A temesvári születésű, német anyanyelvű (morva származású), nemesi családba született fiatalember katonai iskolákat végzett, a szabadságharc előtt nemesi testőr volt. A nyolc hadtestbe szervezett magyar seregben az 1. számú „Felső-tiszavidéki hadtest” parancsnoka lett. Ebből következően Miskolcon többször is megfordult, így 1849. február 21–23. között, amikor városunkban hat honvédtiszt (később valamennyiük tábornok) tartózkodott. Volt Görgey ideiglenes helyettese, majd Komárom védője, a vár parancsnoka.
A fegyverletétel után emigrált, s az olaszországi magyar légió egyik szervezője lett. 1868-ban a kiegyezés után tért haza, s országgyűlési képviselő lett. (1820–1892 között élt, Budapesten halt meg. Térségünkhöz úgy is kötődött, hogy 1849-ben a szirmabesenyői körzetben képviselővé választották.)
D. I.
A fegyverletétel után emigrált, s az olaszországi magyar légió egyik szervezője lett. 1868-ban a kiegyezés után tért haza, s országgyűlési képviselő lett. (1820–1892 között élt, Budapesten halt meg. Térségünkhöz úgy is kötődött, hogy 1849-ben a szirmabesenyői körzetben képviselővé választották.)
D. I.