A miskolci campuson az egyik legfőbb szempont a működés hatékonyságának növelése és a hallgatói elvárások kielégítése. E célból, európai uniós támogatás segítségével több lépést is tettek a szakemberek. Fejlesztik a munkaerő-piaci alkalmazkodást, még hatékonyabban követik a diplomások egyetem utáni karrierjét, de bővülnek a hallgatói szolgáltatások is, fejlődik a tehetséggondozási, felnőttképzési szolgáltatás, amellett, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a felzárkóztatásra, és lépéseket tettek annak érdekében, hogy az egyetem versenyképesebbé válhasson a nemzetközi terepen.
Szintay István, a projekt vezetője, a 2010. közepén induló és idén májusban véget érő folyamattal kapcsolatban elmondta, több fejlesztés is történt, amelynek eredményei már most érzékelhetők. Hangsúlyozta, több szegmense van a projektnek, melynek egy része az egyetemi működést, másik része pedig a hallgatói szolgáltatások minőségét javítja.
Bessenyei Lajos a regionális- térségi szolgáltatóvá váláshoz szükséges fejlesztésekről tájékoztatott. Mint mondta, az egyik terület, ahol fejlesztések történtek, a felnőttképzés és távoktatás, melynek célja, hogy az egyetem védőhálót alakítson ki a régió felnőttképzési szervezeteivel, s össze is fogja azokat.
– Az oktatók számára kidolgoztunk egy felnőttképzési módszerbankot, amely egyedien, s kifejezetten a hátrányos helyzetű felnőttekkel foglalkozók számára nyújt segítséget – mondta Bessenyei Lajos az Esély Regionális Life-Long Learning klaszterrel kapcsolatban. Létrehoznak ezen túl egy „felnőttképzési Neptun rendszert is, ami megkönnyíti az ügyintézést, a nyilvántartást, és statisztikai elemzésekhez is biztos alapot nyújt. Bessenyei Lajos említést tett az e-learning Tanácsadó Központról is, amelynek célja, hogy alkalmazkodjon a változó képzési igényekhez, s a résztvevő hallgatók rugalmasságát biztosítsa.
Az online szolgáltatások nem csupán a felnőttképzés területén fejlődnek, hanem a jelenlegi hallgatókkal való kapcsolattartás során is. Illés Sándor, az egyetem számítógépközpontjának igazgatóhelyettese elmondta, az infrastruktúra is fejlődik. Ez érinti többek között az oktatás, a publikációk megjelenítésének területét.
Sebestyén Csaba a hallgatói szolgáltatások fejlődésével kapcsolatban kiemelte, létrehozzák a digitális indexet, amely könnyíti mind a hallgatók, mind az oktatók mindennapi tevékenységét, s az ügyintézéshez sem lesz többé szükség papír alapú dokumentumokra, mert ezek a hallgatók számára is fontos ügyek, elektronikus úton lesznek intézhetők.
A Miskolci Egyetemen büszkén ápolják a selmeci hagyományokat, ennek érdekében létrehoztak egy történeti adatbázist és úgynevezett Alumni emlékhelyet. Szintay István kiemelte, létrejött egy történeti adattár, amely digitálisan őrzi a végzett hallgatók emlékeit, adatait, ezzel könnyítve meg a kapcsolattartást, s a hagyományok ápolását, az egyetem falain túl is.
A hallgatókkal való kapcsolat több szinten fejlődik, hiszen a Diák Iroda szolgáltatásait is bővítik, létrehoztak egy ügyintézési központot, amely egy helyen segít a hallgatóknak több probléma megoldásában.
A leendő egyetemistákra is gondoltak a projekt során. Illésné Kovács Mária, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a tehetséggondozással, a felzárkóztatással kapcsolatban arról tájékoztatott, a frissen felvett hallgatóknál több éve jelent problémát a tudás minősége. Ennek érdekében – mint azt a dékán kiemelte – a tanév elején és végén felmérik a hallgatók tudását, hogy azonos szintre kerüljenek a tanulók. Az oktatókat és hallgatókat segédletekkel támogatják, emellett létrehoztak egy Tehetséggondozó Műhelyt, ezzel segítve a fiatalokat, s növelve az egyetem minőségi paramétereit, versenyképességét. Az egyetemről kikerülő, friss diplomásokat sem tévesztenék szem elől.
Marciniak Róbert a Diplomás Pályakövető Rendszer fejlesztésével kapcsolatban kihangsúlyozta, a jelenlegi hallgatókat, és a friss és régebben végzettek pályáját is nyomon követik ezután. A tanulók motivációikról számolhatnak be, míg a munkaerőpiacra kikerültek arról adhatnak információt, hogyan változott kezdeti elképzelésük, hogyan hasznosították a megszerzett tudást.
A versenyképes tudás kiépítéséhez középiskolásokat és egyetemistákat is megkérdeztek – mint azt Veresné Somosi Mariann elmondta, fontos, hogy a fiatalok véleményt mondjanak saját kompetenciájukról, s arról, milyen készségek fejlesztését igényelnék.
A versenyképesség nem csupán a hallgatók esetében jelentős, hanem az egyetem megítélésben is nagy szerepet kap. Berényi László a komplex informatikai fejlesztést, a környezetbarát működésre való törekvést, az adminisztráció fejlesztését hozta fel példának a fejlesztésekkel kapcsolatban.
