Ahogy haladunk végig az új munka törvénykönyve egyes pontjain, úgy merül fel egyre több kérdés – mondta az egyik munkáltató képviselője.
– Nem csak az jelent a munkáltatóknál nagyon sok problémát, hogy új jogszabály született alapvetően a munka törvénykönyvével kapcsolatban, hanem a gyakorlati végrehajtása is az új jogszabályoknak. A legégetőbb kérdés az, hogy július 1-től újra kell e kötnünk a munkaszerződéseket – mondta Csipkés Béláné munkaügyi előadó.
A szabadság felhasználásának mikéntje is élénken foglalkoztatja a munkavállalókat. Bujtor Gyula munkaügyi és munkavédelmi tanácsadó elmondta a munkavállalók a szabadságuk egy részét – 7 napot – saját maguk döntése szerint akkor vesznek ki, amikor akarnak, illetve kötelezettsége is a munkáltatónak, hogy 14 naptári napot egyszerre adjanak ki a munkavállalók részére.
– Természetesen ettől a megállapodásban el lehet térni, de olyanra is van lehetőség, hogy ha a munkavállaló tudja, hogy a következő évben lesz valami nagyobb esemény – például esküvő vagy gyermekszületés –, és több szabadságot szeretne kivenni, akkor a szabadság egy részét átviheti a következő évre, amennyiben megállapodik a munkáltatóval – mondta a szakember.
A végkielégítések kifizetésére vonatkozó jogszabály általában nem változott, ám bizonyos okok miatt a munkáltató elállhat annak megfizetésétől. Mint Bujtor Gyulától megtudtuk, fegyelmezetlen, sokat hibázó, munkáját kifejezetten rosszul végző, gyenge szakmai képességű munkavállaló esetében a munkáltató dönthet úgy, hogy nem fizet végkielégítést a dolgozónak.
Hétfőn tartottak egy másik, a munka törvénykönyvének változásairól tartott tájékoztatót is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában Gál Tibor, a B.-A.-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Felügyelőségének vezetője arról tájékoztatta a vállalkozókat, hogy a munkajog területén történt változások miatt a munkaügyi ellenőrzések során mire számíthatnak.
B. G.
– Nem csak az jelent a munkáltatóknál nagyon sok problémát, hogy új jogszabály született alapvetően a munka törvénykönyvével kapcsolatban, hanem a gyakorlati végrehajtása is az új jogszabályoknak. A legégetőbb kérdés az, hogy július 1-től újra kell e kötnünk a munkaszerződéseket – mondta Csipkés Béláné munkaügyi előadó.
A szabadság felhasználásának mikéntje is élénken foglalkoztatja a munkavállalókat. Bujtor Gyula munkaügyi és munkavédelmi tanácsadó elmondta a munkavállalók a szabadságuk egy részét – 7 napot – saját maguk döntése szerint akkor vesznek ki, amikor akarnak, illetve kötelezettsége is a munkáltatónak, hogy 14 naptári napot egyszerre adjanak ki a munkavállalók részére.
– Természetesen ettől a megállapodásban el lehet térni, de olyanra is van lehetőség, hogy ha a munkavállaló tudja, hogy a következő évben lesz valami nagyobb esemény – például esküvő vagy gyermekszületés –, és több szabadságot szeretne kivenni, akkor a szabadság egy részét átviheti a következő évre, amennyiben megállapodik a munkáltatóval – mondta a szakember.
A végkielégítések kifizetésére vonatkozó jogszabály általában nem változott, ám bizonyos okok miatt a munkáltató elállhat annak megfizetésétől. Mint Bujtor Gyulától megtudtuk, fegyelmezetlen, sokat hibázó, munkáját kifejezetten rosszul végző, gyenge szakmai képességű munkavállaló esetében a munkáltató dönthet úgy, hogy nem fizet végkielégítést a dolgozónak.
Hétfőn tartottak egy másik, a munka törvénykönyvének változásairól tartott tájékoztatót is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában Gál Tibor, a B.-A.-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Felügyelőségének vezetője arról tájékoztatta a vállalkozókat, hogy a munkajog területén történt változások miatt a munkaügyi ellenőrzések során mire számíthatnak.
B. G.