– 1992 óta, bár többször átkeresztelték, a vízhálózati üzemmérnökségnél dolgozom – kezdi Liska László, majd elmagyarázza, hogy Miskolc ivóvíz-ellátási szempontból a Vologda utcánál van kettéválasztva. Õ a nyugati városrészekért felel.Mint meséli, az akkor még Nehézipari Műszaki Egyetem vegyipari automatizálási főiskolai karán, Kazincbarcikán végzett. Ott az akkori vegyipari gyárak üzemviteli berendezéseinek beszerelésével, karbantartásával foglalkozó szakembereket képeztek.
– Szüleim pedagógusok, talán az ő példájukat is követve úgy gondoltam aztán, hogy műszaki tanárként próbálok meg elhelyezkedni. Voltam nevelőtanár is egy kollégiumban, de aztán a MIVÍZ-hez kerültem, ahol azóta is dolgozom – emlékezik vissza az üzemmérnökség vezetője.
Nemcsak a cége iránti lojalitása mondatja vele, hogy a csapvizet részesíti előnyben. Mint hangsúlyozza, a csapból kiengedett víz élvezeti értékét a hőmérséklete is meghatározza. Márpedig a környező karsztforrásokból származó víz szinte rögtön kellemes hőmérsékletű, és a klórozásnak köszönhetően tiszta is.
– Szeretnék eloszlatni egy tévhitet: a csapban lévő nyomás miatt az oldott gázok igyekeznek a felszínre törni a pohárban a víz kiengedése után, gyakorlatilag kipezsegnek. Ezért fehér először a víz, nem pedig a klór miatt – magyarázza.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.