Mint ismeretes, nem a ma is látható kilátó volt az egyetlen, ami az Avason állt az elmúlt évtizedek során. Kultusza azonban az épületnél is öregebb, s a mai napig szimbólumként él. Legutóbb az operaszerető közönség zarándokolhatott el a kilátóhoz, de kezdjük az elején.Az első kilátó inkább volt őrtorony, még inkább egy hirtelen tákolt építmény, mint kilátó. Az ötlet, hogy Miskolc hegyének tetején legyen egy torony, 1901-ben vetődött fel. A Borsodi Bükk Egylet még karitatív táncmulatságot is szervezett a Népkertben, hogy a torony építéséhez szükséges összeget előteremtse. A tervezgetési fázis sokáig elhúzódott, ám 1906. október 28-án éjjel állt meg Miskolcon az a vasúti szerelvény, amely II. Rákóczi Ferenc kegyeleti emlékeit szállította.
A miskolci, lelkes lakosság, s az egylet októberben, a fogadtatásra egy – nem túl masszív – szerkezetet épített a Horváth-tetőn. A legenda szerint a Rákóczi-toronynak nevezett épületet a nevezetes éjszakán kivilágították – több száz mécses világított az örömtűz mellett, s a korabeli sajtó tudósítása szerint tűzijáték is volt.A rögtönzött tornyot az ünnep után le is bontották, így azokon a képeslapokon, amelyek 1906 és 1925 láttak napvilágot, egy makett volt látható. Az első Rákóczi-torony egyfajta makettje ma is látható a Kós-házban.
A kilátóról azonban senki nem mondott le, s majd’ 30 év múlva sikerült is felépíteni a 2. Rákóczi-kilátót, amely Szeghalmy Bálint városi főmérnök tervei alapján készült, s 1934 augusztusában avatták fel a Miskolci Hét rendezvénysorozat nyitó napján. Az egy hónap alatt felépített torony tetejére egy hatalmas „M” betűt is terveztek, ám az sosem készült el.
A hat emelet magas – 26 méteresre tervezett – építmény váza vasbetonból, a hálózata tölgyfából, s székely fazsindelyes templom mintájára készült. Az emlékezett szerint 1943-ban komoly tűz okozott a toronyban károkat, 1956 decemberében azonban teljesen leégett, a legenda szerint az oroszok dühe pusztította el, pontosabban egy orosz tank lőtte ki a forradalom leverésekor.
A ma is ismert Avasi kilátót 1963-ban avatták fel, addig csupán a csigalépcsők őrizték a korábbi épület emlékét. A tavaly januárban elhunyt Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján készült kilátótorony 72 méter magas, erős szélben, a 60 méter feletti részen, 45 centiméter a mozgása, s ha egyik oldalát tűzi a nap, 15 centimétert tud kimozdulni.
Az Avasi kilátóból szélesebb, mint 180 fokos kilátás nyílik Miskolcra. S a város legtöbb pontjáról látható. Legutoljára az idei Miskolci Operafesztiválon látogatott ki egyszerre nagyobb tömeg a kilátóhoz, hiszen ott rendezték meg a Tosca című – rendkívül sikeres – operát. Vannak azonban, akik egészen közel érzik magukhoz a város jellemző szimbólumát, számtalan miskolci fiatal tetováltatja magára nem csupán Miskolc városának nevét, címerét, hanem az Avas kilátóját is.
Kiss J.