A tárgyalás kezdetén szokatlanul sok érdeklődő, az első rendű vádlottnak gyakorlatilag a teljes családja megjelent a tárgyalóteremben. A bíró ismertette a viselkedési a tudnivalókat. Tekintettel az előírásokra egy később tanúként szereplő személyt kiküldött a teremből, majd megnyitotta a tárgyalást.
Először az ügyész ismertette a vádiratot. A vádlottakat megnevezve rögzítette, hogy hivatalos személyekről van szó. Elmondása szerint az első bűncselekmény 2007 júniusára datálódik, amikor telephely-engedéllyel kapcsolatban egy vállalkozótól 1,5 millió forintot kértek, amit a polgármesteri hivatalban vett át a vádirat szerint a jegyző és az aljegyző. A negyedrendű vádlottként szereplő hivatalnok pedig a jegyző utasítására elkészítette a hamis tartalmú telephelyengedélyt. A további vádpontokban szerepel utólag kiállított építési engedély, évi fixért biztosított soron kívüli hivatali ügyintézés, a 2010-es nagy árvizet követő rágcsálóirtást elvégző vállalkozótól kért és megkapott kenőpénz. Két autókereskedő céggel kötött fiktív területbérlet (ezzel a két esettel összefüggésben vádolták meg a polgármestert, személyes anyagi előnyszerzés esetében nem szerepel a vádiratban). A legszagosabb ügy pedig igazolja Vespasianus római császár örökbecsű mondását, miszerint a pénznek nincs szaga! A vád szerint ugyanis a várost elöntő árvizet követően a fertőtlenítést és mobil WC-ket kihelyező és üzemeltető vállalkozótól a jegyző és az aljegyző 10 százalékot kért és ezt követően kapott is egymillió forintot…
Összefoglalva: S. Zoltánnét és K. László Zsoltot több rendbeli vesztegetéssel, közokirat hamisítással vádolták meg, F. Attila Józsefet két rendbeli, üzletszerű vesztegetéssel, H.-né B. Margit Mónikát és T. Z. Imrénét pedig közokirat hamisítással. A volt jegyző, aljegyző és polgármester tagadta, a két ügyintéző viszont beismerte a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.
A vádismertetés után megkezdődött a vádlottak kihallgatása. S. Zoltánné a bíró kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, és vallomást kíván tenni, majd felolvasta sok oldalas személyes hangvételű vallomását, amely a szakmai pályafutásának a bemutatásával indult és nagy részletességgel szólt a 2010-es árvízzel kapcsolatos eseményekről. – Mindent elkövettünk, hogy a helyzet normalizálódjon – állította, de ennek ellenére elmondása szerint szidalmak, rágalmak, feljelentések követték egymást. Az adományok elosztásával kapcsolatban is valótlan vádak kaptak lábra. Az autóját megrongálták. Az események őt és családját is megviselték.
A választás után állítása szerint az új polgármester több esetben személycseréket kért tőle, amit nem hajtott végre, illetve az egyik képviselőt is nevesítette, mint aki nyomást próbált rá gyakorolni. Összegzése szerint a választás utáni fél év számonkérésekből, gyanúsítgatásokból állt, a hivatali munkában pedig káosz uralkodott. A személyével kapcsolatban lefolytatott fegyelmivel kapcsolatban a munkaügyi bírósághoz fordult és tudomása szerint vissza fogják vonni. A feljelentőkről vélelmezte, hogy egy érdekeltségi körbe tartoznak és az árvízkárt nem tudták megbocsátani. Állítása szerint valamennyien kötődnek N. Zoltán képviselőhöz. Ezt követően hosszas fejtegetés keretében tagadta a vádat. Az első esetben, mint említettük az ügyészség szerint telephely engedély kiállítással kapcsolatban 1,5 millió forintos kenőpénzről van szó. S. Zoltánné állítása szerint a dokumentum aláírásakor nem volt elég körültekintő, ez azonban nem büntetőjogi kategória, pénzt nem kért és nem fogadott el. H-nét – az ügyintézőt – nem utasította szabályszegésre.
A labda tehát az ügyészség térfelén, hogy a bizonyítékok – részben titkos adatszerzés során szerzett adatok – segítségével meggyőzze a bíróságot a vádlottak bűnösségéről. Nagy a tét, mivel az első három vádlottal szemben, amennyiben a bűnösségük bebizonyosodik, a bíróság 5-15 év közötti szabadságvesztést róhat ki.