A Miskolci Egyetemen tehát nem csupán az épületek, a látható környezet újul meg folyamatosan, hanem az oktatás, a működtetés, a szolgáltatás is.
Kiss J.
fotó: Juhász Á.
Szintay István, a projekt vezetője, a 2010. közepén induló és idén májusban véget érő folyamattal kapcsolatban elmondta, több fejlesztés is történt, amelynek eredményei már most érzékelhetők. Hangsúlyozta, több szegmense van a projektnek, melynek egy része az egyetemi működést, másik része pedig a hallgatói szolgáltatások minőségét javítja.
Bessenyei Lajos a regionális- térségi szolgáltatóvá váláshoz szükséges fejlesztésekről tájékoztatott. Mint mondta, az egyik terület, ahol fejlesztések történtek, a felnőttképzés és távoktatás, melynek célja, hogy az egyetem védőhálót alakítson ki a régió felnőttképzési szervezeteivel, s össze is fogja azokat.
– Az oktatók számára kidolgoztunk egy felnőttképzési módszerbankot, amely egyedien, s kifejezetten a hátrányos helyzetű felnőttekkel foglalkozók számára nyújt segítséget – mondta Bessenyei Lajos az Esély Regionális Life-Long Learning klaszterrel kapcsolatban. Létrehoznak ezen túl egy „felnőttképzési Neptun rendszert is, ami megkönnyíti az ügyintézést, a nyilvántartást, és statisztikai elemzésekhez is biztos alapot nyújt. Bessenyei Lajos említést tett az e-learning Tanácsadó Központról is, amelynek célja, hogy alkalmazkodjon a változó képzési igényekhez, s a résztvevő hallgatók rugalmasságát biztosítsa.
Az online szolgáltatások nem csupán a felnőttképzés területén fejlődnek, hanem a jelenlegi hallgatókkal való kapcsolattartás során is. Illés Sándor, az egyetem számítógépközpontjának igazgatóhelyettese elmondta, az infrastruktúra is fejlődik. Ez érinti többek között az oktatás, a publikációk megjelenítésének területét.
Sebestyén Csaba a hallgatói szolgáltatások fejlődésével kapcsolatban kiemelte, létrehozzák a digitális indexet, amely könnyíti mind a hallgatók, mind az oktatók mindennapi tevékenységét, s az ügyintézéshez sem lesz többé szükség papír alapú dokumentumokra, mert ezek a hallgatók számára is fontos ügyek, elektronikus úton lesznek intézhetők.
A Miskolci Egyetemen büszkén ápolják a selmeci hagyományokat, ennek érdekében létrehoztak egy történeti adatbázist és úgynevezett Alumni emlékhelyet. Szintay István kiemelte, létrejött egy történeti adattár, amely digitálisan őrzi a végzett hallgatók emlékeit, adatait, ezzel könnyítve meg a kapcsolattartást, s a hagyományok ápolását, az egyetem falain túl is.
A hallgatókkal való kapcsolat több szinten fejlődik, hiszen a Diák Iroda szolgáltatásait is bővítik, létrehoztak egy ügyintézési központot, amely egy helyen segít a hallgatóknak több probléma megoldásában.
A leendő egyetemistákra is gondoltak a projekt során. Illésné Kovács Mária, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a tehetséggondozással, a felzárkóztatással kapcsolatban arról tájékoztatott, a frissen felvett hallgatóknál több éve jelent problémát a tudás minősége. Ennek érdekében – mint azt a dékán kiemelte – a tanév elején és végén felmérik a hallgatók tudását, hogy azonos szintre kerüljenek a tanulók. Az oktatókat és hallgatókat segédletekkel támogatják, emellett létrehoztak egy Tehetséggondozó Műhelyt, ezzel segítve a fiatalokat, s növelve az egyetem minőségi paramétereit, versenyképességét. Az egyetemről kikerülő, friss diplomásokat sem tévesztenék szem elől.
Marciniak Róbert a Diplomás Pályakövető Rendszer fejlesztésével kapcsolatban kihangsúlyozta, a jelenlegi hallgatókat, és a friss és régebben végzettek pályáját is nyomon követik ezután. A tanulók motivációikról számolhatnak be, míg a munkaerőpiacra kikerültek arról adhatnak információt, hogyan változott kezdeti elképzelésük, hogyan hasznosították a megszerzett tudást.
A versenyképes tudás kiépítéséhez középiskolásokat és egyetemistákat is megkérdeztek – mint azt Veresné Somosi Mariann elmondta, fontos, hogy a fiatalok véleményt mondjanak saját kompetenciájukról, s arról, milyen készségek fejlesztését igényelnék.
A versenyképesség nem csupán a hallgatók esetében jelentős, hanem az egyetem megítélésben is nagy szerepet kap. Berényi László a komplex informatikai fejlesztést, a környezetbarát működésre való törekvést, az adminisztráció fejlesztését hozta fel példának a fejlesztésekkel kapcsolatban.
A Miskolci Egyetemen tehát nem csupán az épületek, a látható környezet újul meg folyamatosan, hanem az oktatás, a működtetés, a szolgáltatás is.
Kiss J.
fotó: Juhász Á.