A válság hatásai a foglalkoztatásban is jelentkeztek. Megyénkben az egyéni vállalkozók a 2008. évi 7563 fővel szemben 2011-ben 6708 főt foglalkoztattak, ami az országos tendenciához hasonlóan, 11 százalékos visszaesést mutat.
Csökkenő adóterhek
A csökkenő vállalkozói szám és az infláció mértékét el nem érő bevételek ellenére kedvező tendencia, hogy a költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók 2011 évi jövedelmezősége összességében - megyei és országos szinten - egyaránt javult. A bevételek növekedési üteme 0,9 százalékkal meghaladta a költségek növekedési ütemét. Így a megyében a vállalkozások összesített eredménye a 2010 évi 1 milliárd 702 millió forintról 2011-ben 2 milliárd 493 millió forintra emelkedett.
A vállalkozások adóterhe 2011-ben érezhetően csökkent. A személyi jövedelemadónál mérséklődött az adóterhelés, csökkent a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási alapot illető járulék mértéke, az egyéni vállalkozói osztalékadó, megszűnt a tételes egészségbiztosítási járulék.
A jövedelmezőség javulása és az adóterhelés csökkenése miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rendelkezésre álló adózott eredmény 2011-ben 5 733 millió forint, ami 19 százalékkal magasabb az előző évinél. Ugyancsak kedvező jelenség, hogy a múlt évben az egyéni vállalkozók adózott eredményéből és az elszámolt értékcsökkenésből álló tiszta, vállalkozói jövedelme - ami egyben saját forrás is - 14,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A válság, és a törvényi változások együttes hatására 2011-ben az egyéni vállalkozók 10 580 millió forintot fizettek be SZJA, ÁFA, EVA adónemre, valamint TB járulék és EHO címén, ez a megyei kiemelt adóbevétel 7,2 százalékát tette ki. A kiemelt adóbevételek együttesen 2,5 százalékkal magasabbak a 2010 évinél, de 15 százalékkal elmaradnak a 2008 évitől.
Kiemelt adóbevételek, húzóágazatok
2012 első öt hónapjában 76 466 millió forint kiemelt adóbevétel keletkezett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 12,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket – országosan 10,5 százalékkal növekedtek a bevételek.
Az is elhangzott, hogy megyénk gazdaságában az elmúlt évben is az ipar, ezen belül a vegyipar a gépipar valamint az energiaipar szerepe a meghatározó. A megyei értékesítés számottevő többségét ezen húzóágazatok közül is elsősorban vegyipar és a gépipar mutatta ki. Együttes részarányuk évről-évre nőtt, mára elérte a hat tizedes arányt. A 8,6-11,5 százalékos részesedéssel rendelkező energiaipar és kereskedelem követi őket a sorban, és említést érdemel még öt százalék fölötti részesedésével a kohászat is.
Az export alakulására is erőteljes ráhatása volt a gépiparnak, ezen belül is egy Tiszaújvárosban működő cégnek. Az előző évhez hasonlóan, ez az ágazat bonyolította a megyei kivitel 45 százalékát. A 136 milliárd forintos ágazati kivitel közel háromnegyedét a tiszaújvárosi társaság produkálta. Az ágazat teljesítményéről alig maradt le 132 milliárdos kivitelével a vegyipar.
A másik négy fajsúlyosnak számító gazdasági ágazatban a külpiaci értékesítés 10-20 százalékkal visszaesett. A csekély részesedéssel bíró ágazatok voltak azok, amelyek exportjukat – igaz, egy milliárd forint alatti összegekkel – növelték: ilyen a mezőgazdaság, a bányászat, a fa-papíripar, az építőipar, a nem fém ásványi termékgyártás, a vendéglátás.
Belföldi értékesítés
A belföldi értékesítésnél négy ágazat teljesítményében jelentkezett fellendülés: a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a textiliparban és a gépiparban. A legnagyobb belföldi forgalomvesztést (36,8 százalék) elszenvedő ágazatnak az energiaipar számít, mivel az elmúlt időszak enyhe időjárása és az energia szektort érintő kormányzati árcsökkentések itt éreztették hatásukat. Míg 2011 első negyedévben mindössze 9 milliárd Ft-tal volt kevesebb az ágazat forgalma, addig az idén további 31 milliárd forinttól estek el a társaságok.2011 azonos időszakával összehasonlítva, a feldolgozóipari ágazatok beszerzését az átlagnál majd’ három százalékponttal kisebb 8,6 százalékos visszaesés jellemezte, amelyet tovább rontott az energiaipar összes forgalmának 33,7 százalékkal történő csökkenése.
Kistérségek teljesítménye
B.-A.-Z. megye tizenöt statisztikai kistérsége közül – az értékesítési és beszerzési volumen alapján – a vizsgált időszakban a miskolci és a tiszaújvárosi emelkedett ki. Kiemelkedő teljesítményhez a megyeszékhelyet belföldi eladási forgalma segítette hozzá, mely összes értékesítésének 85 százaléka. Ezzel szemben a tiszaújvárosi körzet kiviteli teljesítménye a magas, közel háromnegyede a teljes értékesítési forgalmának.
A kazincbarcikai térség teljesítménye összességében már messze elmaradt a miskolci és a tiszaújvárosi mögött, azonban 10 százalék fölötti részesedésével a vezető térségek közé tartozik.
A szerényebb gazdasági teljesítményt felmutató kistérségek közül a mezőkövesdi az, amely kiemelkedik a többi közül, viszont akkora volumennel nem rendelkezik, hogy a kiemelt térségek vetélytársa legyen. A nem kiemelt térségek forgalmának háromtized részét a mezőkövesdi kistérség adja, de az ózdi, szerencsi, sárospataki, sátoraljaújhelyi körzet is 10 százalék feletti részesedéssel bír.
