Az elkészült szakvélemény szerint, a leégett területen a tavalyi száraz növényi anyag teljes egésze elégett. A tűz gyorsan áthaladt a területen, mindössze a bokrok, bokorcsoportok, magányos fák tövében alakultak ki tartósabb tűzfészkek, mivel itt több gyúlékony szerves anyag halmozódott fel. Ezek egy része a káresemény másnapján is izzott még. A tűz a miskolci oldalon keletkezett és északkeleti, délnyugati irányban terjedt.
A terület egyes védett zugaiban még hófoltok voltak, amelyek nagymértékben hozzájárultak a tűz terjedésének megállításához. Megállapították azt is, hogy a terület egy részén, főleg a töbrökben illetve azok északra néző oldalain a talaj még fagyott állapotban volt, itt a tűz nem érintette a gyep avarszintjét.
A dél, sziklás oldalakon a talaj már nem volt fagyott, viszont a mélyebb talajrétegű részeken még kellően nedves volt, ezért itt sem érintette a tűz a felső, szerves anyagban gazdag talajréteget, itt is megfigyelhető az avarréteg részbeni megmaradása. Az erősen sziklás, igen sekély talajrétegű részeken a tűz egészen a talajfelszínig elemésztette a fűavart. Ilyen foltok elsősorban a látogatás elől elzárt, fokozottan védett területen találhatók.- A leégett területen négy fokozottan védett, 62 védett és 25 lokális értékű növényfaj fordul elő – tájékoztatott a tűzvizsgálati jelentésben Sulyok József, a nemzeti park élővilág-védelmi osztályvezetője.
A károk felmérésénél elsődleges szempont volt a védett növényfajok fenológiai ritmusának illetve áttelelő képleteinek, földfeletti részeik alapján történő rangsorolás. A védett növényfajok közül négynek kezdődött meg a virágzása: a hóvirág a terület nagy részén teljes nyílásban volt; a farkasboroszlán a virágzás első felében járt; a nyugati csillagvirág a virágzás legelején tartott; a leánykökörcsin bimbós állapotban volt. A földfelszín felett lévő, védett cserjefajok közül a havasi ribiszke és a havasalji rózsa bokraiban már megindult a nedvkeringés és a rügyek duzzadt, néhol kihajtás kezdeti, úgynevezett egérfüles állapotban voltak. Örökzölden áttelelő fajként a kapcsos korpafűt kell megemlíteni, amely szintén előfordul a területen.
A helyszíni szemlék alapján, az egyértelműen károsodott növényfajok közé sorolták a farkasboroszlánt, a hóvirágot, a tarka nőszirmot, a pázsitos nőszirmot, a kapcsos korpafűt, a leánykökörcsint, a havasi ribiszkét, a havasalji rózsát, valamint a nyugati csillagvirágot.
A nem védett növényfajok közül a terület tájképi értékét képező borókaállomány is jelentősen károsodott, és valószínűsíthetően el is pusztult. A boróka fontos szerepet tölt be a gyepterület mozaikolásában, és élőhelyet jelentett árnyékolásával számos növény és állatfajnak. A boróka mikro-élőhelyteremtő hatása mellett árnyékolásával a gyepek szerkezetére is hatással bírt, valamint gátolta a napsugárzásnak kitett részeken a talaj gyors kiszáradását, ezáltal csökkentette az aszályérzékenységet. A talaj mélyebb rétegeiben lévő áttelelő képlettel rendelkező fajoknál, valamint a fagyott talajjal rendelkező területen élő növényfajoknál nem állapítottak meg károsodást. A sztyepprétekkel fedett déli, sziklás töböroldalakban, még nyugalmi állapotban lévő növényfajok közül egyértelműen csak a tarka nőszirom és a pázsitos nőszirom károsodott.
A szakvélemény szerint, a megégett területeken előforduló növényfajoknál az év közepén elvégzett, újbóli felméréssel lehet megállapítani a pusztulás tényét és mértékét, illetve a regenerálódás arányát.
minap.hu
A terület egyes védett zugaiban még hófoltok voltak, amelyek nagymértékben hozzájárultak a tűz terjedésének megállításához. Megállapították azt is, hogy a terület egy részén, főleg a töbrökben illetve azok északra néző oldalain a talaj még fagyott állapotban volt, itt a tűz nem érintette a gyep avarszintjét.
A dél, sziklás oldalakon a talaj már nem volt fagyott, viszont a mélyebb talajrétegű részeken még kellően nedves volt, ezért itt sem érintette a tűz a felső, szerves anyagban gazdag talajréteget, itt is megfigyelhető az avarréteg részbeni megmaradása. Az erősen sziklás, igen sekély talajrétegű részeken a tűz egészen a talajfelszínig elemésztette a fűavart. Ilyen foltok elsősorban a látogatás elől elzárt, fokozottan védett területen találhatók.- A leégett területen négy fokozottan védett, 62 védett és 25 lokális értékű növényfaj fordul elő – tájékoztatott a tűzvizsgálati jelentésben Sulyok József, a nemzeti park élővilág-védelmi osztályvezetője.
A károk felmérésénél elsődleges szempont volt a védett növényfajok fenológiai ritmusának illetve áttelelő képleteinek, földfeletti részeik alapján történő rangsorolás. A védett növényfajok közül négynek kezdődött meg a virágzása: a hóvirág a terület nagy részén teljes nyílásban volt; a farkasboroszlán a virágzás első felében járt; a nyugati csillagvirág a virágzás legelején tartott; a leánykökörcsin bimbós állapotban volt. A földfelszín felett lévő, védett cserjefajok közül a havasi ribiszke és a havasalji rózsa bokraiban már megindult a nedvkeringés és a rügyek duzzadt, néhol kihajtás kezdeti, úgynevezett egérfüles állapotban voltak. Örökzölden áttelelő fajként a kapcsos korpafűt kell megemlíteni, amely szintén előfordul a területen.
A helyszíni szemlék alapján, az egyértelműen károsodott növényfajok közé sorolták a farkasboroszlánt, a hóvirágot, a tarka nőszirmot, a pázsitos nőszirmot, a kapcsos korpafűt, a leánykökörcsint, a havasi ribiszkét, a havasalji rózsát, valamint a nyugati csillagvirágot.
A nem védett növényfajok közül a terület tájképi értékét képező borókaállomány is jelentősen károsodott, és valószínűsíthetően el is pusztult. A boróka fontos szerepet tölt be a gyepterület mozaikolásában, és élőhelyet jelentett árnyékolásával számos növény és állatfajnak. A boróka mikro-élőhelyteremtő hatása mellett árnyékolásával a gyepek szerkezetére is hatással bírt, valamint gátolta a napsugárzásnak kitett részeken a talaj gyors kiszáradását, ezáltal csökkentette az aszályérzékenységet. A talaj mélyebb rétegeiben lévő áttelelő képlettel rendelkező fajoknál, valamint a fagyott talajjal rendelkező területen élő növényfajoknál nem állapítottak meg károsodást. A sztyepprétekkel fedett déli, sziklás töböroldalakban, még nyugalmi állapotban lévő növényfajok közül egyértelműen csak a tarka nőszirom és a pázsitos nőszirom károsodott.
A szakvélemény szerint, a megégett területeken előforduló növényfajoknál az év közepén elvégzett, újbóli felméréssel lehet megállapítani a pusztulás tényét és mértékét, illetve a regenerálódás arányát.
minap.hu