A társrendező lengyelek mérkőzésével rajtol pénteken, kora este a 14. labdarúgó Európa-bajnokság; barátaink a varsói nemzeti stadionban (Stadion Narodowy) a 2004-es kontinenstorna győzteseivel, a görögökkel mérkőznek meg. Az évezred negyedik európai fociseregszemléjét is nélkülünk, magyarok nélkül rendezik, amin talán már meg sem lepődnek a honi sportbarátok, hiszen legutóbb negyven éve (!) jutottunk ki Eb-re. Igaz, akkor a negyedik helyen végeztek Dunai Antalék. Bizakodásra adhat okot azonban, hogy két résztvevővel mérkőztek meg a rajt előtt Egervári Sándor tanítványai, és egyszer sem veszítettek: a cseheket Prágában győzték le 2–1-re, míg a Puskás Ferenc Stadionban gól nélküli döntetlenre végeztek az írekkel.
Benczés Miklós, a DVTK korábbi vezetőedzője szerint megtörhet a világ- és Európa-bajnoki címvédő spanyolok sorozata, a németek viszont odaérhetnek az első helyekre – sőt akár valamelyik rendező csapatnak is lehet esélye, amennyiben kihasználja a hazai pálya nyújtotta előnyöket.
– Mindig vannak tanulságai, érdekességei ezeknek a tornáknak, remélhetőleg újdonsággal is fogunk találkozni. Kíváncsi vagyok, mi lesz ez, egy-két ötleteket mindig próbál átvenni a szakmabeli. Engem különösen foglalkoztat az, hogy az ukrán és a lengyel válogatott hogyan tudja kiaknázni a hazai pálya nyújtotta előnyt. Ez nagy motivációt kell, hogy adjon nekik, de arra is emlékezhetünk, a 2002-es világbajnokságon milyen támogatottságot kaptak a játékvezetőtől dél-koreaiak. Kérdés, hogy vajon fel merik-e vállalni a támadó futballt? Amit azért illene hazai környezetben. Vagy pedig taktikusan próbálnak zárt védekezésből kiindulni a biztos pontok reményében? Bízom benne, hogy a „kisebb” csapatok is megmutatják, van keresnivalójuk, és harapni fognak – latolgatta az esélyeket Benczés Miklós.
A jelenleg csapat nélküli edző szerint koránt sem biztos, hogy Spanyolország megvédi címét, sőt…
– Kicsit a Barcelonáéhoz hasonló a stílusuk, labdatartás és rövid passzos játék jellemzi játékukat. Megtörhet a hegemónia, hiszen a katalán klubcsapatot más típusú játékkal legyőzte a Real Madrid. Érdekes lehet még a német együttes játéka. A „honosítások” jót tettek a játékuknak, volt egy stílusok, ami most már vegyesebb lett; ha a klubcsapatok eredményességét átmentik, akkor befutók lehetnek a németek – zárta a DVTK-t tavaly a másodosztályból az élvonalba visszavezető szakember.
Megkérdeztük a DVTK két hátvédjét, Gohér Gergőt és Vági Andrást is, ők kiért szorítanak az Eb-n, illetve melyik csapat végső sikerét várják: kiderült, két nagy rivális együttesnek szurkolnak. Gohér a németeket kedveli, és az ő végső győzelmüket is várja, míg Vági szerint kedvencei, a spanyolok megvédik címüket.
A DVTK csapatában hét labdarúgó található, aki honfitársaiért szoríthat a kontinensviadalon: a horvát Igor Gal és Ivan Rado¹ földijei nehéz csoportban, a spanyolok, az olaszok és az írek ellen vívhatják ki a továbbjutást. José Luque, Francisco Gallardo és Fernando Fernández – és persze Javi Reyes erőnléti edző – viszont azért szoríthat, hogy a hispánok a délszlávokat (is) megelőzve megismételjék négy évvel ezelőtti sikerüket. Paco ráadásul együtt játszott a korosztályos válogatottban a „La Roja” karmesterével, Xavi Hernández-szel.
A francia válogatott két játékos szívét dobogtathatja meg a piros-fehérektől: L’Imam Seydi francia-szenegáli, míg Youssef Sekour francia-marokkói kettős állampolgár. A gallok nem hibázhatnak, bizonyítaniuk kell híveiknek az előző torna csúfos kudarca után, amikor csoportutolsóként kvartettjükből sem jutottak tovább. Ezúttal sem lesz könnyű dolguk, az ukrán-svéd-angol trión kell túljutniuk.
Végül, de nem utolsó sorban említsük meg Savo Rakoviæot, akivel igazán együtt érezhetünk mi, magyarok: déli szomszédaink Dzsudzsákékhoz hasonlóan a harmadik helyen végeztek selejtezős csoportjukban. Amit nehezen emésztettek meg, az az, hogy az előzetesen gyengébbnek tartott észtek megelőzték őket – a baltiak végül azonban a pótselejtezőn elvéreztek az írekkel szemben.
Soós Péter