Elérhető cél, hogy legyenek olyan dolgok, amelyeknek a használata nem kötődik a politikai identitáshoz - mondta. Meg kell egyeznünk abban is, hogy Magyarországon két kultúra létezik, de csak egy kulturális elit, amelynek egyaránt részesei vagyunk - fűzte hozzá az államtitkár, aki szerint méltányosságot gyakorolva el kell tudni fogadni, hogy a tőlünk eltérően gondolkodó, teljesen más típusú művészetet létrehozó egyénnek, művésznek is helye van a nap alatt.
Úgy folytatta: jelenleg a jobboldalon és a baloldalon is vannak olyanok, akik számára ez nem evidencia. Ez abból ered, hogy Magyarországon hitviták zajlanak, és abból, hogy nem érdemi párbeszéd folyik egy-egy politikai közösségen, vagy szellemi közösségen belül, hanem kinyilatkoztatások történnek - jegyezte meg.
Hiller István egyetértett azzal, hogy el lehet érni egy nemzeti minimumot, de szavai szerint az nem fog magától lepottyanni.
Úgy fogalmazott: az a kérdés, hogy hagyjuk-e, hogy bármely zsaroló politikai kisebbség elérje, hogy viták helyett veszekedések legyenek. Ilyen zsaroló politikai erők parlamenten belül és parlamenten kívül is léteznek - értékelte.
Lánczi András, a Corvinus Egyetem Politikatudományok Intézetének igazgatója szerint nehéz valójában megfogalmazni, hogy mi is az a nemzeti minimum; ha sikerül is jó meghatározást alkotni, a körülmények nem nagyon kedveznek a kialakításának.
Egyrészt saját belső világunk sem jutott el még arra szintre, amelyre szükség lenne egy ilyen lépéshez, másrészt Európában is egyre több az olyan megnyilvánulás, amely a növekvő gyűlöletről és a haragról szól, ez pedig időnként tettekben is megnyilvánul - fejtette ki.
L. Simon László egy kérdéssel kapcsolatban reagált azokra a sajtóban napvilágot látott bírálatokra, amelyek szerint a jelenlegi fővárosi nagykiállításokból kirajzolódik a jelenlegi kormányzat zavaros és agresszív kultúrpolitikája.
- Valóban attól zavaros a kultúrpolitikánk, hogy el tudjuk fogadni, egymást látszólag kioltó kulturális értékek képesek egymás mellett létezni egy olyan szellemi központban, mint Budapest? Mitől agresszív az a kultúrpolitika, amely senkinek nem adott és nem is ad utasítást arra, hogy milyen kiállításokat rendezzen és milyeneket ne? - kérdezett vissza az államtitkár.
MTI
Úgy folytatta: jelenleg a jobboldalon és a baloldalon is vannak olyanok, akik számára ez nem evidencia. Ez abból ered, hogy Magyarországon hitviták zajlanak, és abból, hogy nem érdemi párbeszéd folyik egy-egy politikai közösségen, vagy szellemi közösségen belül, hanem kinyilatkoztatások történnek - jegyezte meg.
Hiller István egyetértett azzal, hogy el lehet érni egy nemzeti minimumot, de szavai szerint az nem fog magától lepottyanni.
Úgy fogalmazott: az a kérdés, hogy hagyjuk-e, hogy bármely zsaroló politikai kisebbség elérje, hogy viták helyett veszekedések legyenek. Ilyen zsaroló politikai erők parlamenten belül és parlamenten kívül is léteznek - értékelte.
Lánczi András, a Corvinus Egyetem Politikatudományok Intézetének igazgatója szerint nehéz valójában megfogalmazni, hogy mi is az a nemzeti minimum; ha sikerül is jó meghatározást alkotni, a körülmények nem nagyon kedveznek a kialakításának.
Egyrészt saját belső világunk sem jutott el még arra szintre, amelyre szükség lenne egy ilyen lépéshez, másrészt Európában is egyre több az olyan megnyilvánulás, amely a növekvő gyűlöletről és a haragról szól, ez pedig időnként tettekben is megnyilvánul - fejtette ki.
L. Simon László egy kérdéssel kapcsolatban reagált azokra a sajtóban napvilágot látott bírálatokra, amelyek szerint a jelenlegi fővárosi nagykiállításokból kirajzolódik a jelenlegi kormányzat zavaros és agresszív kultúrpolitikája.
- Valóban attól zavaros a kultúrpolitikánk, hogy el tudjuk fogadni, egymást látszólag kioltó kulturális értékek képesek egymás mellett létezni egy olyan szellemi központban, mint Budapest? Mitől agresszív az a kultúrpolitika, amely senkinek nem adott és nem is ad utasítást arra, hogy milyen kiállításokat rendezzen és milyeneket ne? - kérdezett vissza az államtitkár.
MTI