Temetői sétánkon Dobrossy István kalauzolt, aki a Honismereti Egyesület miskolci csoportjával, illetve a Zrínyi Ilona Gimnázium diákjaival több mint tíz éven át kutatta a város temetőit. Mint mondta, Miskolc 33 temetőjében, kegyeleti parkjában jelenleg körülbelül 25-30 ilyen honvédsírt tartanak nyilván. A többi feledésbe merült, rájuk temettek az idők folyamán, esetleg feltárásra várnak – van, hogy csak a sírkövük létezik már, például az avasi református temetőben.
A legismertebb, 1848-49-hez köthető miskolci nyughelyek, emlékhelyek az avasi domboldalon találhatók. Három síremlék néz innen a városra: Palóczy Lászlóé, Horváth Lajosé, és Szemere Bertalané.
Először Palóczy László (1783–1861) kapott itt síremléket, aki résztvevője volt a megye képviseletében négy reformországgyűlésnek is. Miskolc szülötte, háza most is megvan. Végigjárta a szabadságharc állomásait, halálra ítélték, de végül nem végezték ki. Először az avasi templomban temették el, 1869-ben készült el a síremléke, amely nemcsak az ő, hanem Judit nevű lánya hamvait is rejti.
A mellette lévő emlékmű Szemere Bertalan (1812–1869) maradványait őrzi. Mint ismert, ő Felső-Magyarország kormánybiztosa is volt, Debrecenben, amikor a Habsburg-ház trónfosztása történt, a Kossuth mellett működő magyar miniszteri tanács elnöke. Dolgozott Palóczy Lászlóval is. Budapesten halt meg, hamvait hazahozatta a város, 1871-ben temették el.
– Viszonylag kevesen tudják, hogy Szemere Bertalan sírjában nyugszik a fia, Szemere Attila is, aki szintén országgyűlési képviselő volt, egy cikluson keresztül – mondta el Dobrossy István. 1905-ben halt meg, őt is Pesten temették el, halálának huszadik évfordulóján, részben a család, részben a város kívánságára, elhatározásából Miskolcra hozták a hamvait, és 1925-ben apja sírjába temették.
A harmadik sír Horváth Lajos (1824–1911) jogász hamvait rejti, aki 28 éven át volt országgyűlési képviselő. Õ Alsózsolcán született, de Miskolcon lakott. Dobrossy István elmondta, nem tudnak Miskolc történetében más olyan közéleti emberről, akit a város ennyi ideig megtisztelt volna a bizalmával. Szemere Bertalan titkárságán is dolgozott, fontos szerepet töltött be 1907 és 1909 között Miskolc önálló törvényhatóság joggal felruházott várossá minősítésében.
Kevéssé ismert, hogy a negyedik síremlék a domboldalon – végakarata szerint – Szendrey Jánosé, a város történetírójáé, ötkötetes monográfiájának a szerzőjéé lett volna, aki hitelesen megörökítette a szabadságharc történetét, helyi eseményeit is. Mint megtudtuk, végrendelete valami okból nem teljesült, Budapesten nyugszik, hagyatéka viszont Miskolcon található, részben a levéltárban, részben a múzeumban.
Az Avason található Butykai József mérnök, ’48-as tüzér főhadnagy síremléke is, aki valószínűleg az egyik első hírhozója volt Miskolcon a pesti forradalmi eseményeknek. Ennek nagy jelentősége volt, akkoriban ugyanis még nem úgy működött a hírközlés, mint manapság: a hírek több napos késéssel, hírvivők, postafutárok útján jutottak el vidékre.
– Az aprólékos kutatómunka során, amelyet éveken át a honismereti diáktábor tagjaival végeztünk – sorra járva a városi temetőket –, feltérképeztük a 48-as honvédek, vagy a forradalmi eseményekhez kötődő közéleti emberek hozzátartozók híján esetleg feledésbe merült, elhanyagolt, de még létező sírjait is – mondta el Dobrossy István. Az azonosításban nagy segítséget jelent a kortárs miskolci jogász, „krónikás” testvérpár, Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós hagyatéka, akik naplót vezettek a szabadságharc eseményeiről. Aprólékosan feljegyezték, kik vonultak be Miskolcról honvédnek, nemzetőrnek, kik estek el, kiket, hol temettek el. A Szűcs testvérpár a tetemvári Deszkatemetőben nyugszik.
