Az Európai Unió által támogatott városrész-rehabilitáció keretében, 2011 őszén kezdődött el az az egészségmegőrző programsorozat, melynek keretében már Zacher Gábor, Czeizel Endre és Nagy Bandó András is járt Kazincbarcikán. Az első idei előadást hazánk egyik legtekintélyesebb onkológus professzora, Szántó János tartotta. A fókuszban a daganatos megbetegedések és azok gyógyításának lehetőségei álltak.
Magyarországon ma minden negyedik ember rákban hal meg, ez a szám 2007-ben 36 ezer volt. Éves szinten 70 ezer új beteg jelenik meg, s ma hazánkban csupán 12 helyen végeznek komplex ellátást. A keringő betegek száma 250 ezerre tehető és csupán csak 350 olyan szakember van ma Magyarországon, aki képes a daganatos betegségben szenvedők legszakszerűbb ellátására. További statisztikai adatokat is elmondott Szántó János, mely szerint a rákbetegségben szenvedők csupán 13 százaléka kapja meg mindhárom olyan módszert, amivel állapota javulhat. Ez felveti az ellátó helyek problémáját, ahol nincs megfelelő háttér és szaktudás a komplex kezeléshez. Felveti ezen túl az esélyegyenlőség kérdését is. Egy alföldi tanyán élő középkorú nőnek például ugyanolyan esélyei vannak-e a gyógyulásra, mint egy Pesten, az előkelő negyedben lakó magyar állampolgárnak.
A szakember szerint a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban a legnagyobb baj az, hogy nem tudjuk, hogy mit eszünk, és nem mondunk le a káros szenvedélyeinkről. Emellett, sajnos, nem járnak az emberek szűrővizsgálatokra és a kezeléseket tekintve sem biztos, hogy mindig a legjobb helyen, a legjobbat kapjuk.
Magyarországon ma minden negyedik ember rákban hal meg, ez a szám 2007-ben 36 ezer volt. Éves szinten 70 ezer új beteg jelenik meg, s ma hazánkban csupán 12 helyen végeznek komplex ellátást. A keringő betegek száma 250 ezerre tehető és csupán csak 350 olyan szakember van ma Magyarországon, aki képes a daganatos betegségben szenvedők legszakszerűbb ellátására. További statisztikai adatokat is elmondott Szántó János, mely szerint a rákbetegségben szenvedők csupán 13 százaléka kapja meg mindhárom olyan módszert, amivel állapota javulhat. Ez felveti az ellátó helyek problémáját, ahol nincs megfelelő háttér és szaktudás a komplex kezeléshez. Felveti ezen túl az esélyegyenlőség kérdését is. Egy alföldi tanyán élő középkorú nőnek például ugyanolyan esélyei vannak-e a gyógyulásra, mint egy Pesten, az előkelő negyedben lakó magyar állampolgárnak.
A szakember szerint a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban a legnagyobb baj az, hogy nem tudjuk, hogy mit eszünk, és nem mondunk le a káros szenvedélyeinkről. Emellett, sajnos, nem járnak az emberek szűrővizsgálatokra és a kezeléseket tekintve sem biztos, hogy mindig a legjobb helyen, a legjobbat kapjuk.