A Darányi Ignác egykori földművelési miniszter nevét viselő vidékfejlesztési tervben is szerepel az őshonos magyar gyümölcsfajták megőrzése, terjesztése, a telepítés támogatása, hogy minél többen fogyasszanak jó minőségű magyar gyümölcsöt, élelmiszert.
– Nagy mennyiségű, olcsó import élelmiszert hoznak be Magyarországra, amelynek sajnos sokszor gyenge a minősége. A spanyol szamóca például szép, de se íze, se zamata. A zöldalmát is nagy mennyiségben, drágán hozzák be. Külsőre tetszetős, beltartalma azonban meg sem közelíti a magyar fajtákét, és beszéltünk a dinnyéről is. A multiknál tavaly 50 forint volt az import dinnye, a piacon 100 forint a hazai. Azonban a kettő közt óriási különbség volt minőségben, az utóbbi javára. Az unió déli országaiban egy hónappal hamarabb érik a zöldség, a gyümölcs, mint nálunk és ezért dömping áron tudják hozni – magyarázta az árak, fajták közötti összefüggéseket Berta Béla, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága igazgatója.
Az áruk szabad mozgása, a szabad verseny uniós normái miatt ebbe a kormányzat nem avatkozhat bele, arra viszont van lehetőség, hogy támogassák a hazai gyümölcsösök, szőlőültetvények telepítését.
– Valóban van ilyen támogatás, azonban lényeges a telepítési méret. Arra nem vonatkozik, ha valaki ültet a kertben, a telken egy-két gyümölcsfát. Üzemi méretű ültetvények esetében igényelhető támogatás ültetvénytelepítésre, szerkezet átalakításra, ami fajtaváltást, vagy rendszerkorszerűsítést jelent. A támogatás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül vehető igénybe. Várhatóan a közeljövőben megnyílnak az ezzel kapcsolatos keretek – közölte érdeklődésünkre Berta Béla.
Az interneten is elérhető az azóta átalakult Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által készített nemzeti fajtajegyzék, amelyekre telepíti támogatás igényelhető. Miskolc sokakban nehézipari központot jelent, az időseknél ez kiegészül a kereskedőváros képével is. A város körüli dombokon azonban jelentős mezőgazdasági termelés is folyt, első sorban szőlő és gyümölcs.
– Miskolc határában a szőlőn túl a gyümölcsösökben, elsősorban almát, körtét, cseresznyét, meggyet, szilvát és kajszibarackot termeltek régen. Erre utal a Meggyesalja utca neve is az Avas és a város találkozásánál. A szőlőből bor készült, a gyümölcsből lekvár, befőtt és pálinka. Több szeszfőzde is működött a városban és a környéken is, Kistokajtól Nyékládházáig – elevenítette fel a még néhány évtizede is élő gyümölcstermesztési, feldolgozási szokásokat Berta Béla.
A kormányzat első intézkedései közt született a döntést, amely keretében legalizálták a házi, kis mennyiségű pálinkafőzést. Azonban mint a szakember is megjegyezte szakértelem is kell hozzá, egyébként ihatatlan alkohol lesz a végtermékből, nem pedig finom házi pálinka.
Cs. L.
– Nagy mennyiségű, olcsó import élelmiszert hoznak be Magyarországra, amelynek sajnos sokszor gyenge a minősége. A spanyol szamóca például szép, de se íze, se zamata. A zöldalmát is nagy mennyiségben, drágán hozzák be. Külsőre tetszetős, beltartalma azonban meg sem közelíti a magyar fajtákét, és beszéltünk a dinnyéről is. A multiknál tavaly 50 forint volt az import dinnye, a piacon 100 forint a hazai. Azonban a kettő közt óriási különbség volt minőségben, az utóbbi javára. Az unió déli országaiban egy hónappal hamarabb érik a zöldség, a gyümölcs, mint nálunk és ezért dömping áron tudják hozni – magyarázta az árak, fajták közötti összefüggéseket Berta Béla, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága igazgatója.
Az áruk szabad mozgása, a szabad verseny uniós normái miatt ebbe a kormányzat nem avatkozhat bele, arra viszont van lehetőség, hogy támogassák a hazai gyümölcsösök, szőlőültetvények telepítését.
– Valóban van ilyen támogatás, azonban lényeges a telepítési méret. Arra nem vonatkozik, ha valaki ültet a kertben, a telken egy-két gyümölcsfát. Üzemi méretű ültetvények esetében igényelhető támogatás ültetvénytelepítésre, szerkezet átalakításra, ami fajtaváltást, vagy rendszerkorszerűsítést jelent. A támogatás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül vehető igénybe. Várhatóan a közeljövőben megnyílnak az ezzel kapcsolatos keretek – közölte érdeklődésünkre Berta Béla.
Az interneten is elérhető az azóta átalakult Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által készített nemzeti fajtajegyzék, amelyekre telepíti támogatás igényelhető. Miskolc sokakban nehézipari központot jelent, az időseknél ez kiegészül a kereskedőváros képével is. A város körüli dombokon azonban jelentős mezőgazdasági termelés is folyt, első sorban szőlő és gyümölcs.
– Miskolc határában a szőlőn túl a gyümölcsösökben, elsősorban almát, körtét, cseresznyét, meggyet, szilvát és kajszibarackot termeltek régen. Erre utal a Meggyesalja utca neve is az Avas és a város találkozásánál. A szőlőből bor készült, a gyümölcsből lekvár, befőtt és pálinka. Több szeszfőzde is működött a városban és a környéken is, Kistokajtól Nyékládházáig – elevenítette fel a még néhány évtizede is élő gyümölcstermesztési, feldolgozási szokásokat Berta Béla.
A kormányzat első intézkedései közt született a döntést, amely keretében legalizálták a házi, kis mennyiségű pálinkafőzést. Azonban mint a szakember is megjegyezte szakértelem is kell hozzá, egyébként ihatatlan alkohol lesz a végtermékből, nem pedig finom házi pálinka.
Cs. L.