Mint korábban megírtuk, német nyelvű óvodai csoportot és általános iskolai osztályt is indítana a Bosch Miskolcon, elsősorban német dolgozóira gondolva, de lehetőséget biztosítva miskolci diákoknak is. Az elképzelésből mára konkrét terv lett, miután a legutóbbi közgyűlés elfogadta a javaslatot.
A döntés után nem sokkal aztán Lange László, a Miskolci Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felhívással fordult a nemzetiségük iránt szimpatizáló miskolciakhoz és környékbeliekhez, hogy minél hamarabb és minél nagyobb számban jelentkezzenek azok a szülők, akiknek családjában a gyermekeik beszélik a német nyelvet, és szeretnék, ha nemzetiségi intézménybe járhatnának.
A felhívásban így fogalmaz az elnök a nemzetiségi iskola ötletéről: „Egyedinek, példaértékűnek és a városunkban élő többi nemzetiségi önkormányzat számára is követendőnek tartjuk ezt a kezdeményezést. Hisszük, hogy ez a képzési forma szerves része lesz városunk intézményrendszerének. Valljuk, hogy az ott folyó munka kisugárzásával jótékonyan fog hatni a városunk és környékén élő német nemzetiség életére, melynek során jobban megismerhetjük a német kultúrát, szokásokat és hagyományokat”.
A felhívást követően megkerestük Kiss Gábor alpolgármestert, akitől újabb információkat tudtunk meg, miszerint a közgyűlés döntésével hozzájárult, hogy 2012. szeptember elsejétől a Katowice úti Sport Tagóvodában egy körülbelül 20-25 fős csoporttal, valamint a Szabó Lőrinc Német Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 1-4. osztályában, évfolyamonként 10-15 fővel megkezdődhet Miskolcon is a német nemzetiségi oktatás.
– Hasonló kezdeményezéseket Győrben és Kecskeméten már láthattunk, Miskolc lesz a harmadik magyar város, ahol ez beindul. Nem tartom kizártnak, hogy más cégek is csatlakoznak majd a későbbiekben, és külföldi munkavállalóik számára biztosítják a képzést – mondta Kiss Gábor.
Ez a képzési forma annyiban fog eltérni a városban eddig is honos többi, két tanítási nyelvű képzéstől, hogy a nyelvi órákon túl a foglalkozások, illetve a különböző tárgyak ismertetésében Németországból érkező, tehát anyanyelvi tanárok oktatnak majd. Mint Győrben és Kecskeméten, úgy Miskolcon is az önkormányzat biztosítja a helyet és az infrastruktúrát, a költségeket azonban a cég állja.
Kujan I.
A döntés után nem sokkal aztán Lange László, a Miskolci Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felhívással fordult a nemzetiségük iránt szimpatizáló miskolciakhoz és környékbeliekhez, hogy minél hamarabb és minél nagyobb számban jelentkezzenek azok a szülők, akiknek családjában a gyermekeik beszélik a német nyelvet, és szeretnék, ha nemzetiségi intézménybe járhatnának.
A felhívásban így fogalmaz az elnök a nemzetiségi iskola ötletéről: „Egyedinek, példaértékűnek és a városunkban élő többi nemzetiségi önkormányzat számára is követendőnek tartjuk ezt a kezdeményezést. Hisszük, hogy ez a képzési forma szerves része lesz városunk intézményrendszerének. Valljuk, hogy az ott folyó munka kisugárzásával jótékonyan fog hatni a városunk és környékén élő német nemzetiség életére, melynek során jobban megismerhetjük a német kultúrát, szokásokat és hagyományokat”.
A felhívást követően megkerestük Kiss Gábor alpolgármestert, akitől újabb információkat tudtunk meg, miszerint a közgyűlés döntésével hozzájárult, hogy 2012. szeptember elsejétől a Katowice úti Sport Tagóvodában egy körülbelül 20-25 fős csoporttal, valamint a Szabó Lőrinc Német Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 1-4. osztályában, évfolyamonként 10-15 fővel megkezdődhet Miskolcon is a német nemzetiségi oktatás.
– Hasonló kezdeményezéseket Győrben és Kecskeméten már láthattunk, Miskolc lesz a harmadik magyar város, ahol ez beindul. Nem tartom kizártnak, hogy más cégek is csatlakoznak majd a későbbiekben, és külföldi munkavállalóik számára biztosítják a képzést – mondta Kiss Gábor.
Ez a képzési forma annyiban fog eltérni a városban eddig is honos többi, két tanítási nyelvű képzéstől, hogy a nyelvi órákon túl a foglalkozások, illetve a különböző tárgyak ismertetésében Németországból érkező, tehát anyanyelvi tanárok oktatnak majd. Mint Győrben és Kecskeméten, úgy Miskolcon is az önkormányzat biztosítja a helyet és az infrastruktúrát, a költségeket azonban a cég állja.
Kujan I.