A Nagy Csomag végén: az új évad a zene nyelvén

Napközben 9 miskolci iskola 127 tanulója, 20 pedagógus irányításával, 1800 négyzetméter óriásplakáttal csomagolta be a Miskolci Nemzeti Színház épületét, amelyek az új évad bemutatóit jelenítették meg, a fiatalok látásmódja szerint.  A plakátok péntek délutánig tekinthetők meg a színház falain. A csomagolást követően papírszobrok vonultak le a Szent István térről a színházig, ahol levetették papírruhájukat, de volt járda- és ablakszínház is.



Az esti program keretében megnyitották az egri Eszterházy Károly Főiskola művészhallgatóinak kiállítását, amelynek tizenöt darabja a teátrum új arculatváltozatát mutatta meg, a közönség pedig szavazhatott a régi papírboltban kiállított tervekre, majd a Déryné parkban tájékoztatták a miskolciakat az új bemutatók részleteiről.



Sötétedés után pedig fénnyel festették be a színházat, de a zene hangja is felcsendült, ami szintén azt a célt szolgálta, hogy jó hangulatban, a színház falain kívülre lépve, a járókelőknek is megmutassák, mire lehet számítani a miskolci nemzeti falain belül a következő évadban.



Volt hangosplakát, de felcsendültek Kesselyák Gergely vezényletével a Nabucco-nyitány hangjai is, emellett a Szabadság kórus is kieresztette a hangját, koncertet adtak az Én és a kisöcsém zenei világából, s megismerhették a város lakói az évad himnuszát is.



A szervezett programok végeztével sem apadt a tömeg a színház környékén, hiszen ingyen sör és zsíros kenyér várta a bulizni vágyókat.



A Nagy Csomag tehát mindent tartalmazott, ami kultúra, ami művészet. Beszélgetés, fényjáték, képzőművészet, zene, a közös pont pedig a Miskolci Nemzeti Színház volt.

Kiss J.
Fotó: Mocsári L.