Mint a bevezetőjében Demeter Ervin elmondta, a kormányhivatal 17 szakigazgatási szerv összevonásával jött létre, ez pedig „17 szemüveget jelent, amellyel látják a megyét”, ez a többféle látásmód pedig lehetőséget jelent, amelyet érdemes kihasználni. A B.-A.-Z. Megyei Államigazgatási Kollégium alakuló ülésén határozott arról, hogy létrehozza „A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő” Szakbizottságot. Feladatának egy olyan stratégia kidolgozását jelölte meg, melynek végrehajtása révén mód nyílik érzékelhető fejlesztési folyamatok elősegítésére a megyében.
A szakbizottság munkájában a kormányhivatal igazságügyi szolgálata, munkaügyi központja, népegészségügyi szakigazgatási szerve, oktatási főosztálya, szociális és gyámhivatala, illetve a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya, szakértők és külsős kisebbségi referensek vesznek részt. A bizottság elkészített és elfogadott egy anyagot, amely áll egy helyzetelemzésből és egy cselekvési akciótervből, melynek véleményezése két szakaszban zajlott. Természetesen figyelembe kellett venniük a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégiát is ebben a munkában, tette hozzá a kormánymegbízott.
Azok a területek tartoznak az Emberi Erőforrás Minisztériumhoz, amelyekre nagy hangsúlyt kell fektetni ebben a megyében, jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter szerint éppen a hátrányosabb helyzetű megyék azok, ahol építeni lehet az emberi erőforrásokra, ezért is kiemelten fontos, hogy milyen az oktatás, vagy éppen a felzárkóztatás. Az országos stratégia egyrészt területi oldalról közelíti meg a problémákat, de van egy generációs megközelítés is. Ebben pedig kiemelt figyelmet kapnak a gyerekek, a cél az, hogy a születéstől kezdve egészen a szakma, vagy a diploma megszerzéséig legyenek olyan kapaszkodók, amelyek segítik a fiatalt. Olyan fontos lépcsők vannak közben, mint az oktatás, nevelés, gyermekvédelem, vagy éppen az ösztöndíjprogramok.
Vannak határozott elképzelések, amelyek irányába el szeretnének mozdulni, és amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását is segítik. Ezek között említette Balog Zoltán, hogy a nevelésbe vett gyerekeknél szeretnék elérni, hogy intézmények helyet családoknál nevelkedhessenek. Három éves kortól kötelezővé szeretnék tenni az óvodát, ezzel pedig a szocializálódást. Ehhez kapcsolódik egy óvodaépítési program, és erre épül később az egész napos iskola, amelynek a célja, hogy a gyerekek – nem kiszakítva a családjukból – minél több időt töltsenek az oktatási intézményben. Ezért támogatják például a Miskolcon is elindult – itt a görög katolikus egyház által működtetett – bentlakásos roma szakkollégiumokat. Arról is szót ejtett a miniszter, hogy a napokban Szarvason befejezett mintaprogramhoz hasonlóan cél hogy a jövőben közmunka csak oktatással együtt valósuljon meg mindenhol.
A kormányhivatali megbeszélés után Balog Zoltán részt vett a közös városi és megyei Kormánytisztviselői/Köztisztviselői Napon. Később megtekinti a Csillagpont Kórház projekt előrehaladását, majd részt vesz a B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Semmelweis Ünnepségén.
H. I.
Fotó: Juhász Á.