A nagy árvízre emlékeztek

A Szent Anna templom szomszédságában, a villamosról is jól látható az emlékmű, amelyet 1928-ban emeltek a felirat tanúsága szerint Kegyeletes emlékezésül a nagy árvízre és áldozataira. A Miskolci Városszépítő Egyesület szervezésében itt tartották most is a hagyományos megemlékezést.

Galambos Gábor, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. Szólt a megemlékezés fontosságáról, a hagyomány ápolásáról. A nagy árvízről szólva kiemelte, hogy két éve ízelítőt kaptunk abból milyen is az amikor megvadul a természet, amikor a Szinva kilép a medréből. A felvezetőt követően felkérte a megemlékezés szónokát, Litvay Ottó közírót, hogy tartsa meg beszédét.

Miskolc geográfiai bemutatásával kezdte Litvay Ottó, amikor is emlékeztetett arra, hogy a város a Sajó és a Szinva völgyében fekszik, de utóbbi volt igazán számottevő tényező a település történetében. A Bükkből lefutó patak energiát biztosított a vízimalmok működéséhez, valamint hosszú időn keresztül vízzel látta el a kohászatot és a papírgyárat. A völgybe települt város azonban akadályt is jelentett a víz útjában, amely árvizekben mutatkozott meg. A város krónikáját idézve Litvay Ottó elmondta, hogy az első árvízi bejegyzés 1691-es keltezésű, amikor a heves záport követően a medréből kilépő, szabályozatlan patak az Avas oldalában, magasabban fekvő Avasalja és Toronyalja utcák kivételével az egész várost elöntötte (ne feledjük, Miskolc ekkor még csupán a mai belváros egy részére kiterjedő mezőváros volt – a szerző). A feljegyzések szerint sokan vízbe fulladtak.

Feljegyeztek még 1788-ban, 1813-ban is árvizeket, de a következő nagyobb szerencsére csak másfél évszázaddal később, 1845-ben jött. Az áradás következtében a pincékben víz fakadt, a kutak elszennyeződtek. A kárelhárítás évekig tartott.

– Az 1878 augusztus 30-31-ei áradás minden korábbinál nagyobb volt, és a nagy árvízként vonult be a város történetébe – jelentette ki Litvay Ottó, aki a következő évi polgármesteri jelentést idézve szólt a természeti katasztrófáról, amely nemcsak Miskolc városát érte, hanem az Eger–Mád közötti térséget. A borzasztó felhőszakadást követően a vízfolyások kiléptek medrükből. A Szinva elöntötte Miskolc jelentős részét. Az elöntés által sújtott térségben közel 400-an vesztették életüket. A szörnyű pusztítás után jött a mederrendezés, az újjáépítés.

A megemlékezést követően elhelyezték az emlékművön a megemlékezés virágait. Miskolc városa nevében Szabó Zoltán aljegyző és Papp Zsolt, a polgármesteri hivatal humán főosztályának a vezetője, a Miskolci Városszépítő Egyesület képviseletében pedig Litvay Ottó és Litwin József iparművész koszorúzott.

Az ünnepség zárásaként Galambos Gábor megköszönte a részvételt, s jelezte, hogy a hagyományt folytatva jövőre is szeretnének méltóképpen emlékezni a nagy árvíz áldozataira.