Sok minden függ a tavalyi népszámlálási adatoktól, az viszont biztos, hogy jelentős változások várnak a Magyarországon élő nemzetiségekre. A témáról Paulik Antal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi Kapcsolatok főosztályának főosztályvezető-helyettese tartott előadást szerdán az ITC-székházban. Az osztályvezető elmondta, hogy bár a törvényt tavaly módosították, még mindig sokan nem ismerik annak lényeges változásait, ezért szerveztek országjárást, amely során Miskolcra is eljutottak.
Az előző népszámlálás (2001) adatai szerint, Miskolc lakosságának (valamivel több mint 185 000 lakos) több mint négy százaléka vallotta magát nem magyar nemzetiségűnek. A megfogalmazást illetően kiemelte, hogy már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről beszélünk, ezzel is szakítva a mennyiségi megközelítéssel, és a nemzetiségek önálló minőségét hangsúlyozva.
Paulik Antal az új törvényt illetően három fő változást sorolt fel melyek a leginkább érintik a Magyarországon élő nemzetiségek tagjait. Elsőként azt emelte ki, hogy a tavaly elfogadott nemzetiségek jogairól szóló új törvény a szabályozás hatályát kiterjesztette a nem magyar állampolgárságú nemzetiségekre is, vagyis mostantól azok is szavazhatnak a nemzetiségi önkormányzatok választásán, akik nem vették fel a magyar állampolgárságot. A választások időpontját illetően Paulik Antal hozzátette, hogy a helyhatósági választásokkal egy időben lehet majd voksolni a jövőben a helyi, megyei és országos nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos választásokon is.
További újdonság, hogy 2014-től csak ott lesz lehetőség nemzetiségi önkormányzatot létrehozni, ahol a népszámlálás szerint legalább harmincan nyilatkoznak úgy, hogy azonos nemzetiséghez tartoznak. A harmadik fontos tudnivalóként a főosztályvezető-helyettes kiemelte, hogy változás várható a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásában is. Ennek részeként a nemzetiségi támogatásokról a jövőben nem a Wekerle Sándor Alapkezelő, hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dönt majd, továbbá függetlenedik a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása a települési önkormányzatoktól. Ezért is hangsúlyos a témában 2011-es népszámlálás - tette hozzá a főosztályvezető-helyettes. Azokon a településeken ugyanis, ahol például több százan vallották magukat azonos nemzetiségbe tartozónak, ott a nemzetiségi önkormányzatok arányaiban nagyobb támogatást kaphatnak majd, mint ott, ahol mondjuk csupán néhány tucat azonos nemzetiségű él.
Az összeírást illetően a konferencián elhangzott, hogy az előző népszámláláskor körülbelül 600 000 ember vallotta magát Magyarországon valamilyen kisebbséghez tartozónak. Ez a szám Paulik Antal szerint - ha sikerül feldolgozni a tavalyi népszámlálás kérdőíveit - várhatóan nagyobb lesz, a nemzetiségek ugyanis tisztában voltak a legutóbbi összeírás fontosságával. Az adatlapokat illetően azt is elmondta, hogy információ szerint, körülbelül novemberre várhatóak települési szintű nemzetiségi adatok, majd azok nyilvánosságra hozatala után tudnak felkészülni az érintett szervek a 2013-ban bevezetni kívánt új finanszírozási rendszerre.
Istenes Zsolt
Az előző népszámlálás (2001) adatai szerint, Miskolc lakosságának (valamivel több mint 185 000 lakos) több mint négy százaléka vallotta magát nem magyar nemzetiségűnek. A megfogalmazást illetően kiemelte, hogy már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről beszélünk, ezzel is szakítva a mennyiségi megközelítéssel, és a nemzetiségek önálló minőségét hangsúlyozva.
Paulik Antal az új törvényt illetően három fő változást sorolt fel melyek a leginkább érintik a Magyarországon élő nemzetiségek tagjait. Elsőként azt emelte ki, hogy a tavaly elfogadott nemzetiségek jogairól szóló új törvény a szabályozás hatályát kiterjesztette a nem magyar állampolgárságú nemzetiségekre is, vagyis mostantól azok is szavazhatnak a nemzetiségi önkormányzatok választásán, akik nem vették fel a magyar állampolgárságot. A választások időpontját illetően Paulik Antal hozzátette, hogy a helyhatósági választásokkal egy időben lehet majd voksolni a jövőben a helyi, megyei és országos nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos választásokon is.
További újdonság, hogy 2014-től csak ott lesz lehetőség nemzetiségi önkormányzatot létrehozni, ahol a népszámlálás szerint legalább harmincan nyilatkoznak úgy, hogy azonos nemzetiséghez tartoznak. A harmadik fontos tudnivalóként a főosztályvezető-helyettes kiemelte, hogy változás várható a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásában is. Ennek részeként a nemzetiségi támogatásokról a jövőben nem a Wekerle Sándor Alapkezelő, hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dönt majd, továbbá függetlenedik a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása a települési önkormányzatoktól. Ezért is hangsúlyos a témában 2011-es népszámlálás - tette hozzá a főosztályvezető-helyettes. Azokon a településeken ugyanis, ahol például több százan vallották magukat azonos nemzetiségbe tartozónak, ott a nemzetiségi önkormányzatok arányaiban nagyobb támogatást kaphatnak majd, mint ott, ahol mondjuk csupán néhány tucat azonos nemzetiségű él.
Az összeírást illetően a konferencián elhangzott, hogy az előző népszámláláskor körülbelül 600 000 ember vallotta magát Magyarországon valamilyen kisebbséghez tartozónak. Ez a szám Paulik Antal szerint - ha sikerül feldolgozni a tavalyi népszámlálás kérdőíveit - várhatóan nagyobb lesz, a nemzetiségek ugyanis tisztában voltak a legutóbbi összeírás fontosságával. Az adatlapokat illetően azt is elmondta, hogy információ szerint, körülbelül novemberre várhatóak települési szintű nemzetiségi adatok, majd azok nyilvánosságra hozatala után tudnak felkészülni az érintett szervek a 2013-ban bevezetni kívánt új finanszírozási rendszerre.
Istenes Zsolt