– 1991 óta áll fenn a kapcsolat a szervezet és iskolánk között, és azóta is gyümölcsöző a két intézmény együttműködése – mondta el Veres Pál, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. Mint megtudtuk, az első, a szervezet segítségével külföldre utazó cserediákok is ebből az iskolából kerültek ki. Az intézmény igazgatója elmondta, nehézséget egyedül az utóbbi időben a fogadószülők, tehát a külföldi diákokat fogadni akaró és képes családok megtalálása jelent, de hozzátette: Miskolcon és a környező agglomerációban is sokan nyitottak az új „családtag” befogadására.
– Rengeteg nációból érkezik diák Magyarországra – de hozzánk, Miskolcra is –, akiknek igyekszünk minden feltételt biztosítani az itt eltöltött idő hasznos és kellemes eltöltésére – hangsúlyozta az igazgató.
Nem is eredménytelenül, hiszen mint Miklós Imréné, a szervezet Miskolc körzeti elnöke is megerősítette, a visszajelzések alapján nagyon szeretik a külföldi diákok a gimnáziumot, ahová akár év közben is átvettek már tanulókat. Az ország minden részén fogadnak egyébként cserediákokat, 19 körzetben vannak önkénteseik, akik segítik a külföldiek eligazodását és mindennapjait.
Magyarországon 1990 óta működik a szervezet, mely mintegy 50 országba közvetít cserediákokat a világ minden részébe. Évente 80 diák érkezik Magyarországra, és több mint 100 magyar diák utazik külföldre. Egy tanévre szóló (12 hónapos), három hónapos és nyári egy hónapos programokban való részvétel segítheti a diákok nyelvtanulását. A külföldön töltött idő alatt az adott ország kultúrájával, az ott élő emberekkel történő ismerkedésre is lehetőség van.
Mint Bangáné Jarecsni Ritától, az alapítvány nemzeti igazgatójától megtudtuk, sokan jönnek például Dél-Amerikából és Ázsiából. A diákok ugyanis szeretnék megismerni az európai kultúrát – akár a magyaron keresztül is.
– Rengeteg előnnyel jár a cserediákok fogadása a magyar fiataloknak is, hiszen az iskolapadban megtanult nyelveket a gyakorlatban is kipróbálhatják. Különböző kultúrák értékeinek, szokásainak megismerése mellett magukról is sokat megtudhatnak. Önmagunk megismeréséhez is jó lehetőség – mondta a nemzeti igazgató.
Miklós Nóra Pálma az ezredfordulón utazott el az Amerikai Egyesült Államokba, és egy egész éven át gyakorolhatta az angol nyelvet, és ismerkedhetett az ottani kultúrával. Elmondása szerint mindezek mellett önállóságot is tanult, ma már meg tudja állni a helyét a világban.
– Vannak céljaim, ma már én is inkább külföld felé kacsingatok. Az amerikai kintlét óta már jártam Paraguayban is, az ottaniakkal is tartom a kapcsolatot. Itthon pedig önkéntesként segítem a külföldi cserediákokat – mondta.
A tábla átadását követően a Miskolcon tanuló külföldi diákok szokásos, havi találkozóját is megtartották. Ezúttal a japánok mutatták be országukat, kultúrájukat, és az általuk tapasztalt különbségeket a két nemzet között – mindezt magyarul. Pedig még csak a tanév felénél járnak (a nyár elején utaznak haza), de már ismerik annyira a magyar nyelvet, hogy bemutatót vállaljanak. Talán mégsem olyan nehéz a magyar nyelv.
Kujan I.
Fotó: Juhász Á.
– Rengeteg nációból érkezik diák Magyarországra – de hozzánk, Miskolcra is –, akiknek igyekszünk minden feltételt biztosítani az itt eltöltött idő hasznos és kellemes eltöltésére – hangsúlyozta az igazgató.
Nem is eredménytelenül, hiszen mint Miklós Imréné, a szervezet Miskolc körzeti elnöke is megerősítette, a visszajelzések alapján nagyon szeretik a külföldi diákok a gimnáziumot, ahová akár év közben is átvettek már tanulókat. Az ország minden részén fogadnak egyébként cserediákokat, 19 körzetben vannak önkénteseik, akik segítik a külföldiek eligazodását és mindennapjait.
Magyarországon 1990 óta működik a szervezet, mely mintegy 50 országba közvetít cserediákokat a világ minden részébe. Évente 80 diák érkezik Magyarországra, és több mint 100 magyar diák utazik külföldre. Egy tanévre szóló (12 hónapos), három hónapos és nyári egy hónapos programokban való részvétel segítheti a diákok nyelvtanulását. A külföldön töltött idő alatt az adott ország kultúrájával, az ott élő emberekkel történő ismerkedésre is lehetőség van.
Mint Bangáné Jarecsni Ritától, az alapítvány nemzeti igazgatójától megtudtuk, sokan jönnek például Dél-Amerikából és Ázsiából. A diákok ugyanis szeretnék megismerni az európai kultúrát – akár a magyaron keresztül is.
– Rengeteg előnnyel jár a cserediákok fogadása a magyar fiataloknak is, hiszen az iskolapadban megtanult nyelveket a gyakorlatban is kipróbálhatják. Különböző kultúrák értékeinek, szokásainak megismerése mellett magukról is sokat megtudhatnak. Önmagunk megismeréséhez is jó lehetőség – mondta a nemzeti igazgató.
Miklós Nóra Pálma az ezredfordulón utazott el az Amerikai Egyesült Államokba, és egy egész éven át gyakorolhatta az angol nyelvet, és ismerkedhetett az ottani kultúrával. Elmondása szerint mindezek mellett önállóságot is tanult, ma már meg tudja állni a helyét a világban.
– Vannak céljaim, ma már én is inkább külföld felé kacsingatok. Az amerikai kintlét óta már jártam Paraguayban is, az ottaniakkal is tartom a kapcsolatot. Itthon pedig önkéntesként segítem a külföldi cserediákokat – mondta.
A tábla átadását követően a Miskolcon tanuló külföldi diákok szokásos, havi találkozóját is megtartották. Ezúttal a japánok mutatták be országukat, kultúrájukat, és az általuk tapasztalt különbségeket a két nemzet között – mindezt magyarul. Pedig még csak a tanév felénél járnak (a nyár elején utaznak haza), de már ismerik annyira a magyar nyelvet, hogy bemutatót vállaljanak. Talán mégsem olyan nehéz a magyar nyelv.
Kujan I.
Fotó: Juhász Á.