A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetési forrásból meghirdetett konstrukciójára augusztus 27-től a 864,4 millió forintos keret kimerüléséig nyújtható be pályázat. Az Új Széchenyi Tervből elnyerhető támogatás hozzájárul a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, elősegíti a széndioxid-kibocsátás további csökkentését – jelent meg a bejelentés a kormány hivatalos internetes portálján.
A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak be pályázatot – amennyiben az érintett lakóépület 2006. december 31. előtt jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezik – tehát nem új házakat, hanem a meglévő, már belakottak fűtésrendszerének a modernizációját kívánja támogatni a kormányzat.
Kondenzációs rendszer beépítése esetén maximum 40 százalékos támogatás érhető el, amennyiben legalább 25 százalékos szintet ér el a fűtési és melegvíz fajlagos energiaigény-megtakarítás. Ennek összege lakásonként maximum 850 ezer forint lehet. Amennyiben megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezés telepítésével valósul meg a fűtéskorszerűsítés akkor ugyancsak maximum 40 százalékos támogatás érhető el. Ebben az esetben 40 százalékos energiaigény megtakarítás érhető el a fejlesztéssel. A lakásonkénti támogatási érték itt viszont maximum 1,5 millió forint.
Aki szeretne pályázni, annak kötelező elkészíttetni a meglévő és a tervezett szintre vonatkozó energetikai tanúsítást. Természetes elvárás, hogy a beruházásnak köszönhetően javul az épület energiahatékonysága. A laikusok számára is jelzés értékű, hogy legalább E besorolásúnak kell lennie a pályázónak, amely a beruházás végén minimum C-ig javul (az ábécében minél előrébb van, annál jobb az adott épület energiahatékonysága). Amely pedig a benyújtás időpontjában B-s, annál elvárás az A+ szint.
– Az energiafajták közt valószínűleg környezetvédelmi meggondolásokból preferálják a megújuló energiákat, amely révén csökken a CO2-kibocsátás. Azt azonban tudni kell, hogy összetett kérdés a klímaváltozás. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a CO2-kibocsátással kapcsolatos európai vállalások mennyire hatékonyak, kifizetődőek, esetünkben pedig, hogy az állampolgárok mennyire engedhetik meg maguknak – vélekedett a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatban elnyerhető dupla támogatási összegről Palotás Árpád energetikával foglalkozó egyetemi tanár.
– Az energetikai jellegű támogatás egyébként nem rossz gondolat. Össze akarják kötni a kellemest a hasznossal, optimalizálja az energiafelhasználást. Ne feledjük, hogy az el nem használt energia a legtisztább energia – jegyezte meg a szakember. Véleménye szerint egyébként az emberek számára jelenleg a külső hőszigetelés a legkézzelfoghatóbb és komoly megtakarítást eredményező energiatakarékossági módszer, amely a jelenlegi energiaáraknál támogatás nélkül is megéri. A megújuló energiáknál egészen más a helyzet. A hőtermelésre „befogott” napenergia megtérülése 6-8 év, amennyiben villamos energiát termelnek a nap segítségével akkor ez 20 év, ennyi idő alatt pedig tönkre is megy… Tehát, ha nincs támogatás, nem éri meg. A földhő felhasználásáról Palotás Árpád megjegyezte, hogy nagy a beruházási igénye és villamos energia is kell a működtetéséhez. Az aktív hőszigetelésben viszont fantáziát lát – azonban ugyancsak befektetés-igényes, ezért gyakorlatban működővel még nem találkozott a megyében.
Cs. L.
A vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító fűtési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak be pályázatot – amennyiben az érintett lakóépület 2006. december 31. előtt jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezik – tehát nem új házakat, hanem a meglévő, már belakottak fűtésrendszerének a modernizációját kívánja támogatni a kormányzat.
Kondenzációs rendszer beépítése esetén maximum 40 százalékos támogatás érhető el, amennyiben legalább 25 százalékos szintet ér el a fűtési és melegvíz fajlagos energiaigény-megtakarítás. Ennek összege lakásonként maximum 850 ezer forint lehet. Amennyiben megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezés telepítésével valósul meg a fűtéskorszerűsítés akkor ugyancsak maximum 40 százalékos támogatás érhető el. Ebben az esetben 40 százalékos energiaigény megtakarítás érhető el a fejlesztéssel. A lakásonkénti támogatási érték itt viszont maximum 1,5 millió forint.
Aki szeretne pályázni, annak kötelező elkészíttetni a meglévő és a tervezett szintre vonatkozó energetikai tanúsítást. Természetes elvárás, hogy a beruházásnak köszönhetően javul az épület energiahatékonysága. A laikusok számára is jelzés értékű, hogy legalább E besorolásúnak kell lennie a pályázónak, amely a beruházás végén minimum C-ig javul (az ábécében minél előrébb van, annál jobb az adott épület energiahatékonysága). Amely pedig a benyújtás időpontjában B-s, annál elvárás az A+ szint.
– Az energiafajták közt valószínűleg környezetvédelmi meggondolásokból preferálják a megújuló energiákat, amely révén csökken a CO2-kibocsátás. Azt azonban tudni kell, hogy összetett kérdés a klímaváltozás. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a CO2-kibocsátással kapcsolatos európai vállalások mennyire hatékonyak, kifizetődőek, esetünkben pedig, hogy az állampolgárok mennyire engedhetik meg maguknak – vélekedett a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatban elnyerhető dupla támogatási összegről Palotás Árpád energetikával foglalkozó egyetemi tanár.
– Az energetikai jellegű támogatás egyébként nem rossz gondolat. Össze akarják kötni a kellemest a hasznossal, optimalizálja az energiafelhasználást. Ne feledjük, hogy az el nem használt energia a legtisztább energia – jegyezte meg a szakember. Véleménye szerint egyébként az emberek számára jelenleg a külső hőszigetelés a legkézzelfoghatóbb és komoly megtakarítást eredményező energiatakarékossági módszer, amely a jelenlegi energiaáraknál támogatás nélkül is megéri. A megújuló energiáknál egészen más a helyzet. A hőtermelésre „befogott” napenergia megtérülése 6-8 év, amennyiben villamos energiát termelnek a nap segítségével akkor ez 20 év, ennyi idő alatt pedig tönkre is megy… Tehát, ha nincs támogatás, nem éri meg. A földhő felhasználásáról Palotás Árpád megjegyezte, hogy nagy a beruházási igénye és villamos energia is kell a működtetéséhez. Az aktív hőszigetelésben viszont fantáziát lát – azonban ugyancsak befektetés-igényes, ezért gyakorlatban működővel még nem találkozott a megyében.
Cs. L.