A KSH sajtóosztályán érdeklődésünkre elmondták, hogy nem a végleges eredményeket tették közzé, erre még legalább egy évet várni kell. Az előzetes adatok közlésének gyorsasága tekintetében az EU-tagállamok közül Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Most még tehát csupán néhány főbb szám ismert, ám az már biztos, hogy a tízmilliós lélektani határt nem érte el a népesség.
Az előzetes adatok szerint Magyarországon 9.981.865-en éltek 2011. október 1-jén 0 órakor, a népszámlálás eszmei időpontjában. A természetes fogyás (a születések és a halálozások különbözete) mértéke növekvő: az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után pedig 35 ezer volt. Az EU-tagállamok közül Magyarországon tart a legrégebb óta, 1981-től a monoton népességcsökkenés. A népesség természetes fogyása az elmúlt tíz esztendőben 387 ezer ember volt, ezt némileg ellensúlyozta a nemzetközi vándorlás nyeresége, ami 171 ezer embert tett ki ebben az időszakban. Ennél azonban valószínűleg sokkal több külföldi él Magyarországon életvitelszerűen. Magyarországon folytatódott a népességkoncentráció, a fővárosból és Pest megyéből álló közép-magyarországi régióban a népesség "figyelemre méltó módon emelkedett", ezen kívül kizárólag Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság száma, míg a csökkenés Békés megyében a legnagyobb, 9 százalékos. Észak-Magyarországon, Nógrádban és Borsodban is hét százalék feletti volt a népességfogyás.A népsűrűség Budapesten négyzetkilométerenként 3307 fő, a fővároson kívül pedig csak Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb a népsűrűség 100-nál (előbbiben négyzetkilométerenként 135, utóbbiban 107 fő). A legritkábban Somogy megye lakott, 53-an élnek egy négyzetkilométeren.
A nemek megoszlását illetően több nő él Magyarországon, mint férfi. Az előzetes adatok alapján, a különbség pedig nőtt a két nem között 10 év alatt. Jelenleg valamivel több mint 52 százalék a nők aránya az országban. A lakásállomány "300 ezer egységgel" gyarapodott az utóbbi évtizedben, a növekedés többsége pedig az évtized elején következett be. A 80 négyzetméter alatti lakások teszik ki az ország lakásállományának több mint a felét. Mint megtudtuk, a népszámlálás végleges adatairól köteteket is jelentet meg a KSH, az elsőben a településekre - egyebek mellett a nemzetiségekre, az egyházakra - vonatkozó adatok lesznek, a továbbiakban többek között a demográfia, a háztartások, az iskolázottság, valamint a fogyatékkal élők adatai szerepelnek majd, és külön figyelmet fordítanak a hajléktalanság kérdésére is.
A sajtóosztály tájékoztatójából az is kiderült, hogy a tavalyi népszámlálást 2007-től készítették elő. Három próba-adatfelvételt készítettek, és az internetes kitöltési módot is kipróbálták. Az előzetes adatok közlésének gyorsasága tekintetében az EU-tagállamok közül Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A KSH három nagy közbeszerzési eljárást indított a népszámlálás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.
A népszámlálást az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása alapján és - először az ország történetében - az EU kötelező jogszabályait is figyelembe véve hajtották végre. Így nemzetközi összehasonlításra is alkalmas adatok keletkeznek.Megtudtuk, csaknem 40 ezer számlálóbiztos vett részt tavaly a népszámlálásban. 4,5 millió háztartást kellett összeírniuk, melynek során az állampolgárok "fegyelmezett adatszolgáltató magatartást tanúsítottak". Az összeírás során csak azokat vették figyelembe, akik életvitelszerűen Magyarországon éltek. Interjú formájában a lakosság 65 százaléka, interneten 19 százalék válaszolt a kérdésekre, a többiek saját maguk töltötték ki papíralapon a kérdőíveket.. Májusban megkezdődik az adatbevitel, melynek során a papír kérdőívekből rögzítik az adatokat számítógépen, ezekhez adják az internetes adatokat.