Cs. L.
Először az ügyész ismertette a vádiratot. A vádlottakat megnevezve rögzítette, hogy hivatalos személyekről van szó. Elmondása szerint az első bűncselekmény 2007 júniusára datálódik, amikor telephely-engedéllyel kapcsolatban egy vállalkozótól 1,5 millió forintot kértek, amit a polgármesteri hivatalban vett át a vádirat szerint a jegyző és az aljegyző. A negyedrendű vádlottként szereplő hivatalnok pedig a jegyző utasítására elkészítette a hamis tartalmú telephelyengedélyt. A további vádpontokban szerepel utólag kiállított építési engedély, évi fixért biztosított soron kívüli hivatali ügyintézés, a 2010-es nagy árvizet követő rágcsálóirtást elvégző vállalkozótól kért és megkapott kenőpénz. Két autókereskedő céggel kötött fiktív területbérlet (ezzel a két esettel összefüggésben vádolták meg a polgármestert, személyes anyagi előnyszerzés esetében nem szerepel a vádiratban). A legszagosabb ügy pedig igazolja Vespasianus római császár örökbecsű mondását, miszerint a pénznek nincs szaga! A vád szerint ugyanis a várost elöntő árvizet követően a fertőtlenítést és mobil WC-ket kihelyező és üzemeltető vállalkozótól a jegyző és az aljegyző 10 százalékot kért és ezt követően kapott is egymillió forintot…
Összefoglalva: S. Zoltánnét és K. László Zsoltot több rendbeli vesztegetéssel, közokirat hamisítással vádolták meg, F. Attila Józsefet két rendbeli, üzletszerű vesztegetéssel, H.-né B. Margit Mónikát és T. Z. Imrénét pedig közokirat hamisítással. A volt jegyző, aljegyző és polgármester tagadta, a két ügyintéző viszont beismerte a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.
A vádismertetés után megkezdődött a vádlottak kihallgatása. S. Zoltánné a bíró kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, és vallomást kíván tenni, majd felolvasta sok oldalas személyes hangvételű vallomását, amely a szakmai pályafutásának a bemutatásával indult és nagy részletességgel szólt a 2010-es árvízzel kapcsolatos eseményekről. – Mindent elkövettünk, hogy a helyzet normalizálódjon – állította, de ennek ellenére elmondása szerint szidalmak, rágalmak, feljelentések követték egymást. Az adományok elosztásával kapcsolatban is valótlan vádak kaptak lábra. Az autóját megrongálták. Az események őt és családját is megviselték.
A választás után állítása szerint az új polgármester több esetben személycseréket kért tőle, amit nem hajtott végre, illetve az egyik képviselőt is nevesítette, mint aki nyomást próbált rá gyakorolni. Összegzése szerint a választás utáni fél év számonkérésekből, gyanúsítgatásokból állt, a hivatali munkában pedig káosz uralkodott. A személyével kapcsolatban lefolytatott fegyelmivel kapcsolatban a munkaügyi bírósághoz fordult és tudomása szerint vissza fogják vonni. A feljelentőkről vélelmezte, hogy egy érdekeltségi körbe tartoznak és az árvízkárt nem tudták megbocsátani. Állítása szerint valamennyien kötődnek N. Zoltán képviselőhöz. Ezt követően hosszas fejtegetés keretében tagadta a vádat. Az első esetben, mint említettük az ügyészség szerint telephely engedély kiállítással kapcsolatban 1,5 millió forintos kenőpénzről van szó. S. Zoltánné állítása szerint a dokumentum aláírásakor nem volt elég körültekintő, ez azonban nem büntetőjogi kategória, pénzt nem kért és nem fogadott el. H-nét – az ügyintézőt – nem utasította szabályszegésre.
A labda tehát az ügyészség térfelén, hogy a bizonyítékok – részben titkos adatszerzés során szerzett adatok – segítségével meggyőzze a bíróságot a vádlottak bűnösségéről. Nagy a tét, mivel az első három vádlottal szemben, amennyiben a bűnösségük bebizonyosodik, a bíróság 5-15 év közötti szabadságvesztést róhat ki.
Cs. L.