük alakulásáról. Kiköti, hogy az elfogadóhelyektől sem lehet 1,5 százaléknál magasabb forgalmi díjat elkérni. A kártyával készpénzt felvenni nem lehet, csak a meghatározott szolgáltatások kifizetésére van mód – vagy POS-terminálon, vagy internetes felület segítségével, vagy telefonos autorizációt követően. E két megoldás azon vendéglátóhelyek, panziók vagy magánszállások számára is elérhetővé teszi a SZÉP Kártya elfogadását, amelyek nem tudnak bankkártya-terminált telepíteni, így az alacsony jutalék, az egyszerű adminisztráció miatt jóval többen fogadhatják el az elektronikus utalványt, mint a hagyományos papíralapút.
H. I.