minap.hu
Az előzetes adatok szerint Magyarországon 9.981.865-en éltek 2011. október 1-jén 0 órakor, a népszámlálás eszmei időpontjában. A természetes fogyás (a születések és a halálozások különbözete) mértéke növekvő: az 1990-es évtizedben évente átlagosan 33 ezer, 2000 után pedig 35 ezer volt. Az EU-tagállamok közül Magyarországon tart a legrégebb óta, 1981-től a monoton népességcsökkenés. A népesség természetes fogyása az elmúlt tíz esztendőben 387 ezer ember volt, ezt némileg ellensúlyozta a nemzetközi vándorlás nyeresége, ami 171 ezer embert tett ki ebben az időszakban. Ennél azonban valószínűleg sokkal több külföldi él Magyarországon életvitelszerűen. Magyarországon folytatódott a népességkoncentráció, a fővárosból és Pest megyéből álló közép-magyarországi régióban a népesség "figyelemre méltó módon emelkedett", ezen kívül kizárólag Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a lakosság száma, míg a csökkenés Békés megyében a legnagyobb, 9 százalékos. Észak-Magyarországon, Nógrádban és Borsodban is hét százalék feletti volt a népességfogyás.A népsűrűség Budapesten négyzetkilométerenként 3307 fő, a fővároson kívül pedig csak Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb a népsűrűség 100-nál (előbbiben négyzetkilométerenként 135, utóbbiban 107 fő). A legritkábban Somogy megye lakott, 53-an élnek egy négyzetkilométeren.
A nemek megoszlását illetően több nő él Magyarországon, mint férfi. Az előzetes adatok alapján, a különbség pedig nőtt a két nem között 10 év alatt. Jelenleg valamivel több mint 52 százalék a nők aránya az országban. A lakásállomány "300 ezer egységgel" gyarapodott az utóbbi évtizedben, a növekedés többsége pedig az évtized elején következett be. A 80 négyzetméter alatti lakások teszik ki az ország lakásállományának több mint a felét. Mint megtudtuk, a népszámlálás végleges adatairól köteteket is jelentet meg a KSH, az elsőben a településekre - egyebek mellett a nemzetiségekre, az egyházakra - vonatkozó adatok lesznek, a továbbiakban többek között a demográfia, a háztartások, az iskolázottság, valamint a fogyatékkal élők adatai szerepelnek majd, és külön figyelmet fordítanak a hajléktalanság kérdésére is.
A sajtóosztály tájékoztatójából az is kiderült, hogy a tavalyi népszámlálást 2007-től készítették elő. Három próba-adatfelvételt készítettek, és az internetes kitöltési módot is kipróbálták. Az előzetes adatok közlésének gyorsasága tekintetében az EU-tagállamok közül Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A KSH három nagy közbeszerzési eljárást indított a népszámlálás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében.
A népszámlálást az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása alapján és - először az ország történetében - az EU kötelező jogszabályait is figyelembe véve hajtották végre. Így nemzetközi összehasonlításra is alkalmas adatok keletkeznek.Megtudtuk, csaknem 40 ezer számlálóbiztos vett részt tavaly a népszámlálásban. 4,5 millió háztartást kellett összeírniuk, melynek során az állampolgárok "fegyelmezett adatszolgáltató magatartást tanúsítottak". Az összeírás során csak azokat vették figyelembe, akik életvitelszerűen Magyarországon éltek. Interjú formájában a lakosság 65 százaléka, interneten 19 százalék válaszolt a kérdésekre, a többiek saját maguk töltötték ki papíralapon a kérdőíveket.. Májusban megkezdődik az adatbevitel, melynek során a papír kérdőívekből rögzítik az adatokat számítógépen, ezekhez adják az internetes adatokat.
minap.hu