Meg kell hagyni, Hajós András tud hangulatot teremteni. A vitafórum kezdete előtt nem sokkal feszült várakozás előzte meg érkezését, a megjelenése, első mondatai, majd első poénjai hamar nevetésre késztették azt a mintegy 30-40 fiatalt, akik a téma, és nyilván a műsorvezető személye miatt is ellátogatott a fórumra.
– Én a foglalkozásom szerint valószínűleg az egyéb kategóriába tartozom – utalt arra már a beszélgetés kezdetén, hogy bár szociológus végzettséggel rendelkezik, kenyerét ma már inkább zenészként és médiaszerepléseivel keresi. Mint mondta, a kisebbségszociológia azonban mindig is érdekelte.
A neves közéleti személyiség szokásához híven laza, kötetlen stílusban beszélt cigány származású ismerőseihez fűződő viszonyáról, ugyanakkor leszögezte azt is: senkit nem akar meggyőzni igazáról, pusztán beszélgetés generálása a feladata.
– Arra kérek mindenkit: higgyük el, mindenkinek van valamilyen tapasztalata és tudása a témáról, de más tudása is igaz lehet – hangoztatta.
Hozzátette, gyakran elhangzik vele szemben, hogy „ti ott Budapesten nem tudjátok, mit jelent a cigánykérdés!”. Erre elmesélte egyik ismerőse történetét, akinek – miután szülei elváltak, és külföldre költöztek – huszonéves kora ellenére egyedül kellett felnevelnie fiatalabb testvéreit.
– Egyik nap, miközben főzte az ebédet a konyhában, a kisöccse, egy székre felültetve, gyakorolt mellette a nagybőgőn. Ha valamit elrontott, a bátyja a pecsenyés fakanállal a térdére vert. Az öcsike azóta felnőtt, és egy bécsi zenekarban játszik. Hogy a cigányok jó zenészek? Igen, van köztük olyan, aki ért hozzá – mondta.
A vitafórum résztvevői pozitív és negatív mondatokat gyűjtöttek össze a cigánysággal kapcsolatban. Mint Hajós András fogalmazott, a feladat talán segít abban, hogy „a mondatoktól, a gondolat szabadságától eljuthassunk a cselekvés szabadságáig”.
– Úgy fogalmaznék, elernyedt a nyelvi moralitásunk. Emlékszem, fiatalabb koromban nem illett – még ha gondolta is valaki – cigányozni. Ennek a moralitásnak a szintje lecsúszott véleményem szerint – mondta.
Véleménye szerint a származás, a bőrszín, a vallási hovatartozás, vagy a nemi identitás miatt nem lehet kirekeszteni senkit, ugyanúgy, ahogy az idősekkel, vagy a fogyatékkal élőkkel szemben sem lehet negatív diszkriminációt alkalmazni.
– Ezt nem azért mondom, hogy az újonnan vásárolt feszületre otthon ráállhassak, hanem mert így tartom helyesnek – hangzott el a vitafórumon.
K. I.
fotó: Juhász Á.
– Én a foglalkozásom szerint valószínűleg az egyéb kategóriába tartozom – utalt arra már a beszélgetés kezdetén, hogy bár szociológus végzettséggel rendelkezik, kenyerét ma már inkább zenészként és médiaszerepléseivel keresi. Mint mondta, a kisebbségszociológia azonban mindig is érdekelte.
A neves közéleti személyiség szokásához híven laza, kötetlen stílusban beszélt cigány származású ismerőseihez fűződő viszonyáról, ugyanakkor leszögezte azt is: senkit nem akar meggyőzni igazáról, pusztán beszélgetés generálása a feladata.
– Arra kérek mindenkit: higgyük el, mindenkinek van valamilyen tapasztalata és tudása a témáról, de más tudása is igaz lehet – hangoztatta.
Hozzátette, gyakran elhangzik vele szemben, hogy „ti ott Budapesten nem tudjátok, mit jelent a cigánykérdés!”. Erre elmesélte egyik ismerőse történetét, akinek – miután szülei elváltak, és külföldre költöztek – huszonéves kora ellenére egyedül kellett felnevelnie fiatalabb testvéreit.
– Egyik nap, miközben főzte az ebédet a konyhában, a kisöccse, egy székre felültetve, gyakorolt mellette a nagybőgőn. Ha valamit elrontott, a bátyja a pecsenyés fakanállal a térdére vert. Az öcsike azóta felnőtt, és egy bécsi zenekarban játszik. Hogy a cigányok jó zenészek? Igen, van köztük olyan, aki ért hozzá – mondta.
A vitafórum résztvevői pozitív és negatív mondatokat gyűjtöttek össze a cigánysággal kapcsolatban. Mint Hajós András fogalmazott, a feladat talán segít abban, hogy „a mondatoktól, a gondolat szabadságától eljuthassunk a cselekvés szabadságáig”.
– Úgy fogalmaznék, elernyedt a nyelvi moralitásunk. Emlékszem, fiatalabb koromban nem illett – még ha gondolta is valaki – cigányozni. Ennek a moralitásnak a szintje lecsúszott véleményem szerint – mondta.
Véleménye szerint a származás, a bőrszín, a vallási hovatartozás, vagy a nemi identitás miatt nem lehet kirekeszteni senkit, ugyanúgy, ahogy az idősekkel, vagy a fogyatékkal élőkkel szemben sem lehet negatív diszkriminációt alkalmazni.
– Ezt nem azért mondom, hogy az újonnan vásárolt feszületre otthon ráállhassak, hanem mert így tartom helyesnek – hangzott el a vitafórumon.
K. I.
fotó: Juhász Á.