– Közeleg a hónap vége és a vállalkozók éves bevallási határideje is. Milyen határidőkre kell most különösen odafigyelniük?
–Az egyéni vállalkozók február 27-ig kötelezettek a személyi jövedelemadó bevallást benyújtani, abban az esetben is, ha a tavalyi évben nem volt vállalkozói bevételük. Az esetleges adótartozást is legkésőbb az említett időpontig szükséges rendezniük- fogott a legfontosabb adóval kapcsolatos határidők ismertetésébe Körtvélyesi Zsuzsanna, a NAV főosztályvezetője. – Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek szintén február 27-éig kötelesek a 2011. évről személyi jövedelemadó bevallásukat eljuttatni az adóhatóság felé.
– Az előbbi körbe nem tartozó személyek, ha adójukat nem a munkáltató állapítja meg, akkor a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén adónyilatkozattal, az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallással, vagy a 1153. számú bevallással teljesíthetik bevallási kötelezettségüket, ez utóbbi esetben legkésőbb május 21. napjáig,
–A magánszemélyeknek akkor kell bevallást tenniük, ha 2011-ben adókötelezettség alá eső jövedelmet szereztek. Így bevallás benyújtására kötelezett többek között az a személy, aki tavaly vált nyugdíjassá, de a nyugdíjazása előtt munkáltatótól, kifizetőtől kapott adóköteles jövedelmet, továbbá a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, ha a felsőoktatási intézménytől kapott ösztöndíjon kívül, egyéb adóköteles jövedelmet szerzett. Bevallást kell tennie a magánszemélynek akkor is, ha 2011. évben táppénzt, álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, illetve gyed-et kapott.
–Annak a (nem egyéni vállalkozó) magánszemélynek, akinek a részére a tavalyi évben kizárólag nyugdíj, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, gyes, árvaellátás, ápolási díj került folyósításra, nem kell bevallást benyújtania.
–Az alkalmazottak, egyéni vállalkozók számára hozott-e az új év változásokat az adózás, járulékfizetés szempontjából?
– Az idei év mind az egyéni vállalkozók, mind az alkalmazottak tekintetében jelentős adó- és járulékszabály változásokat hozott. A munkavállalók és egyéni vállalkozók esetén egyaránt 1 százalékkal emelkedett az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék mértéke, így a tavalyi 7,5 százalékos mérték helyett idén 8,5 százalékos kulccsal kell a járulékalap után számolni. A nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék. További kötelezettség-növekedést jelent az egyéni vállalkozók számára az a körülmény, hogy az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék minimum alapja a múlt évhez képest a másfélszeresére nőtt, így már nem a minimálbér, hanem annak 150 százaléka jelenti a legkisebb járulékalapot. A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja változatlanul legalább a minimálbér.
Jelentős változást jelent a társadalombiztosítási járulék kivezetése a jogrendből, helyette szociális hozzájárulási adó néven azonos mértékű adó került bevezetésre. –Az idei évtől megszűnt az adójóváírás. A tavaly bevezetett 27 százalékos adóalap-kiegészítés ( „bruttósítás”) intézménye tovább él, azonban már csak a 2 millió 424 ezer forintot meghaladó összevonás alá eső jövedelem esetén kell ezzel számolni. –Az idén a választható béren kívüli juttatások köre is módosult, így többek között az alábbi új elemként megjelenő juttatások adhatók kedvezményes adózás mellett: munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi 12.500 forintig, Erzsébet-utalvány (fogyasztásra kész ételre) havi 5.000 forintig, Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya). Szálláshely alszámla, legfeljebb 225 ezer forintig, vendéglátás alszámla, legfeljebb 150 ezer forintig (munkahelyi étkezés is), szabadidő alszámla, legfeljebb 75 ezer forintig.
–Az egyéb béren kívüli juttatások tekintetében további változás, hogy 2012-től nem adható munkáltatói támogatás az internet-szolgáltatáshoz. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó új rendelkezések szerint 500 ezer forintig lehet kedvezményesen adózni, mely összeghatárig a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó, és 10 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a juttatót. 500 ezer forint feletti juttatás esetén a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely után 27 százalék mértékű az egészségügyi hozzájárulás, a már megfizetett 10 százalék beszámításával.