Szepesi S.
Csökkenő adóterhek
A csökkenő vállalkozói szám és az infláció mértékét el nem érő bevételek ellenére kedvező tendencia, hogy a költségeikkel tételesen elszámoló egyéni vállalkozók 2011 évi jövedelmezősége összességében - megyei és országos szinten - egyaránt javult. A bevételek növekedési üteme 0,9 százalékkal meghaladta a költségek növekedési ütemét. Így a megyében a vállalkozások összesített eredménye a 2010 évi 1 milliárd 702 millió forintról 2011-ben 2 milliárd 493 millió forintra emelkedett.
A vállalkozások adóterhe 2011-ben érezhetően csökkent. A személyi jövedelemadónál mérséklődött az adóterhelés, csökkent a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási alapot illető járulék mértéke, az egyéni vállalkozói osztalékadó, megszűnt a tételes egészségbiztosítási járulék.
A jövedelmezőség javulása és az adóterhelés csökkenése miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rendelkezésre álló adózott eredmény 2011-ben 5 733 millió forint, ami 19 százalékkal magasabb az előző évinél. Ugyancsak kedvező jelenség, hogy a múlt évben az egyéni vállalkozók adózott eredményéből és az elszámolt értékcsökkenésből álló tiszta, vállalkozói jövedelme - ami egyben saját forrás is - 14,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A válság, és a törvényi változások együttes hatására 2011-ben az egyéni vállalkozók 10 580 millió forintot fizettek be SZJA, ÁFA, EVA adónemre, valamint TB járulék és EHO címén, ez a megyei kiemelt adóbevétel 7,2 százalékát tette ki. A kiemelt adóbevételek együttesen 2,5 százalékkal magasabbak a 2010 évinél, de 15 százalékkal elmaradnak a 2008 évitől.
Kiemelt adóbevételek, húzóágazatok
2012 első öt hónapjában 76 466 millió forint kiemelt adóbevétel keletkezett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 12,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket – országosan 10,5 százalékkal növekedtek a bevételek.
Az is elhangzott, hogy megyénk gazdaságában az elmúlt évben is az ipar, ezen belül a vegyipar a gépipar valamint az energiaipar szerepe a meghatározó. A megyei értékesítés számottevő többségét ezen húzóágazatok közül is elsősorban vegyipar és a gépipar mutatta ki. Együttes részarányuk évről-évre nőtt, mára elérte a hat tizedes arányt. A 8,6-11,5 százalékos részesedéssel rendelkező energiaipar és kereskedelem követi őket a sorban, és említést érdemel még öt százalék fölötti részesedésével a kohászat is.
Az export alakulására is erőteljes ráhatása volt a gépiparnak, ezen belül is egy Tiszaújvárosban működő cégnek. Az előző évhez hasonlóan, ez az ágazat bonyolította a megyei kivitel 45 százalékát. A 136 milliárd forintos ágazati kivitel közel háromnegyedét a tiszaújvárosi társaság produkálta. Az ágazat teljesítményéről alig maradt le 132 milliárdos kivitelével a vegyipar.
A másik négy fajsúlyosnak számító gazdasági ágazatban a külpiaci értékesítés 10-20 százalékkal visszaesett. A csekély részesedéssel bíró ágazatok voltak azok, amelyek exportjukat – igaz, egy milliárd forint alatti összegekkel – növelték: ilyen a mezőgazdaság, a bányászat, a fa-papíripar, az építőipar, a nem fém ásványi termékgyártás, a vendéglátás.
Belföldi értékesítés
A belföldi értékesítésnél négy ágazat teljesítményében jelentkezett fellendülés: a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a textiliparban és a gépiparban. A legnagyobb belföldi forgalomvesztést (36,8 százalék) elszenvedő ágazatnak az energiaipar számít, mivel az elmúlt időszak enyhe időjárása és az energia szektort érintő kormányzati árcsökkentések itt éreztették hatásukat. Míg 2011 első negyedévben mindössze 9 milliárd Ft-tal volt kevesebb az ágazat forgalma, addig az idén további 31 milliárd forinttól estek el a társaságok.2011 azonos időszakával összehasonlítva, a feldolgozóipari ágazatok beszerzését az átlagnál majd’ három százalékponttal kisebb 8,6 százalékos visszaesés jellemezte, amelyet tovább rontott az energiaipar összes forgalmának 33,7 százalékkal történő csökkenése.
Kistérségek teljesítménye
B.-A.-Z. megye tizenöt statisztikai kistérsége közül – az értékesítési és beszerzési volumen alapján – a vizsgált időszakban a miskolci és a tiszaújvárosi emelkedett ki. Kiemelkedő teljesítményhez a megyeszékhelyet belföldi eladási forgalma segítette hozzá, mely összes értékesítésének 85 százaléka. Ezzel szemben a tiszaújvárosi körzet kiviteli teljesítménye a magas, közel háromnegyede a teljes értékesítési forgalmának.
A kazincbarcikai térség teljesítménye összességében már messze elmaradt a miskolci és a tiszaújvárosi mögött, azonban 10 százalék fölötti részesedésével a vezető térségek közé tartozik.
A szerényebb gazdasági teljesítményt felmutató kistérségek közül a mezőkövesdi az, amely kiemelkedik a többi közül, viszont akkora volumennel nem rendelkezik, hogy a kiemelt térségek vetélytársa legyen. A nem kiemelt térségek forgalmának háromtized részét a mezőkövesdi kistérség adja, de az ózdi, szerencsi, sárospataki, sátoraljaújhelyi körzet is 10 százalék feletti részesedéssel bír.
Szepesi S.