„Március 15-e egyet jelent az újkori magyar nemzettel”

– Március, a kezdet, a megújulás, az élet szimbóluma. A nemzeti megújulásunk, a legnagyobb erőt sugárzó ünnepünk a tavasz kezdetére esik, és mint minden évben, most is itt vagyunk, hogy ünnepeljünk. Itt vagyunk, hogy megmutassuk, hogy 164 év után is élénk bennünk 1848 gondolata. Itt vagyunk, mert tudjuk, hogy az emlékezés tart meg bennünket magyarnak. Március 15-e egyet jelent az újkori magyar nemzettel – kezdte Csöbör Katalin.
Mint folytatta, 1848 az egyik vezérlő csillagunk, amely ha megszólítjuk, ha figyelmünket rá irányítjuk, akkor ma is utat mutat nekünk.



– A történelem újragondolása nem múltba révedés, hanem a lehető legmodernebb dolog, hiszen eközben gondoljuk ki azt, ahol élni szeretnénk, és ahogyan élni szeretnénk – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
– Akik viszont a történelmünk újragondolását fölösleges múltba révedésnek látják, azoknak nincs jövőjük, és nyomtalanul fognak eltűnni a történelemből, mint egy darab kavics, vagy egy lehulló falevél. Mi keresztény, konzervatív magyar emberek világosan szeretnénk tudni, hogy kik is vagyunk, hogy mit is kell tennünk, és ezt csakis a saját történelmünkből tudhatjuk meg. Ezért nem félek attól, hogy a nemzetek egy napon eltűnnek Európából, és mindenki pusztán európai, vagy világpolgár lesz – hangsúlyozta Csöbör Katalin. Hozzátette, a történelmünket azonban születésünkkel nem kapjuk meg készen becsomagolva, mint egy karácsonyi ajándékot. A történelmet egész életünkben folyamatosan újra meg újra meg kell gondolnunk, és bármilyen furcsa, újra meg újra létre kell hoznunk. Nekünk, akik valóban magyarként akarunk élni ebben a 21. századi világforgatagban.



Csöbör Katalin emlékeztetett, 1848 forrása a reformkor volt, amelynek évtizedeiben megfogalmazták a magyarság politikai, nemzeti, és gazdasági újjáépítésének programját.
– A reformkor új életet lehelt az évezredes múltú magyarság szunnyadó testébe. Aztán 1848 meghozta a hatalomváltást is, és a sikeres politikát. Szemétdombra kerültek a régi világ elavult törvényei, kiváltságai, dogmái, és felépült egy új politikai rendszer. Mi magyarok egyetlen mozdulattal eltöröltük a cenzúrát, életre hívtuk a sajtószabadságot, elfogadtuk a 12 pontot. Március 15-e, a forradalom napja, a magyarság életében a katarzis pillanata. A márciusi ifjak máig hallható üzenete a márciusi ébredés, a márciusi lobogás, a márciusi akarat, a márciusi tenni tudás – mondta az országgyűlési képviselő.

„A forradalom vezére – folytatta – Petőfi Sándor, vezérszava a Nemzeti Dal. „Talpra magyar, hí a haza …” Ebben az egyetlen versben benne ég az egész forradalom tüze, a forradalom ifjainak hívó szava. „Rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés válasszatok”. Úgy tűnik, hogy a vers megőrizte aktualitását is.”
– 1848 legnagyobb eredménye, hogy az országot elindította a polgárosodás útján. Ez a folyamat nem szakadt meg Világossal sem, és a dualizmus éveiben is folytatódott. A polgárosodás folyamata aztán majd 1945-ben szakadt meg hosszú évtizedekre, amikor 1848 jelentőségét is igyekeztek a lehető legjobban csökkenteni. Mai helyzetünkre pillantva megállapíthatjuk, hogy bizonyos szempontból mintha kiesett volna 160 év a magyar történelemből. Miközben az Európa nálunk szerencsésebb felén élő nemzetek tovább robogtak a társadalomépítés és a modernizáció útján, minket Trianon és a 45 évig tartó, szocializmusnak nevezett rémálom visszavetett legalább másfél évszázaddal – hangsúlyozta Csöbör Katalin.


