A 80 éves atyát 10 év börtönre ítélték 1958-ban, majd szabadulása után hosszú időre eltiltották a papi szolgálattól. Kuklay Antal azonban a börtönökben is igyekezett hivatását ellátni, titokban misézett, gyóntatott. 1963-as Szabadulása után ugyan hosszabb ideig nem szolgálhatott, segédmunkásként kellett dolgoznia. Később, 1968-ban engedték csak újra a szószékre, Köröm plébánosa lett. – A mai fiatalok nem tapasztalták meg a diktatúra kegyetlenségét, ami lefokozza az embert egy ember alatti szintre. Nem egy embert – egy egész országot, sőt egy egész világrészt. Ezt tették a kommunizmusban. Erről lehet beszélni a fiataloknak. Bár számukra már csak történelem, nekik is áldozatot kell hozni azért, hogy az értéket, amiért megszenvedtek őseik, meg tudják őrizni – hangsúlyozta.
A börtönben töltött hat évre visszaemlékezve elmondta, egyre jobban tudja értékelni, hiszen egyrészt maga is áldozatot tudott hozni, másrészt pedig sokat kapott azoktól, akikkel együtt volt. Miniszterek, politikusok vagy egyszerű emberek, lehetett bármilyen társadalmi réteg képviselője, egyaránt összezúzta a diktatúra. – Jó, ha csak fizikailag, mert minden diktatúra a lelket is szét akarja zúzni – mondta.Kuklay atyát tíz év börtönre ítélték, de hat év raboskodás után kiengedték. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott rendezvényen elmondta, amikor emlékezünk, akkor a felelősséget erősítjük magunkban, mivel minden közösségnek két dimenziója van: az egyik az autonómia, a másik pedig a szolidaritás. Minden egyes tag önálló értéket képvisel, ugyanakkor mindenki a közösségért él.
Preview Image
– Csak akkor van értelme az életünknek, ha ennek tagja van egy közösségnek, és tudsz áldozatot hozni érte – hangsúlyozta a 80. életévében járó Kuklay Antal. A 2009-ben a Hit Pajzsa díjjal, 2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett atya hozzátette még, az ilyen megemlékezések számára, számukra is örömet jelent, hiszen láthatják, áldozatuk nem volt hiába való.
