A zsűri értékelése szerint az első helyezett Deme Barnabás, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanulója, míg a második Zelenák Gellért, a Földes Ferenc Gimnázium diákja lett, utóbbi egyben elnyerte a közönség díját is elnyerte. A legutóbb Miskolc Ifjú Szónokának választott Barnabás felkészítője Szitás Benedek, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának retorika tanára volt, aki örömmel számolt be a szép miskolci sikerről.
minap.hu: Azon kívül, hogy országos döntőről beszélünk, miben volt más ez a verseny – akár a felkészülésre, akár magára a megmérettetésre gondolunk –, mint a régiós döntők?
Deme B.: A budapesti országos döntő a rögtönzésre épült, így teljesen más volt, mint a Miskolc Ifjú Szónoka verseny, melyen első helyezett lettem. Most mindössze fél óra állt rendelkezésünkre, hogy egy ott helyben kapott témáról maximálisan öt perces szónoklatot tartsunk.
Zelenák G.: Ez a téma pedig Pablo Picassotól származott, ő mondta azt valamikor a 60-70-es évek fordulóján, hogy „a számítógépek nem hasznosak, csak válaszokat adnak”. Én egyébként egy regionális szónokverseny döntőjében lettem negyedik, innen kerülhettem az országosra, ahol a második hely mellett a közönségdíjat is megkaptam.
Deme B.: Nem tudtam, de valójában nem is akartam eldönteni, hogy tagadjam-e az állítást, vagy ellene érveljek, így inkább megosztottam. A válasz végén pedig nyitva hagytam a kérdést, hogy feszültséget keltsek a hallgatóságban.
Szitás B.: A zsűri elnöke a végén ki is emelte, hogy filozofikus töltetű gondolatokat fogalmazott meg Barnabás, ennek is köszönhette az első helyet. Én úgy gondolom, hogy emellett az is kellett a győzelemhez, hogy a stílusa senkihez nem hasonlítható. Több mint 30 éve tanítok retorikát, de ennyire magával ragadó stílusú szónokkal még nem találkoztam. Gellért legnagyobb erénye pedig az orgánuma, ugyanakkor ő is rendkívül szuggesztív volt.
minap.hu: Egy szónoklat nemcsak akkor hatásos, ha jól felépített a tartalma, hanem meggyőző előadásmód is kell hozzá. Ezt mennyire lehet előre megtervezni, és mennyiben kell, lehet engedni az ösztönös mimikának és kézmozgásnak?
Zelenák G.: Úgy gondolom, a feloldódásban nagyon sokat segítettek a szervezők, akik közös retorikai szórakoztató játékokkal kezdtek a verseny előtt. Itt már kicsit az ellenfeleinket is megismerhettük. A felkészülési időben aztán írtam egy pár mondatos vázlatot, de azt már nem vittem magammal a zsűri elé.
Szitás B.: Ezt szintén kiemelték az értékelésnél, hiszen egyedül ők ketten nem használták a jegyzetet a szónoklat során. Retorikai tanításom lényege is ez: semmi sem hat jobban, mint a rögtönzés meggyőző látszata, de rögtönözni csak a felkészült szónok tud.
Deme B.: Így legalább abszolút szabad volt mindkét kezem, ez megnyugtatott. Úgy gondolom – és ez szerintem nagyon fontos a szónoklásban –, a gesztikulálás magabiztosságot tükröz.
Zelenák G.: Ráadásul a rögtönzött gondolatok is jobban jönnek, ha nem kötöm teljesen a gondolat fonalát a korábbi vázlathoz.
Kujan I.
Fotó: Juhász Á.
minap.hu: Azon kívül, hogy országos döntőről beszélünk, miben volt más ez a verseny – akár a felkészülésre, akár magára a megmérettetésre gondolunk –, mint a régiós döntők?
Deme B.: A budapesti országos döntő a rögtönzésre épült, így teljesen más volt, mint a Miskolc Ifjú Szónoka verseny, melyen első helyezett lettem. Most mindössze fél óra állt rendelkezésünkre, hogy egy ott helyben kapott témáról maximálisan öt perces szónoklatot tartsunk.
Zelenák G.: Ez a téma pedig Pablo Picassotól származott, ő mondta azt valamikor a 60-70-es évek fordulóján, hogy „a számítógépek nem hasznosak, csak válaszokat adnak”. Én egyébként egy regionális szónokverseny döntőjében lettem negyedik, innen kerülhettem az országosra, ahol a második hely mellett a közönségdíjat is megkaptam.
Deme B.: Nem tudtam, de valójában nem is akartam eldönteni, hogy tagadjam-e az állítást, vagy ellene érveljek, így inkább megosztottam. A válasz végén pedig nyitva hagytam a kérdést, hogy feszültséget keltsek a hallgatóságban.
Szitás B.: A zsűri elnöke a végén ki is emelte, hogy filozofikus töltetű gondolatokat fogalmazott meg Barnabás, ennek is köszönhette az első helyet. Én úgy gondolom, hogy emellett az is kellett a győzelemhez, hogy a stílusa senkihez nem hasonlítható. Több mint 30 éve tanítok retorikát, de ennyire magával ragadó stílusú szónokkal még nem találkoztam. Gellért legnagyobb erénye pedig az orgánuma, ugyanakkor ő is rendkívül szuggesztív volt.
minap.hu: Egy szónoklat nemcsak akkor hatásos, ha jól felépített a tartalma, hanem meggyőző előadásmód is kell hozzá. Ezt mennyire lehet előre megtervezni, és mennyiben kell, lehet engedni az ösztönös mimikának és kézmozgásnak?
Zelenák G.: Úgy gondolom, a feloldódásban nagyon sokat segítettek a szervezők, akik közös retorikai szórakoztató játékokkal kezdtek a verseny előtt. Itt már kicsit az ellenfeleinket is megismerhettük. A felkészülési időben aztán írtam egy pár mondatos vázlatot, de azt már nem vittem magammal a zsűri elé.
Szitás B.: Ezt szintén kiemelték az értékelésnél, hiszen egyedül ők ketten nem használták a jegyzetet a szónoklat során. Retorikai tanításom lényege is ez: semmi sem hat jobban, mint a rögtönzés meggyőző látszata, de rögtönözni csak a felkészült szónok tud.
Deme B.: Így legalább abszolút szabad volt mindkét kezem, ez megnyugtatott. Úgy gondolom – és ez szerintem nagyon fontos a szónoklásban –, a gesztikulálás magabiztosságot tükröz.
Zelenák G.: Ráadásul a rögtönzött gondolatok is jobban jönnek, ha nem kötöm teljesen a gondolat fonalát a korábbi vázlathoz.
Kujan I.
Fotó: Juhász Á.