– A lakás energiahatékonysági korszerűsítése sokak számára elsősorban a hőszigetelést és a nyílászárók cseréjét jelenti. Mire kell feltétlenül odafigyelni az anyagok kiválasztásakor? – kérdeztük Batta Zsuzsannát, az Alternatív és Megújuló Energia Központ tanácsadóját.
– Régi építésű ingatlanoknál minimum 8, de inkább 10-15 centiméter vastagságú szigetelőanyag kerüljön fel a külső határoló falakra. Ide tartozik a tető, vagyis a födém is. A hőszigetelő anyaga változó lehet – pénztárcától függően –, fizikai jellemzői a közhiedelemmel ellentétben elsősorban tűzvédelemi szempontból mérvadóak.
Manapság a legegyszerűbb ablakok is tudják az úgynevezett „k= 1-1,2” értéket, amely a keretből és az üvegfelület értékéből adódik össze. Minél kisebb ez az érték, annál jobb az ablak hőszigetelése. Érdemes odafigyelni arra, hogy más értéket képvisel az ablakkeret és megint mást az üveg. Egy nagyon jó keretben is lehet silány minőségű ablak, és ez fordítva is igaz. Az ablakokhoz még egy nagyon fontos berendezés társul: az úgynevezett résszellőző vagy légbeejtő, amit már az ablakok beépítése előtt célszerű beszereltetni a gyártóval vagy a kivitelezővel. Ezzel ki lehet küszöbölni a sokak által tapasztalt, és a szigetelésnek tulajdonított penészedést.
– A gépészeti korszerűsítésnél mire érdemes figyelni?
– Itt nyilván meg kell vizsgálni a hőleadó felületek, radiátorok, fűtéscsövek, valamint a fűtőberendezések műszaki állapotát. A régi rendszerek általában túlméretezettek voltak, klasszikusan az „amekkora az ablak, akkora a radiátor” elvén épültek be. Ha ezek a radiátorok esztétikailag még megfelelőek, nem feltétlenül szükséges kicserélni azokat. A radiátorszelepeket viszont muszáj új, termosztatikus fejjel ellátottakra. Ahol eddig elavult gázkazánnal fűtöttek, oda célszerű kondenzációs kazánt beépíteni, illetve alternatív megoldásként a fatüzelésű kazánok beépítését javasoljuk.
– További megtakarítás érhető el megújuló energiaforrások hasznosításával is.
– Ezen belül a napenergia hasznosítása az, ami kiemelkedő ár-érték arányt képvisel, és relatíve olcsóbb beruházással jár. Családi házaknál a napkollektoros fűtésrásegítés és használati melegvízkészítés lehet a leghatékonyabb, az éves gázfogyasztásból ezzel akár 30-35 százalékos megtakarítást is el lehet érni. Használati meleg víz esetén ez az arány az éves melegvíz-előállításra fordított gázmennyiség 60-70 százaléka. Társasházak esetén ez az arány 50 százalékos, viszont a beruházás költsége, egy lakásra vetítve, körülbelül harmada egy családi házas rendszer költségvetésének.
Mindemellett számos más kérdés is felmerül egy ház vagy lakás korszerűsítésekor – például még nem esett szó a szellőzéstechnikáról sem, pedig már abban is korszerű és hatékony gépek tudnak segíteni, hogy a friss levegő érdekében se engedjük ki az utcára a meleget…
Sz. S.
– Régi építésű ingatlanoknál minimum 8, de inkább 10-15 centiméter vastagságú szigetelőanyag kerüljön fel a külső határoló falakra. Ide tartozik a tető, vagyis a födém is. A hőszigetelő anyaga változó lehet – pénztárcától függően –, fizikai jellemzői a közhiedelemmel ellentétben elsősorban tűzvédelemi szempontból mérvadóak.
Manapság a legegyszerűbb ablakok is tudják az úgynevezett „k= 1-1,2” értéket, amely a keretből és az üvegfelület értékéből adódik össze. Minél kisebb ez az érték, annál jobb az ablak hőszigetelése. Érdemes odafigyelni arra, hogy más értéket képvisel az ablakkeret és megint mást az üveg. Egy nagyon jó keretben is lehet silány minőségű ablak, és ez fordítva is igaz. Az ablakokhoz még egy nagyon fontos berendezés társul: az úgynevezett résszellőző vagy légbeejtő, amit már az ablakok beépítése előtt célszerű beszereltetni a gyártóval vagy a kivitelezővel. Ezzel ki lehet küszöbölni a sokak által tapasztalt, és a szigetelésnek tulajdonított penészedést.
– A gépészeti korszerűsítésnél mire érdemes figyelni?
– Itt nyilván meg kell vizsgálni a hőleadó felületek, radiátorok, fűtéscsövek, valamint a fűtőberendezések műszaki állapotát. A régi rendszerek általában túlméretezettek voltak, klasszikusan az „amekkora az ablak, akkora a radiátor” elvén épültek be. Ha ezek a radiátorok esztétikailag még megfelelőek, nem feltétlenül szükséges kicserélni azokat. A radiátorszelepeket viszont muszáj új, termosztatikus fejjel ellátottakra. Ahol eddig elavult gázkazánnal fűtöttek, oda célszerű kondenzációs kazánt beépíteni, illetve alternatív megoldásként a fatüzelésű kazánok beépítését javasoljuk.
– További megtakarítás érhető el megújuló energiaforrások hasznosításával is.
– Ezen belül a napenergia hasznosítása az, ami kiemelkedő ár-érték arányt képvisel, és relatíve olcsóbb beruházással jár. Családi házaknál a napkollektoros fűtésrásegítés és használati melegvízkészítés lehet a leghatékonyabb, az éves gázfogyasztásból ezzel akár 30-35 százalékos megtakarítást is el lehet érni. Használati meleg víz esetén ez az arány az éves melegvíz-előállításra fordított gázmennyiség 60-70 százaléka. Társasházak esetén ez az arány 50 százalékos, viszont a beruházás költsége, egy lakásra vetítve, körülbelül harmada egy családi házas rendszer költségvetésének.
Mindemellett számos más kérdés is felmerül egy ház vagy lakás korszerűsítésekor – például még nem esett szó a szellőzéstechnikáról sem, pedig már abban is korszerű és hatékony gépek tudnak segíteni, hogy a friss levegő érdekében se engedjük ki az utcára a meleget…
Sz. S.