– Csütörtökig tovább fokozódik a meleg, amely napközben akár a 35-36 fokot is elérheti. A napi középhőmérséklet pedig meghaladja majd a 25 fokot, ezért hőségriadóra lesz érvényben. Felhőmentes napsütésre kell felkészülni, nagy melegre és erős UV-B sugárzásra. Ha mégis feltűnne egy-egy kisebb felhő foszlány, az gyorsan eltűnik az égről – ismertette érdeklődésünkre az elkövetkezendő napok várható időjárását Rázsi András meteorológus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a most következő néhány héten a leghosszabbak a nappalok és a legrövidebbek az éjszakák, értelemszerűen ilyenkor érkezik a legtöbb napsütés a földre, ezek a legmelegebb napok.
Orvosmeteorológiai szempontból felhívta a figyelmet a sok folyadék fogyasztására, a fényvédő krémek alkalmazására, valamint, hogy 11 és 15 óra közt nem javasolt a tűző napon sokat tartózkodni. Különösen azok vigyázzanak, akiknek szív- és érrendszeri problémái vannak. A meteorológus tapasztalata szerint a meleg veszélyesebb, mint a hideg, mivel mindenki érzi, ha fázik, s tudja, hogy milyen problémát, sérüléseket, betegségeket okozhat, a meleg esetében viszont sokak számára váratlanul jelentkeznek a tünetek.
– Vegyenek fel hosszú, világos színű, lenge, könnyű ruházatot – mondta búcsúzóul a meteorológus. Tanácsát érdemes megszívlelni. Elég csupán arra utalni, hogy a meleget igazán jól ismerő arabok hagyományos öltözéke is fejtől a cipőig zárt, védi a nap, a hő túlzott hatásaitól a viselőjét.
– A legfontosabb tudnivaló, hogy az egészségeseknek is körültekintőnek kell lenniük. A nagy hőségben, 10-15 óra közt a tűző napon védelem nélkül (sapka, kalap) a legveszélyesebb. Érdemes olyan ruházatot választani, amely a nyakat is védi kicsit. A nagy melegre a legérzékenyebbek a két szélső korcsoport, vagyis a gyerekek és az idősek, valamint a betegek – határolta be a veszélyeztetettek körét Csapó Kálmán, a megyei kórház osztályvezető főorvosa, kardiológus. A betegek népes táborán belül is első sorban a cukorbetegek, az érrendszeri megbetegedésben szenvedők és a vízhajtó kezelésben részesülők vannak kitéve leginkább a hőség okozta egészségügyi problémáknak, amelyek közül a főorvos külön felhívta a figyelmet a dehidratációra, vagy más néven kiszáradásra. (nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés, valamint elégtelen folyadékbevitel következtében alakul ki. Kezelése és gyógyítása a folyadék és a különféle oldott sók pótlása révén valósul meg).
A főorvos felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint a déli órákban kerüljék el a szabadban, tűző napsütésen végzendő nehéz fizikai munkát. Felbomolhat a szervezet hőanyagcseréje, ami további problémákhoz vezethet. Ennek megakadályozására érdemes magunknál tartani egy flakon ásványvizet, hogy igény szerint pótolni tudjuk a folyadékveszteséget. Ilyenkor többet kell inni, mint más évszakokban. A szakember tanácsa szerint legyen meg a napi három liter folyadék.
– Ha lehetőség van rá, akkor a legmelegebb napokon tartózkodjanak hűvösebb levegőjű épületekben, esetleg klimatizált helyen. Azonban arra vigyázzanak, hogy a klímát ne irányítsák saját magukra, mert megfázást okozhat. Amennyiben pedig ablaknál ülnek, ahol árnyékolás nélkül süt be a nap, s különösen figyeljenek oda a légkondicionálására, ugyanis az egyszerre jelentkező hő és hideg hatására izületi, reumatikus problémák jelentkezhetnek. Járművekben se irányítsák direktben az arcra, mellkasra a légkondicionálást, hanem lábra, illetve próbálják úgy beállítani, amivel frissítő hatású cirkulációt biztosítanak – tanácsolta az esetleges, azonban rendkívül kellemetlen arcüreggyulladás megelőzésére Csapó Kálmán. Az említett befúvási irányok ésszerű megválasztásán túl a mértékletes felhasználásra is felhívta a figyelmet a főorvos. Az erősen lehűtött kocsi, szoba ugyanis a pillanatnyi kellemes érzést követően kellemetlen megfázást, gyulladást okozhat.