A vonatkozó törvények nem írják elő kötelező feladatként az önkormányzatok számára az elhunyt jeles személyiségek sírjainak védelmét, gondozását, azonban mind több településen törekednek arra, hogy ezeket számba vegyék, és lehetőségeikhez mérten megóvják. Az, hogy a megváltatlan sírokat egy idő után elbontják, s esetleg másokat temetnek oda, a kegyeleti szempontokon túl komoly várostörténeti értékek pusztulásával is járhat.
A 2009-ben elfogadott miskolci önkormányzati rendelet szerint, a védelem magában foglalja a sírhely megváltással vagy anélkül való fenntartását – határozatlan időre – és szükséges esetben a gondozását is. Az ügyben tárgyaltak a hozzátartozókkal és a temetőfenntartó egyházakkal is, amelyek ugyancsak vállalták az együttműködést. A védelem alá helyezés tényét bejegyzik a temetők könyveibe, a védett síremlékek elhelyezkedéséről a főbejáratoknál elhelyezett táblák tájékoztatják a látogatókat.
Védett ’48-as sírok
» Mindszenti evangélikus temető: Soós Károly (1823–?) 1848-as honvéd, Zathrocz Dániel (1796–1848) 1848-as honvéd, miskolci polgár.
» Deszkatemető (református, evangélikus): Szűcs Lajos (1829–1904) 1848-as honvédtiszt, törvényszéki bíró, Szűcs Miklós (1820–1886) 1848-as nemzetőr, jogász, író, Szűcs Sámuel (1819–1889) 1848-as nemzetőr, jogász, naplóíró.
» Avasi református temető: Kun Miklós (1812–1875) 1848-as nemzetőr hadnagy, főbíró, Butykay József (1828–1900) 1848-as tüzér főhadnagy, Poóts András (?–1848) 1848-as honvéd, Szinay István (1826–1909) 1848-as honvéd, fényképész. Horváth Lajos (1824–1911) jogász, országgyűlési képviselő, díszpolgár, Palóczy László (1783–1861) politikus, országgyűlési képviselő, Szemere család – miskolci politikusok.
» Avasi zsidótemető: Flam Ignácz (1823–1886) 1848-as népfelkelő, Kaczander József (1807–1903) 1848-as tüzér.
» Vasgyár (katolikus, református, evangélikus) temető: Menner Adolf dr. (1824–1910) 1848-as honvédorvos, orvos.
Szepesi S. | Miskolci Napló
fotó: Mocsári L.
A legismertebb, 1848-49-hez köthető miskolci nyughelyek, emlékhelyek az avasi domboldalon találhatók. Három síremlék néz innen a városra: Palóczy Lászlóé, Horváth Lajosé, és Szemere Bertalané.
Először Palóczy László (1783–1861) kapott itt síremléket, aki résztvevője volt a megye képviseletében négy reformországgyűlésnek is. Miskolc szülötte, háza most is megvan. Végigjárta a szabadságharc állomásait, halálra ítélték, de végül nem végezték ki. Először az avasi templomban temették el, 1869-ben készült el a síremléke, amely nemcsak az ő, hanem Judit nevű lánya hamvait is rejti.
A mellette lévő emlékmű Szemere Bertalan (1812–1869) maradványait őrzi. Mint ismert, ő Felső-Magyarország kormánybiztosa is volt, Debrecenben, amikor a Habsburg-ház trónfosztása történt, a Kossuth mellett működő magyar miniszteri tanács elnöke. Dolgozott Palóczy Lászlóval is. Budapesten halt meg, hamvait hazahozatta a város, 1871-ben temették el.
– Viszonylag kevesen tudják, hogy Szemere Bertalan sírjában nyugszik a fia, Szemere Attila is, aki szintén országgyűlési képviselő volt, egy cikluson keresztül – mondta el Dobrossy István. 1905-ben halt meg, őt is Pesten temették el, halálának huszadik évfordulóján, részben a család, részben a város kívánságára, elhatározásából Miskolcra hozták a hamvait, és 1925-ben apja sírjába temették.
A harmadik sír Horváth Lajos (1824–1911) jogász hamvait rejti, aki 28 éven át volt országgyűlési képviselő. Õ Alsózsolcán született, de Miskolcon lakott. Dobrossy István elmondta, nem tudnak Miskolc történetében más olyan közéleti emberről, akit a város ennyi ideig megtisztelt volna a bizalmával. Szemere Bertalan titkárságán is dolgozott, fontos szerepet töltött be 1907 és 1909 között Miskolc önálló törvényhatóság joggal felruházott várossá minősítésében.
