Ismerkedtünk a Pannon-tenger Múzeummal

Mint arról annak idején beszámoltunk az építési munkákat körülbelül egy éve kezdték el, 2011-ben a Magyar Kultúra Napján tették le a Pannon-tenger Múzeumának alapkövét. Az épület még tavaly ősszel szerkezet kész állapotba került, jelenleg a belső tér kialakításán, elektromos rendszer létesítésén és a külső burkoláson dolgoznak a szakemberek. A kiállítási terület kialakításán színházi látványtervezőkkel közösen dolgoznak a Herman Ottó Múzeum munkatársai. Az új kiállítási épületet napjaink követelményeinek megfelelően alakították ki, így gondoltak a mozgásukban korlátozottakra is, a szakemberek ígérete szerint nem lesz olyan kiállítási tér, mely ne lenne megközelíthető számukra is.


Így is nézett ki az épülő múzeum

Szolyák Péter őstörténész érdeklődésünkre elmondta, az épület megnyitásáig hátra lévő időben még sok munka van hátra.
– A belső tér kialakítása igen hosszas, aprólékos munkát igényel, hátra van ugyanakkor a negyedik mocsári ciprus végleges helyére emelése. Ennek módjáról még egyeztetések zajlanak – mondta az őstörténész.

A bükkábrányi bányából, 2007-ben előkerül 16 fatörzsből – állapotuk miatt - négyet tudtak a megyei múzeumba szállítani. Az ősfákat a múzeumtér központi részén tekinthetik majd meg a látogatók. Az egyik fa vízzel teli tartályban áll, egy másikat műgyantával, kettőt pedig cukros technológiával konzerváltak – ezek közül emelték be a kisebbet a múzeum tetőablakán a múlt héten a kiállítótérbe. Ez utóbbi fa (képünkön) most egy fémvázas, fakeretes kalodában fekszik , ahol homokkal fedték be. Ez a lassú és biztonságos kiszárítás miatt fontos.

Galéria mocsári ciprusok beemeléséről:


Mint azt Szolyák Péter (balra, képünkön) elmondta, bár ősszel nyílik majd a múzeum, addig különböző rendezvényeken próbálják majd a leendő kiállításokat népszerűsíteni.
– Először februárban egy 7 napos rendezvényen Edelényben kaptunk lehetőséget a múzeum bemutatására. Február 9-én egy előadást tarthatunk majd, de megjelenünk az egyetemi ásványbörzén is, melyet március 10-11. között tartanak. Ezt követően április 22-én a Föld Napján a lillafüredi Peleházban (Herman Ottó Emlékház) lesz egy rendezvény, ahol földtani, földtörténeti és természetrajzi témákkal is foglalkozunk majd. Nyáron a megyénkben egy híres földtani-őslénytani lelőhelyre szervezünk középiskolásoknak egyhetes kutatótábort. Közvetlenül a megnyitó előtt pedig, ősszel szeretnénk egy ismeretterjesztő napot tartani a múzeumban, melyre szeretettel várjuk Miskolc város érdeklődő közönségét – mondta az őstörténész.

Miről is szól?

Maga a Pannon-tenger Múzeuma a miocén kort kívánja bemutatni, azt a földtörténeti időszakot, amikor a ma Kárpát-medenceként ismert terület nagy része a földtani folyamatok révén elnyerte mai formáját. Ásványkincseink jelentős részének létrejötte szintén ehhez az időszakhoz kötődik.
– Ezt a kort fogja bemutatni az új múzeum, mely alapvetően három pillérre támaszkodik. Egyik természetesen a négy mocsárciprus és a hozzájuk kapcsolódó földtani-őslénytani-természetrajzi kiállítás.. Bemutatásra kerül a rudabányai őslénytani lelőhely és az ott talált 10 millió éves ősmajom leletek (Rudapithecus hungaricus), melyek föltörténeti szempontból egyidősek a fákkal. Nálunk helyezik el az ország legnagyobb ásvány- és kőzettani gyűjteményét is – mondta Szolyák Péter.



Az épülő múzeum kiállítótermei között sétálva Szolyák Péter elmondta, az említett tereken túl lesz itt szemináriumi terem is, mellyel szeretnének lehetőséget adni elsősorban a felsőoktatásban dolgozók és tanulók részére, hogy az ásvány- és kőzettani, valamint a földtani és őslénytani kiállítás anyagát közvetlenül használva tarthassanak órákat vagy készüljenek vizsgákra. A bükkábrányi bánya segítségét egy bányatörténeti tárlattal is igyekeznek majd megköszönni, de lesz az épületben konferenciaterem, vetítőterem és múzeumpedagógiai terem.
– Szeretnénk megemlékezni valamilyen módon az építkezést megelőzően előkerült várostörténeti jelentőségű leletekről is. A 2010 őszén lezajlott régészeti feltáráson megtaláltuk a miskolci Kálvária főkapujának helyét, valamint egy 19. század első felében épült borházat is. Nagy érdeklődés kísérte akkoriban a II. világháborús sírok (és egy tömegsír) feltárását is – mondta a Herman Ottó Múzeum munkatársa.

Szórakoztatató, ismeretterjesztő, interaktív

A Pannon-tenger Múzeumára visszatérve Szolyák Péter kiemelte, több lesz tehát mindez egy egyszerű kiállítási térnél.
– Nagyon fontos, hogy bár állandó kiállításokról van szó, azok terveink szerint időről–időre megújulnak majd. Múzeumunk nem csak kiállító-, de kutatóhely is lesz. Gyűjteményünket, melyet folyamatosan bővíteni szeretnénk, képzett szakemberek kezelik majd – mondta Szolyák Péter.



– Szórakoztató, ismeretterjesztő természetrajzi múzeumot fogunk létrehozni, olyat, mely minden korosztálynak igyekszik maradandó élményt nyújtani, viszont kiemelten figyel a gyermekekre, és a családosokra – mondta az őstörténész. Hozzátette, éppen ezért múzeumpedagógus is dolgozik majd a múzeumban.

A látogatókkal együtt terveznének logót

A fenti célokkal van összhangban a múzeumigazgatóság terve, a látogatókkal közösen terveznék meg a Pannon-tenger Múzeum logóját.
– Gondolatébresztőnek ugyan grafikusunk elkészített egy ideiglenes használt logót, és a kollégák is többféle tervvel álltak elő, de ezektől függetlenül februárban meghirdetünk egy pályázatot a hivatalos múzeumi logó megtervezésére – mondta Novák Ilona múzeumpedagógus (balra, képünkön). Hozzátette, bár a legtöbb részletet később, február elején fogják csak ismertetni, az már biztos, hogy több korosztály pályamunkáira számítanak majd és nem csak a megyéből, vagy az országból, hanem a Kárpát-medence magyar lakta területeiről is.


Az a bizonyos "gondolatébresztő"

– A nyertes és gazdagon díjazott pályamunkákat a terveink szerint vagy egy az egyben használjuk fel, vagy a jó ötleteket, motívumokat emeljük majd át a Pannon-tenger Múzeumának végleges logójába – tette hozzá Novák Ilona.

Tajthy Ákos

Fotó: Juhász Ákos