Szőke Zoltán a Csanyik-völgyben lakik családjával. A szerdai napon pedig csak azért jöttek be, hogy sétáljanak egyet a városban, hogy megnézzék, mit kínál az idei fesztivál. – Csak azért jöttünk le a Csanyikból, hogy a gyerekek lássák, mi történik a városban. Jó érzés bejönni a városba ilyenkor, amikor sokan vannak, hiszen az erdei iskolánál, ahol lakunk, az erdő a szomszédunk. A vásáron a szappanok és a népi ruhák nagyon tetszenek, azokat néztük meg eddig. Tájékozódtunk, milyen programok lesznek. A kékszakállú érdekelt volna. A kilátónál bemutatott Toscára lehet, hogy elmegyünk, ha a városban leszünk, és jó idő lesz – mondta Szőke Zoltán.
Vannak azonban, akik csupán rohanvást tudnak részt venni az operafesztiváli forgatagban, hiszen napi teendőik nem engedik, hogy több időt töltsenek a városban. Ilyen Korpás Marianna is, aki mint mondta nem volt eddig sok ideje belepillantani a programokba. – Úgy veszem észre, ahogy járok a városban, hogy kevés a szabadtéri program, és az elmúlt évekhez képest kevesebben is vannak kint. Ezt tapasztaltam, de ez csupán az első benyomásom – tette hozzá.
Épp ellenkező véleményen volt Tuczai Rita, aki épp annak örül az operafesztivál kapcsán, hogy sok ember jár az utcán, hogy végre élet van a városban. – Az embereknek örülök a legjobban. Nehezen adtam be a derekam az operafesztiválnak. Irreális dolognak tartottam, de az utóbbi években kezdtem pozitívan viszonyulni hozzá, mert láttam, vannak olyan programok, amiket nem szabad kihagyni. Most érzem igazán, hogy a szervezők nyitnak a város felé, és ez nagyon tetszik, eddig ugyanis nem sokat dobott a város hangulatán. Most nyüzsgés van, tele van a város emberekkel. A Tosca előadását sajnálom, hogy nem láthatom majd, mert nem leszek a városban – mondta sajnálkozva Tuczai Rita.
Ahány ember, annyi vélemény, a tény azonban az, hogy a Miskolci Operafesztivál 12. alkalommal is a sétáló utcára szólítja Miskolc lakosságát, idén talán még inkább. Ezt bizonyítja az este megrendezendő Tosca második felvonása is a Szent István téren.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.