Kevéssé ismert, hogy a negyedik síremlék a domboldalon – végakarata szerint – Szendrey Jánosé, a város történetírójáé, ötkötetes monográfiájának a szerzőjéé lett volna, aki hitelesen megörökítette a szabadságharc történetét, helyi eseményeit is. Mint megtudtuk, végrendelete valami okból nem teljesült, Budapesten nyugszik, hagyatéka viszont Miskolcon található, részben a levéltárban, részben a múzeumban.
Az Avason található Butykai József mérnök, ’48-as tüzér főhadnagy síremléke is, aki valószínűleg az egyik első hírhozója volt Miskolcon a pesti forradalmi eseményeknek. Ennek nagy jelentősége volt, akkoriban ugyanis még nem úgy működött a hírközlés, mint manapság: a hírek több napos késéssel, hírvivők, postafutárok útján jutottak el vidékre.
– Az aprólékos kutatómunka során, amelyet éveken át a honismereti diáktábor tagjaival végeztünk – sorra járva a városi temetőket –, feltérképeztük a 48-as honvédek, vagy a forradalmi eseményekhez kötődő közéleti emberek hozzátartozók híján esetleg feledésbe merült, elhanyagolt, de még létező sírjait is – mondta el Dobrossy István. Az azonosításban nagy segítséget jelent a kortárs miskolci jogász, „krónikás” testvérpár, Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós hagyatéka, akik naplót vezettek a szabadságharc eseményeiről. Aprólékosan feljegyezték, kik vonultak be Miskolcról honvédnek, nemzetőrnek, kik estek el, kiket, hol temettek el. A Szűcs testvérpár a tetemvári Deszkatemetőben nyugszik.
A vonatkozó törvények nem írják elő kötelező feladatként az önkormányzatok számára az elhunyt jeles személyiségek sírjainak védelmét, gondozását, azonban mind több településen törekednek arra, hogy ezeket számba vegyék, és lehetőségeikhez mérten megóvják. Az, hogy a megváltatlan sírokat egy idő után elbontják, s esetleg másokat temetnek oda, a kegyeleti szempontokon túl komoly várostörténeti értékek pusztulásával is járhat.
A 2009-ben elfogadott miskolci önkormányzati rendelet szerint, a védelem magában foglalja a sírhely megváltással vagy anélkül való fenntartását – határozatlan időre – és szükséges esetben a gondozását is. Az ügyben tárgyaltak a hozzátartozókkal és a temetőfenntartó egyházakkal is, amelyek ugyancsak vállalták az együttműködést. A védelem alá helyezés tényét bejegyzik a temetők könyveibe, a védett síremlékek elhelyezkedéséről a főbejáratoknál elhelyezett táblák tájékoztatják a látogatókat.
***
Védett ’48-as sírok
» Mindszenti evangélikus temető: Soós Károly (1823–?) 1848-as honvéd, Zathrocz Dániel (1796–1848) 1848-as honvéd, miskolci polgár.
» Deszkatemető (református, evangélikus): Szűcs Lajos (1829–1904) 1848-as honvédtiszt, törvényszéki bíró, Szűcs Miklós (1820–1886) 1848-as nemzetőr, jogász, író, Szűcs Sámuel (1819–1889) 1848-as nemzetőr, jogász, naplóíró.
» Avasi református temető: Kun Miklós (1812–1875) 1848-as nemzetőr hadnagy, főbíró, Butykay József (1828–1900) 1848-as tüzér főhadnagy, Poóts András (?–1848) 1848-as honvéd, Szinay István (1826–1909) 1848-as honvéd, fényképész. Horváth Lajos (1824–1911) jogász, országgyűlési képviselő, díszpolgár, Palóczy László (1783–1861) politikus, országgyűlési képviselő, Szemere család – miskolci politikusok.
» Avasi zsidótemető: Flam Ignácz (1823–1886) 1848-as népfelkelő, Kaczander József (1807–1903) 1848-as tüzér.
» Vasgyár (katolikus, református, evangélikus) temető: Menner Adolf dr. (1824–1910) 1848-as honvédorvos, orvos.
Szepesi S. | Miskolci Napló
fotó: Mocsári L.