Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint érettségi vizsgára a május-júniusi vizsgaidőszakban február 15-éig, az október-novemberi vizsgaidőszakban szeptember 5-éig személyesen vagy postai úton lehet jelentkezni a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban. Lehetőség arra is van, hogy a vizsgázó személyesen egy vizsgát szervező középiskolában nyújtsa be a jelentkezését, de a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázókat.
Miskolc egyik, színvonaláról ismert, különösen a nyelvoktatás terén eredményes középiskolájában, az Avasi Gimnáziumban érdeklődtünk az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tapasztalatokról.
– Végzős diákjaink 100 százaléka érettségizik is. Az elmúlt évben 665 érettségi vizsgát tettek, ebből hozzávetőleg 100 darab volt emelt szintű, a többi középszintű. Kevesen dupláztak az emeltből, ezért a 100 vizsga olyan 90 személyhez köthető, ami valamivel több, mint a vizsgázó diákok felét jelentette a gyakorlatban – sorolta az adatokat érdeklődésünkre Pilz Olivér, az Avasi Gimnázium általános igazgatóhelyettese.
Tapasztalata szerint emelt szintű érettségire csak a felvételi pontok miatt vállalkoztak a diákok, elhanyagolható azok száma, akik nagyon szeretnek egy-egy tárgyat, s úgymond passzióból vállalkoztak a nehezebb érettségire.
–Nagyon eredményesek voltak, akik az emelt szintű érettségire vállalkoztak, hiszen négyes alig volt köztük. Az ötösökről pedig elmondható, hogy a többségük nem csak éppen átlépte a határt, hanem magabiztosan vette az akadályt. Ennek köszönhetően nem csak felvették a felsőoktatásba a végzett tanulóinkat, hanem meg is maradnak. A visszajelzések alapján az egész évfolyamnak 90 százalékát fel is vették valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az elmúlt 5-6 évben, ha saját képességeit figyelembe vette egy diák, akkor be tudott jutni a felsőoktatásba. A bennmaradás volt a nehezebb. Idén ez nem így lesz – utalt a felsőoktatás átszervezésére Pilz Olivér.
Mint megtudtuk az emeltszintű érettségire választott tantárgyak közül a történelem és az iskola sajátossága miatt a német és angol nyelv volt a legnépszerűbb, tekintettel a mérnök szakok felsőoktatáson belőli preferálására örömteli, hogy a fizika is felzárkózóban van.
A továbbtanulási irányultságokkal kapcsolatban az Avasiban szoktak beszélgetni a diákokkal. – Az a probléma, hogy a diák sokszor kevésbé hallgat ránk, a szülőkre, mint a barátokra, barátnőkre. Az a kevés százalék, akit nem vesznek fel a felsőoktatásba ebből adódik – összegezte tapasztalatait Pilz Olivér.
Cs.L.
Miskolc egyik, színvonaláról ismert, különösen a nyelvoktatás terén eredményes középiskolájában, az Avasi Gimnáziumban érdeklődtünk az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tapasztalatokról.
– Végzős diákjaink 100 százaléka érettségizik is. Az elmúlt évben 665 érettségi vizsgát tettek, ebből hozzávetőleg 100 darab volt emelt szintű, a többi középszintű. Kevesen dupláztak az emeltből, ezért a 100 vizsga olyan 90 személyhez köthető, ami valamivel több, mint a vizsgázó diákok felét jelentette a gyakorlatban – sorolta az adatokat érdeklődésünkre Pilz Olivér, az Avasi Gimnázium általános igazgatóhelyettese.
Tapasztalata szerint emelt szintű érettségire csak a felvételi pontok miatt vállalkoztak a diákok, elhanyagolható azok száma, akik nagyon szeretnek egy-egy tárgyat, s úgymond passzióból vállalkoztak a nehezebb érettségire.
–Nagyon eredményesek voltak, akik az emelt szintű érettségire vállalkoztak, hiszen négyes alig volt köztük. Az ötösökről pedig elmondható, hogy a többségük nem csak éppen átlépte a határt, hanem magabiztosan vette az akadályt. Ennek köszönhetően nem csak felvették a felsőoktatásba a végzett tanulóinkat, hanem meg is maradnak. A visszajelzések alapján az egész évfolyamnak 90 százalékát fel is vették valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az elmúlt 5-6 évben, ha saját képességeit figyelembe vette egy diák, akkor be tudott jutni a felsőoktatásba. A bennmaradás volt a nehezebb. Idén ez nem így lesz – utalt a felsőoktatás átszervezésére Pilz Olivér.
Mint megtudtuk az emeltszintű érettségire választott tantárgyak közül a történelem és az iskola sajátossága miatt a német és angol nyelv volt a legnépszerűbb, tekintettel a mérnök szakok felsőoktatáson belőli preferálására örömteli, hogy a fizika is felzárkózóban van.
A továbbtanulási irányultságokkal kapcsolatban az Avasiban szoktak beszélgetni a diákokkal. – Az a probléma, hogy a diák sokszor kevésbé hallgat ránk, a szülőkre, mint a barátokra, barátnőkre. Az a kevés százalék, akit nem vesznek fel a felsőoktatásba ebből adódik – összegezte tapasztalatait Pilz Olivér.
Cs.L.