Információnk szerint például a DIGÉP Ipari Parkban működő több vállalkozás is leállt, illetve csökkentett kapacitással termel, és fagyszabadságra küldtek dolgozókat. Mint az egyik neve elhallgatását kérő üzletember elmondta, a folyamatos fagy miatt a csarnokokban nagyon lehűlt a levegő, reggelente akár még bent is nulla fok alá esett a hőmérséklet, és a munka beindításához szükséges hőmérsékletre fűtése olyan sokba kerülne a drága gázzal (harmadával többe kerülne), ami már nem éri meg és inkább leálltak. Olyan cégről is hallottunk, amely nem vezetékes gázt, hanem tartályost használ, és a megnövekedett fűtési igény miatt a tervezettnél hamarabb elfogyott a betárolt készlet… A felsorolt problémák következtében sok dolgozót fagyszabadságra küldtek a cégek. Nekünk is panaszkodtak ismerősök, de „hivatalosan” nem mertek szólni, ezért mi kérdeztük meg a jogászt, mit is kell tudni a fagyszabadsággal kapcsolatban?
– Természetesen a munkáltató szabad döntésén alapul, hogy leállítja-e valamilyen probléma, például a nagy hideg miatt a termelést, vagy sem. Ebben az esetben joga van szabadságra küldeni a dolgozóit, bár a „fagyszabadság” intézményét külön nevesítve nem ismeri a munkajog. A törvény alapján a szabadság 75 százalékával a munkáltató rendelkezik, tehát ennek erejéig saját hatáskörben szabadságra küldheti a dolgozókat – közölte Iván Zsolt ügyvéd. A fagyszabadság ideje alatt tehát a szabadság idejére járó jövedelem illeti meg a munkavállalót, ami a személyi alapbérből, valamint a rendszeres bérpótléka és kiegészítő pótléka együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagából tevődik össze (távolléti díj). Amennyiben a rendes szabadság mértékénél tovább tartana a leállás, akkor a fenti összeg továbbra is megilleti a dolgozót annak ellenére, hogy nem végez munkát.
– Azt nem teheti meg a munkaadó, hogy elküldi fagyszabadságra az embereket azzal: legyenek otthon, majd szól, ha újra kell dolgozni, s a közben eltelt időre nem fizet munkabért, mondván, hogy nem végeztek ez alatt munkát az alkalmazottak – hívta fel a figyelmet a potenciális visszaélési lehetőségre az ügyvéd. A munkaviszony ideje alatt ugyanis a munkáltató köteles a bér fizetésére.
Cs. L.
– Természetesen a munkáltató szabad döntésén alapul, hogy leállítja-e valamilyen probléma, például a nagy hideg miatt a termelést, vagy sem. Ebben az esetben joga van szabadságra küldeni a dolgozóit, bár a „fagyszabadság” intézményét külön nevesítve nem ismeri a munkajog. A törvény alapján a szabadság 75 százalékával a munkáltató rendelkezik, tehát ennek erejéig saját hatáskörben szabadságra küldheti a dolgozókat – közölte Iván Zsolt ügyvéd. A fagyszabadság ideje alatt tehát a szabadság idejére járó jövedelem illeti meg a munkavállalót, ami a személyi alapbérből, valamint a rendszeres bérpótléka és kiegészítő pótléka együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagából tevődik össze (távolléti díj). Amennyiben a rendes szabadság mértékénél tovább tartana a leállás, akkor a fenti összeg továbbra is megilleti a dolgozót annak ellenére, hogy nem végez munkát.
– Azt nem teheti meg a munkaadó, hogy elküldi fagyszabadságra az embereket azzal: legyenek otthon, majd szól, ha újra kell dolgozni, s a közben eltelt időre nem fizet munkabért, mondván, hogy nem végeztek ez alatt munkát az alkalmazottak – hívta fel a figyelmet a potenciális visszaélési lehetőségre az ügyvéd. A munkaviszony ideje alatt ugyanis a munkáltató köteles a bér fizetésére.
Cs. L.