Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a friss adatokat értékelve elmondta: A bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének köszönhető. A bruttó és a nettó bérek növekedése közötti, több százalékpontos eltérés egyebek mellett a családi, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésével magyarázható.
- Bár a reálbér-emelkedés 9,3 százalékos volt márciusban, ami magasnak számít, ám fontos, hogy az alacsony inflációban szerepet játszanak az érvényben lévő hatósági intézkedések, így például az árrésstop, enélkül ugyanis magasabb lenne a pénzromlás üteme. Ennek eredményeként a reálbér-emelkedés is alacsonyabb lenne. Azt is látni kell, hogy a magánszférában a béremelkedés üteme elmarad az költségvetési szerveknél látott dinamikától. A vállalkozásoknál ugyanis a bruttó átlagbér 8,4 százalékkal nőtt márciusban, míg a költségvetési szférában közel 12 százalékos volt a bővülés. Mivel a magyar gazdaság csak visszafogottan nőtt az elmúlt időszakban, ezért a vállalkozásoknak kisebb a mozgástere a béremeléseknél. Így a már említett, minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés nagyban befolyásolta a magánszférában a bérdinamikát – kommentálta a friss adatokat Németh Dávid.
Mire lehet számítani?
A szakember szerint ez a kettősség megmarad az év hátralévő részében is, azaz a magánszférát alacsonyabb bérnövekedési tempó jellemzi majd, mint a költségvetési szektort. A következő hónapokban a vállalkozásoknál 8 százalék körüli lehet az éves béremelkedés. Németh Dávid beszélt arról is, hogy az idei fegyverpénz jelentősen torzítja a béradatokat. Az első három hónapban a teljes gazdaságban a nettó átlagbér 17 százalékkal nőtt, ám ez jelentős részben a januári fegyverpénznek köszönhető. Míg márciusban alig több mint 11 százalékos volt a növekedés. Tehát a fegyverpénz nagyjából 6 százalékponttal dobta meg az első három hónapban a bérek emelkedését.
Az év egészében a bruttó átlagkereset emelkedése a márciusi 9 százalék körül lehet. Ugyanakkor a nettó reálkereset esetében lassulás várható: a márciusi 9,3 százalékról az év végére 6-6,5 százalékos szintre csökkenhet az ütem. Ennek egyik fő oka, hogy az inflációban gyorsulás jöhet az év hátralévő részében. Hiszen már áprilisban is 2 százalék felett volt a mutató, az év végére pedig 4 százalék fölé emelkedhet az árindex. Ráadásul a tavaly bevezetett adókedvezmények bázishatása is kiesik a statisztikából, ami szintén lassítani fogja a nettó reálbér-növekedés ütemét.
