Az Amaránt Innovációs Klaszter megalakulását elsősorban az indokolta, hogy az elmúlt években nem sikerült egy olyan alternatív mezőgazdasági növényt találni, amely a megújuló energia alkalmazása révén csökkenthetné a kistérségi – országos intézmények, létesítmények működtetésének a függőségét a vezetékes szolgáltatóktól. Ezzel tervezhetőbbé válna a gazdálkodás és a világpiaci változások jóval csekélyebb mértékben érintenék a térség intézményeit, vállalkozásait és a lakosság megélhetési feltételeit. A klaszter feladatául tűzte ki, hogy ennek érdekében a térség vállalkozásaira építve megszervezi az amaránt termesztési technológiájának és az abból előállítható termékeknek a fejlesztését és piaci elterjesztését.
Ehhez alapot biztosít az amaránt sokoldalú felhasználhatósága. Egyes fajtái intenzív növekedésük révén energetikai alapanyagként, mások magas tápértékű (fehérje pótló) takarmányként, magja élelmiszerként, illetve élelmiszer adalékként használható fel. A belőlük készült ételek magas vas, kalcium, magnézium tartalmuk révén a terhes anyák, a kisgyermekek, a nők és az idős emberek táplálkozásában vállalhatnak jelentős szerepet. Miután gluténmentes így a lisztérzékenyek is fogyaszthatják.
A mezőgazdasági termesztés a Bódva és a Hernád völgyében indult a miskolci székhelyű klaszter irányítása mellett. A klaszter támogatásával már több pályázat került beadásra, a Magyar-Szlovák határon átnyúló Együttműködés 4. számú felhívása keretében energetikai és K+F pályázatok, az Új Széchényi Terv keretében KEOP és GOP pályázatok a tagok saját forrásainak pályázati támogatásokkal történő kiegészítése érdekében.
A klaszter együttműködést alakított ki a térség felsőoktatási intézményeivel, így a Miskolci Egyetemmel az energetikai vizsgálatokra, a Károly Róbert Főiskolával a termesztési feltételek vizsgálatára és a Nyíregyházi Főiskolával gépfejlesztésre és a laborvizsgálatok elvégzésére. Tevékenységüket támogatja a MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete.
Ehhez alapot biztosít az amaránt sokoldalú felhasználhatósága. Egyes fajtái intenzív növekedésük révén energetikai alapanyagként, mások magas tápértékű (fehérje pótló) takarmányként, magja élelmiszerként, illetve élelmiszer adalékként használható fel. A belőlük készült ételek magas vas, kalcium, magnézium tartalmuk révén a terhes anyák, a kisgyermekek, a nők és az idős emberek táplálkozásában vállalhatnak jelentős szerepet. Miután gluténmentes így a lisztérzékenyek is fogyaszthatják.
A mezőgazdasági termesztés a Bódva és a Hernád völgyében indult a miskolci székhelyű klaszter irányítása mellett. A klaszter támogatásával már több pályázat került beadásra, a Magyar-Szlovák határon átnyúló Együttműködés 4. számú felhívása keretében energetikai és K+F pályázatok, az Új Széchényi Terv keretében KEOP és GOP pályázatok a tagok saját forrásainak pályázati támogatásokkal történő kiegészítése érdekében.
A klaszter együttműködést alakított ki a térség felsőoktatási intézményeivel, így a Miskolci Egyetemmel az energetikai vizsgálatokra, a Károly Róbert Főiskolával a termesztési feltételek vizsgálatára és a Nyíregyházi Főiskolával gépfejlesztésre és a laborvizsgálatok elvégzésére. Tevékenységüket támogatja a MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete.