– Ha ezt a rendelkezést hozták, akkor így tesszük. Ártani nem árt, végül is, több információ áll a vevő rendelkezésére. Az informatika korában az egységár kiszámolásával se kell bajlódni, kiszámítja a gép – jegyezte meg érdeklődésünkre Papczun Ernő, a Búza téri Coop Árucsarnok boltigazgatója, majd hozzátette: – Azonban úgy gondolom, a háziasszonyok el tudják dönteni, hogy kicsi vagy nagy tojást szeretnének venni. Mint falusi gyerek, engedje meg, hogy elmondjam ezzel kapcsolatos emlékeimet. Egykoron édesanyám csak a nagyokat, a szépeket hozta eladni, azt mondta, hogy a kicsi tojás jó lesz majd a háztartásban nekünk. A dobozos tojás gépi válogatott, kalibrált, az adott méreten belül egyforma nagyságú. A tojás nagyságát nézik, legfeljebb azért bontják fel a dobozt, hogy nincs-e benne véletlenül egy törött… Még nem láttam olyat, hogy valaki a kilóra kiszámolt egységárat nézte volna – összegezte tapasztalatait a boltigazgató.
A mérlegen is teszteltük, a feltüntetett adatok mennyire felelnek meg a valóságnak. Az általuk forgalmazott M-es méretű tojás a dobozon lévő tájékoztatás szerint legalább 53 gramm, egy doboz (10 darab) ára 369 forint, a feltüntetett egységár kilónként 696,23 forint. A mérleg tanúsága szerint (tíz dobozt tettünk rá) a dobozok súlyát levonva mintegy 10 százalékkal többet nyomtak a tojások… Tehát valójában kevesebbért kapható, mint a feltüntetett egységár. Az M méretű tojások árát összevethetjük az L-esekkel (minimum 63 gramm) is. Amennyiben ezt is 369 forintért adják dobozonként, akkor a kilós egységára 585,70 forint. A szép nagyra nőtt XL-es (minimum 73 gramm) tojás, ha ugyancsak 369-ért adják dobozonként, akkor 505,40 forintos egységárra jön ki… Ez azonban csak az elmélet, mert nyilván a nagyobb tojásokat drágábban adják.
A puding próbája az evés, ebben az esetben a vevők tesztelése.
– Nem vagyok egy nagy vevő. Az asszony megmondta, hogy vegyek tíz darabot. Csak azt nézem, hogy van-e benne törött, illetve kotyognak-e a tojások. Sajnos, elég drága – jegyezte meg Koleszár János, aki, mikor a kilónkénti egységárat említettük, csak annyit mondott lakonikusan, hogy szemüveg nélkül nem is látja, de egyébként se foglalkozik vele.
– Azt nézem, hogy honnan van. Csak szerencsit veszek. Legutóbb, amikor ebből készítettem otthon nokedlit, azt kérdezték, mivel festettem, mert olyan szép volt a színe – árulta el Varga Jánosné, hogy mi alapján választ a tojások közt. Ahol nincs szerencsi tojás, ott a méretet nézi, hogy S vagy M-es. – Láttam, hogy fel van tüntetve az egységár, de nem érdekel – zárta le a témát a háziasszony.
Ezt követően átnéztünk a Búza téri piacra is, ahol egy tojást árusító őstermelővel beszélgettünk.
– Megmondom őszintén, ez egy nagy marhaság! A tojás darabos áru, nem úgy, mint a paprika, vagy a paradicsom. Minek a kilós ár, nem értem. A vevők is csak nevetnek rajta, meg viccelődnek – jelentette ki a bőcsi Kuruczné Simon Andrea.
Az egységárnak abban az esetben van igazán értelme, ha valaki a nagy áruházláncok árait hasonlítja össze azonos termék esetében. Az egységár nem ismeri például a falusi tojást - viszont az S-es és M-es éretű tojások közötti értékkülönbséget jól mutatja…
Cs. L.
A mérlegen is teszteltük, a feltüntetett adatok mennyire felelnek meg a valóságnak. Az általuk forgalmazott M-es méretű tojás a dobozon lévő tájékoztatás szerint legalább 53 gramm, egy doboz (10 darab) ára 369 forint, a feltüntetett egységár kilónként 696,23 forint. A mérleg tanúsága szerint (tíz dobozt tettünk rá) a dobozok súlyát levonva mintegy 10 százalékkal többet nyomtak a tojások… Tehát valójában kevesebbért kapható, mint a feltüntetett egységár. Az M méretű tojások árát összevethetjük az L-esekkel (minimum 63 gramm) is. Amennyiben ezt is 369 forintért adják dobozonként, akkor a kilós egységára 585,70 forint. A szép nagyra nőtt XL-es (minimum 73 gramm) tojás, ha ugyancsak 369-ért adják dobozonként, akkor 505,40 forintos egységárra jön ki… Ez azonban csak az elmélet, mert nyilván a nagyobb tojásokat drágábban adják.
A puding próbája az evés, ebben az esetben a vevők tesztelése.
– Nem vagyok egy nagy vevő. Az asszony megmondta, hogy vegyek tíz darabot. Csak azt nézem, hogy van-e benne törött, illetve kotyognak-e a tojások. Sajnos, elég drága – jegyezte meg Koleszár János, aki, mikor a kilónkénti egységárat említettük, csak annyit mondott lakonikusan, hogy szemüveg nélkül nem is látja, de egyébként se foglalkozik vele.
– Azt nézem, hogy honnan van. Csak szerencsit veszek. Legutóbb, amikor ebből készítettem otthon nokedlit, azt kérdezték, mivel festettem, mert olyan szép volt a színe – árulta el Varga Jánosné, hogy mi alapján választ a tojások közt. Ahol nincs szerencsi tojás, ott a méretet nézi, hogy S vagy M-es. – Láttam, hogy fel van tüntetve az egységár, de nem érdekel – zárta le a témát a háziasszony.
Ezt követően átnéztünk a Búza téri piacra is, ahol egy tojást árusító őstermelővel beszélgettünk.– Megmondom őszintén, ez egy nagy marhaság! A tojás darabos áru, nem úgy, mint a paprika, vagy a paradicsom. Minek a kilós ár, nem értem. A vevők is csak nevetnek rajta, meg viccelődnek – jelentette ki a bőcsi Kuruczné Simon Andrea.
Az egységárnak abban az esetben van igazán értelme, ha valaki a nagy áruházláncok árait hasonlítja össze azonos termék esetében. Az egységár nem ismeri például a falusi tojást - viszont az S-es és M-es éretű tojások közötti értékkülönbséget jól mutatja…
Cs. L.