Cs. L.
fotó: Mocsári L.
Orvosmeteorológiai szempontból felhívta a figyelmet a sok folyadék fogyasztására, a fényvédő krémek alkalmazására, valamint, hogy 11 és 15 óra közt nem javasolt a tűző napon sokat tartózkodni. Különösen azok vigyázzanak, akiknek szív- és érrendszeri problémái vannak. A meteorológus tapasztalata szerint a meleg veszélyesebb, mint a hideg, mivel mindenki érzi, ha fázik, s tudja, hogy milyen problémát, sérüléseket, betegségeket okozhat, a meleg esetében viszont sokak számára váratlanul jelentkeznek a tünetek.
– Vegyenek fel hosszú, világos színű, lenge, könnyű ruházatot – mondta búcsúzóul a meteorológus. Tanácsát érdemes megszívlelni. Elég csupán arra utalni, hogy a meleget igazán jól ismerő arabok hagyományos öltözéke is fejtől a cipőig zárt, védi a nap, a hő túlzott hatásaitól a viselőjét.
– A legfontosabb tudnivaló, hogy az egészségeseknek is körültekintőnek kell lenniük. A nagy hőségben, 10-15 óra közt a tűző napon védelem nélkül (sapka, kalap) a legveszélyesebb. Érdemes olyan ruházatot választani, amely a nyakat is védi kicsit. A nagy melegre a legérzékenyebbek a két szélső korcsoport, vagyis a gyerekek és az idősek, valamint a betegek – határolta be a veszélyeztetettek körét Csapó Kálmán, a megyei kórház osztályvezető főorvosa, kardiológus. A betegek népes táborán belül is első sorban a cukorbetegek, az érrendszeri megbetegedésben szenvedők és a vízhajtó kezelésben részesülők vannak kitéve leginkább a hőség okozta egészségügyi problémáknak, amelyek közül a főorvos külön felhívta a figyelmet a dehidratációra, vagy más néven kiszáradásra. (nagy mennyiségű folyadék- és elektrolitvesztés, valamint elégtelen folyadékbevitel következtében alakul ki. Kezelése és gyógyítása a folyadék és a különféle oldott sók pótlása révén valósul meg).
A főorvos felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint a déli órákban kerüljék el a szabadban, tűző napsütésen végzendő nehéz fizikai munkát. Felbomolhat a szervezet hőanyagcseréje, ami további problémákhoz vezethet. Ennek megakadályozására érdemes magunknál tartani egy flakon ásványvizet, hogy igény szerint pótolni tudjuk a folyadékveszteséget. Ilyenkor többet kell inni, mint más évszakokban. A szakember tanácsa szerint legyen meg a napi három liter folyadék.
– Ha lehetőség van rá, akkor a legmelegebb napokon tartózkodjanak hűvösebb levegőjű épületekben, esetleg klimatizált helyen. Azonban arra vigyázzanak, hogy a klímát ne irányítsák saját magukra, mert megfázást okozhat. Amennyiben pedig ablaknál ülnek, ahol árnyékolás nélkül süt be a nap, s különösen figyeljenek oda a légkondicionálására, ugyanis az egyszerre jelentkező hő és hideg hatására izületi, reumatikus problémák jelentkezhetnek. Járművekben se irányítsák direktben az arcra, mellkasra a légkondicionálást, hanem lábra, illetve próbálják úgy beállítani, amivel frissítő hatású cirkulációt biztosítanak – tanácsolta az esetleges, azonban rendkívül kellemetlen arcüreggyulladás megelőzésére Csapó Kálmán. Az említett befúvási irányok ésszerű megválasztásán túl a mértékletes felhasználásra is felhívta a figyelmet a főorvos. Az erősen lehűtött kocsi, szoba ugyanis a pillanatnyi kellemes érzést követően kellemetlen megfázást, gyulladást okozhat.
Cs. L.
fotó: Mocsári L.