A szakirodalom szerint a kullancsszezon a külső hőmérséklet függvényében március közepe és május eleje közt kezdődik és tart egészen az ősz végi hideg időjárás beköszöntéig. Mire számíthatunk most?
– Ahogy fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, elhagyják a telelőhelyüket a kullancsok, és egyre többfelé találkozhatunk ezekkel a vérszívó élőlényekkel. Nem rovarok, hanem az atkákkal állnak közeli rokonságban – fogott a kullancsokkal kapcsolatos tudnivalók ismertetésébe Gyulainé Garai Adrienne, a kormányhivatalhoz tartozó megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság rovarvédelmi szakembere. – Korábban az volt a jellemző általában, hogy azokon a helyeken lehetett találkozni velük ahol a vadak jártak, az erdőkben, a tisztásokon. Ma már, ahogy a háziállatokat, kutyusokat is hordjuk magunkkal, megjelenhetnek közterületeken, parkokban, kertekben is.
– Egészen a fagyok beálltáig tart a kullancsszezon. Vannak, akik szerint a nedves, csapadékos időjárás kedvez nekik, de jól tudnak alkalmazkodni, szárazban, gazdaállat nélkül is hosszú ideig élnek. Lyme-kórral és vírusos agyvelőgyulladással fertőzhetnek. A legfontosabb védekezés ezek ellen a megelőzés, zárt ruházat. Otthon önellenőrzés és, ha találnak a bőrben kullancsot, akkor el kell távolítani. Nem szabad nyomkodni. Csipesszel vegyék ki, de ne erőteljes, hirtelen rántással, hagyjanak kis időt, hogy elengedje a bőrt – tanácsolta a szakember, aki szerint a különböző riasztó krémek és sprayk viszonylag rövid ideig hatnak, ezért a megelőzést teszi az első helyre.
– Leggyakrabban kéttípusú megbetegedést okoznak, vírusos agyvelőgyulladást és Lyme-kórt. A kullancs előfordulása gyakori az Északi-Középhegységben, így megyénk is érintett – közölte érdeklődésünkre Asztalos Ágnes, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tiszti főorvos. A statisztika szerint az elmúlt évben megyénkben, mintegy 120 esetben regisztráltak Lyme-kórt, a vírusos agyhártyagyulladás szerencsére sokkal ritkább, mindössze két esetben fordult elő. Azt nem tudják megmondani, hogy a kullancscsípések milyen arányban fertőzőek, mivel nem kell jelenteni, ráadásul nem is összesíthető egzakt módon, mert nem beszélhetünk fertőzött kullancsokról, valójában a fertőzött állatokról viszik át emberre a kórt az élősködők. A vírusos agyvelőgyulladás tünetei a csípés után 1-2 héttel jelentkeznek, első sorban idegrendszeri jellegűek, például fejfájással. A Lyme-kór bőrpírral jelentkezik. Antibiotikummal jól kezelhető.
– Tudatosan készüljünk, ha kimegyünk a természetbe, lehetőleg nyaknál, derékban, bokában zárt ruházatot viseljenek és miután hazatértek érdemes önvizsgálatot tartani, különösen a hajlatokban és a hajas fejbőrt is nézzék át. Amennyiben kullancsot találnak, akkor szép lassan húzzák ki. Ha a fej beszakad az se probléma, mivel a potrohában van a vér – oszlatta el a beszakadó kullancsfejekkel kapcsolatos félelmeket Asztalos Ágnes. A főorvos felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőben dolgozóknak érdemes igénybe venni a védőoltást.
Cs. L.
– Ahogy fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, elhagyják a telelőhelyüket a kullancsok, és egyre többfelé találkozhatunk ezekkel a vérszívó élőlényekkel. Nem rovarok, hanem az atkákkal állnak közeli rokonságban – fogott a kullancsokkal kapcsolatos tudnivalók ismertetésébe Gyulainé Garai Adrienne, a kormányhivatalhoz tartozó megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság rovarvédelmi szakembere. – Korábban az volt a jellemző általában, hogy azokon a helyeken lehetett találkozni velük ahol a vadak jártak, az erdőkben, a tisztásokon. Ma már, ahogy a háziállatokat, kutyusokat is hordjuk magunkkal, megjelenhetnek közterületeken, parkokban, kertekben is.
– Egészen a fagyok beálltáig tart a kullancsszezon. Vannak, akik szerint a nedves, csapadékos időjárás kedvez nekik, de jól tudnak alkalmazkodni, szárazban, gazdaállat nélkül is hosszú ideig élnek. Lyme-kórral és vírusos agyvelőgyulladással fertőzhetnek. A legfontosabb védekezés ezek ellen a megelőzés, zárt ruházat. Otthon önellenőrzés és, ha találnak a bőrben kullancsot, akkor el kell távolítani. Nem szabad nyomkodni. Csipesszel vegyék ki, de ne erőteljes, hirtelen rántással, hagyjanak kis időt, hogy elengedje a bőrt – tanácsolta a szakember, aki szerint a különböző riasztó krémek és sprayk viszonylag rövid ideig hatnak, ezért a megelőzést teszi az első helyre.
– Leggyakrabban kéttípusú megbetegedést okoznak, vírusos agyvelőgyulladást és Lyme-kórt. A kullancs előfordulása gyakori az Északi-Középhegységben, így megyénk is érintett – közölte érdeklődésünkre Asztalos Ágnes, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tiszti főorvos. A statisztika szerint az elmúlt évben megyénkben, mintegy 120 esetben regisztráltak Lyme-kórt, a vírusos agyhártyagyulladás szerencsére sokkal ritkább, mindössze két esetben fordult elő. Azt nem tudják megmondani, hogy a kullancscsípések milyen arányban fertőzőek, mivel nem kell jelenteni, ráadásul nem is összesíthető egzakt módon, mert nem beszélhetünk fertőzött kullancsokról, valójában a fertőzött állatokról viszik át emberre a kórt az élősködők. A vírusos agyvelőgyulladás tünetei a csípés után 1-2 héttel jelentkeznek, első sorban idegrendszeri jellegűek, például fejfájással. A Lyme-kór bőrpírral jelentkezik. Antibiotikummal jól kezelhető.
– Tudatosan készüljünk, ha kimegyünk a természetbe, lehetőleg nyaknál, derékban, bokában zárt ruházatot viseljenek és miután hazatértek érdemes önvizsgálatot tartani, különösen a hajlatokban és a hajas fejbőrt is nézzék át. Amennyiben kullancsot találnak, akkor szép lassan húzzák ki. Ha a fej beszakad az se probléma, mivel a potrohában van a vér – oszlatta el a beszakadó kullancsfejekkel kapcsolatos félelmeket Asztalos Ágnes. A főorvos felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdőben dolgozóknak érdemes igénybe venni a védőoltást.
Cs. L.