Cs. L.
–Az egyéni vállalkozók február 27-ig kötelezettek a személyi jövedelemadó bevallást benyújtani, abban az esetben is, ha a tavalyi évben nem volt vállalkozói bevételük. Az esetleges adótartozást is legkésőbb az említett időpontig szükséges rendezniük- fogott a legfontosabb adóval kapcsolatos határidők ismertetésébe Körtvélyesi Zsuzsanna, a NAV főosztályvezetője. – Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek szintén február 27-éig kötelesek a 2011. évről személyi jövedelemadó bevallásukat eljuttatni az adóhatóság felé.
– Az előbbi körbe nem tartozó személyek, ha adójukat nem a munkáltató állapítja meg, akkor a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén adónyilatkozattal, az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallással, vagy a 1153. számú bevallással teljesíthetik bevallási kötelezettségüket, ez utóbbi esetben legkésőbb május 21. napjáig,
–A magánszemélyeknek akkor kell bevallást tenniük, ha 2011-ben adókötelezettség alá eső jövedelmet szereztek. Így bevallás benyújtására kötelezett többek között az a személy, aki tavaly vált nyugdíjassá, de a nyugdíjazása előtt munkáltatótól, kifizetőtől kapott adóköteles jövedelmet, továbbá a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, ha a felsőoktatási intézménytől kapott ösztöndíjon kívül, egyéb adóköteles jövedelmet szerzett. Bevallást kell tennie a magánszemélynek akkor is, ha 2011. évben táppénzt, álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt, illetve gyed-et kapott.
–Annak a (nem egyéni vállalkozó) magánszemélynek, akinek a részére a tavalyi évben kizárólag nyugdíj, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, gyes, árvaellátás, ápolási díj került folyósításra, nem kell bevallást benyújtania.
–Az alkalmazottak, egyéni vállalkozók számára hozott-e az új év változásokat az adózás, járulékfizetés szempontjából?
– Az idei év mind az egyéni vállalkozók, mind az alkalmazottak tekintetében jelentős adó- és járulékszabály változásokat hozott. A munkavállalók és egyéni vállalkozók esetén egyaránt 1 százalékkal emelkedett az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék mértéke, így a tavalyi 7,5 százalékos mérték helyett idén 8,5 százalékos kulccsal kell a járulékalap után számolni. A nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék. További kötelezettség-növekedést jelent az egyéni vállalkozók számára az a körülmény, hogy az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék minimum alapja a múlt évhez képest a másfélszeresére nőtt, így már nem a minimálbér, hanem annak 150 százaléka jelenti a legkisebb járulékalapot. A 10 százalékos nyugdíjjárulék alapja változatlanul legalább a minimálbér.
Jelentős változást jelent a társadalombiztosítási járulék kivezetése a jogrendből, helyette szociális hozzájárulási adó néven azonos mértékű adó került bevezetésre. –Az idei évtől megszűnt az adójóváírás. A tavaly bevezetett 27 százalékos adóalap-kiegészítés ( „bruttósítás”) intézménye tovább él, azonban már csak a 2 millió 424 ezer forintot meghaladó összevonás alá eső jövedelem esetén kell ezzel számolni. –Az idén a választható béren kívüli juttatások köre is módosult, így többek között az alábbi új elemként megjelenő juttatások adhatók kedvezményes adózás mellett: munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi 12.500 forintig, Erzsébet-utalvány (fogyasztásra kész ételre) havi 5.000 forintig, Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya). Szálláshely alszámla, legfeljebb 225 ezer forintig, vendéglátás alszámla, legfeljebb 150 ezer forintig (munkahelyi étkezés is), szabadidő alszámla, legfeljebb 75 ezer forintig.
–Az egyéb béren kívüli juttatások tekintetében további változás, hogy 2012-től nem adható munkáltatói támogatás az internet-szolgáltatáshoz. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó új rendelkezések szerint 500 ezer forintig lehet kedvezményesen adózni, mely összeghatárig a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó, és 10 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a juttatót. 500 ezer forint feletti juttatás esetén a felettes rész egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely után 27 százalék mértékű az egészségügyi hozzájárulás, a már megfizetett 10 százalék beszámításával.
Cs. L.