A politikus leszögezte: többé-kevésbé ma is ugyanazok a célok, mint a reformkorban. 160 év után, újra erős öntudatra kell ébreszteni a magyar nemzetet, létre kell hozni az ütőképes magyar gazdaságot, és a magyar polgárságot.
– 22 évvel ezelőtt még úgy éreztük, hogy végre mi is megérkeztünk a többi szabad és gazdag európai nemzet táborába. Hamar észre kellett vennünk azonban, hogy a múlt színei, arcai, levegője és klikkjei itt maradtak velünk. Akik most azzal vádolnak bennünket, hogy be akarjuk betonozni magunkat a hatalomba, azok valójában a kikényszerített háttéralkukkal, E-hiteles privatizációkkal, és különféle paktumokkal már 1990-ben megtették ezt! Ezért maradt minden félbe, ezért tűnt minden átmenetinek, ezért nem voltunk képesek még egy új alkotmányt sem megalkotni – szögezte le Csöbör Katalin. Mint mondta, a hozzánk hasonló változáson átment közép-európai országokban mindenütt megtörtént az alkotmányozás.



– A 2010-es választásokra már akkora volt az országban a népharag az egymást váltó szocialista-liberális kormányok iránt, hogy a nemzeti konzervatív erő kétharmados felhatalmazást kaphatott. Ezután az elmúlt másfél évben végre megkezdődhetett a valódi rendszerváltozás – mondta Csöbör Katalin. Hozzátette, 2010-ben már volt elég erő és bátorság, hogy olyan mondatokat is kimondjanak az államélet legmagasabb szintjén, amelyekre évtizedek óta várt mindenki, így például a Nemzeti Hitvallásban kijelentették, hogy nem ismerjük el az 1949. évi alkotmány jogfolytonosságát.

Csöbör Katalin elmondta, az újjáépítés azonban nem mehetett a 2002-es alapokról, hiszen az előző két kormány hatalmas adóssághegyet halmozott fel, és a korrupció is hatalmas méreteket öltött. Mint mondta, ráadásul az elmúlt hetekben azt tapasztalhattuk meg szomorúan, hogy az Európai Parlamentben az előző kormányok filozófiájával egyetértők vannak többségben.



– Ezért a minden területen valódi nemzeti megújulásért küzdő építőmunka hatalmas nemzetközi ellenszélben zajlik. Ha a magyar kormány a bankokat és a multikat adóztatja a magyar emberek helyett, akkor azonnal felzúdul a nemzetközi kórus. Ha a magyar kormány megszünteti a liberális alapítású magánnyugdíj pénztárakat, amelyek legfőképpen jól fizető állásokként szolgáltak, akkor rázendít a nemzetközi kórus. Ha a magyar kormány lecsökkenti a jegybankelnök 8 milliós fizetését 2 millióra, akkor jön a nemzetközi kórus. Ha a magyar kormány megpróbálja törvényileg szabályozni a néha obszcén és ízléstelen médiát, megszólal a kórus. Ha a magyar kormány megszünteti a mindenkit felháborító korai nyugdíjazásokat, jön a kórus. Ha a magyar kormány a devizahitelesek megmentéséért végtörlesztésre kényszeríti a bankokat, felzúdul a nemzetközi kórus. Ha a magyar kormány új alaptörvényt ír a 49-es kommunista alkotmányt fölváltandó, rázendít a kórus. A sor napestig folytatható. A kormánynak viszont Európa felé is jó arcot kell mutatni, annál is inkább, mert a rámaradt adóssághegyet valahogy kezelni kell. Az adósságot ugyanis fizetni kell – szögezte le Csöbör Katalin. Mint mondta, Magyarország nem juthat Argentína sorsára, ahol nemet mondtak az adósság visszafizetésére és ma az emberek nyomorognak, de a görög út sem lehet követendő példa hazánknak.



– A hiteleket vissza kell fizetni, mert ellenkező esetben a rendszer az őskorba nyom vissza bennünket – hangsúlyozta Csöbör Katalin. Hozzátette, az Orbán-kormány a végtörlesztés intézményével egyfajta részleges adósság-elengedést ért el a bankoknál, ám ennél többet jelenleg nem lehet tenni, a csapdából csak az adósság radikális csökkentésével lehet kikerülni.
– Eközben minden fájdalmas és népszerűtlen intézkedést nem lehet elkerülni, mert nemhogy semmire nincs pénz, hanem helyette adósság van tíz évre előre. De ezek a fájdalmas lépések teszik lehetővé, hogy elkerüljük az igazi katasztrófát, a fizetésképtelenséget – mondta az országgyűlési képviselő.



Csöbör Katalin szerint 1848 üzenete a mai kor emberének a szabadság, melyet folyton meg kell újítanunk.
– Újítsuk meg magunkat, újítsuk meg gondolkodásunkat, és akkor könnyebben, szabadabban tudjuk megújítani a politikát és a gazdaságot, és egész életünket is. Vegyünk példát a márciusi ifjakról, és söpörjük félre a múlt sötét árnyait, a megkövesedett gondolatokat, és struktúrákat – zárta beszédét Csöbör Katalin.

Tajthy Ákos
Fotó: Juhász Ákos