A helyenként, főleg a hegyes, dombos vidékeken nyáron elszórtan lezúduló heves záporok ne tévesszenek meg senkit, aszály pusztít a határban. Mint arról korábban beszámoltunk, a búzatermést is visszafogta a szárazság, a szálas takarmányból viszont eső hiányában alig tudtak betakarítani valamit, a kukorica pedig még lábon szenved… A kormányzat érzékelte a problémát és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter országos aszályhelyzetet hirdetett, hogy a károsult gazdálkodók hozzájussanak a kárenyhítő juttatásokhoz.
A hivatalos kormányportálon megjelent tájékoztatás szerint a kockázati közösség tagjai azok a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülő mezőgazdasági termelők, akik egységes támogatási kérelmen jelezték csatlakozási szándékukat, vagy a termesztésre szolgáló terület nagysága meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldség termesztésénél az 5 hektárt, vagy egyéb szántóföldi kultúrák termesztésénél a 10 hektárt. Azok a gazdálkodók számíthatnak támogatásra, akik legalább 30 százalékos aszálykárt szenvedtek. A kárenyhítő juttatás iránti igényüket november 30-áig nyújthatják be az érintettek a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósághoz. Az aszályhelyzettel kapcsolatos részletes tájékoztatás a kormany.hu-n olvasható.
Mennyire érinti az aszály Miskolc térségét, megyénket? – érdeklődtünk Szabadfalvi Lászlótól, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara titkárától.
– Úgy tapasztalom, hogy a megye összességében nézve nincs akkora aszály, mint a Dél-Alföldön és a Dunántúl egy részén. Nálunk elsősorban Dél-Borsodban jelentős az aszálykár, a mélyebben fekvő, máskor vízjárta vidékeken, mint például a Taktaközben és a Bodrogközben jobb a helyzet. Kettős problémával kell szembenéznünk. Egyrészt most kellene megalapoznunk a jövő évi termést az őszi vetéssel. A repcéé már meg is kezdődött, s két-három héten belül indul a búza is. Kísértetiesen hasonló a helyzet a tavalyihoz, amikor porba vetettünk – kesergett az agrárszakember.
A nagy területen termelt őszi növények közül a napraforgó betakarítása már megkezdődött, a gazdálkodók azonban elsősorban a kukoricát figyelik.
– A tengeri elsősorban a takarmány miatt fontos. Az állattenyésztők helyzete egyre rosszabb, ugyanis az aszály miatt alig tudtak szálas takarmányt betakarítani, most pedig a kukoricával is gondok vannak. Borzasztó nehéz megmondani, hogy mekkora lesz a kiesés, mert sokszor még egy-egy település határán belül is változnak a viszonyok. Egyik végén esett pár milliméter eső és ott szebb a tábla, a másik végén nem esett, ott pedig rosszabb. Annyi biztos, hogy egyes helyeken nagyon gyenge kukoricatermés várható – vélekedett Szabadfalvi László, aki üdvözölte az aszálykár-enyhítést.
– Ha nem is nagy pénz, de jól jön, mint az aszályban minden csepp eső – zárta a tájékoztatást a kamara titkára.
Az aszály kedvezőtlen hatásai egyébként már most érzékelhetőek az emelkedő húsárakban, s a szakemberek az ősz folyamán további áremelésekre számítanak.
Cs. L.
A hivatalos kormányportálon megjelent tájékoztatás szerint a kockázati közösség tagjai azok a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülő mezőgazdasági termelők, akik egységes támogatási kérelmen jelezték csatlakozási szándékukat, vagy a termesztésre szolgáló terület nagysága meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldség termesztésénél az 5 hektárt, vagy egyéb szántóföldi kultúrák termesztésénél a 10 hektárt. Azok a gazdálkodók számíthatnak támogatásra, akik legalább 30 százalékos aszálykárt szenvedtek. A kárenyhítő juttatás iránti igényüket november 30-áig nyújthatják be az érintettek a területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósághoz. Az aszályhelyzettel kapcsolatos részletes tájékoztatás a kormany.hu-n olvasható.
Mennyire érinti az aszály Miskolc térségét, megyénket? – érdeklődtünk Szabadfalvi Lászlótól, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara titkárától.
– Úgy tapasztalom, hogy a megye összességében nézve nincs akkora aszály, mint a Dél-Alföldön és a Dunántúl egy részén. Nálunk elsősorban Dél-Borsodban jelentős az aszálykár, a mélyebben fekvő, máskor vízjárta vidékeken, mint például a Taktaközben és a Bodrogközben jobb a helyzet. Kettős problémával kell szembenéznünk. Egyrészt most kellene megalapoznunk a jövő évi termést az őszi vetéssel. A repcéé már meg is kezdődött, s két-három héten belül indul a búza is. Kísértetiesen hasonló a helyzet a tavalyihoz, amikor porba vetettünk – kesergett az agrárszakember.
A nagy területen termelt őszi növények közül a napraforgó betakarítása már megkezdődött, a gazdálkodók azonban elsősorban a kukoricát figyelik.
– A tengeri elsősorban a takarmány miatt fontos. Az állattenyésztők helyzete egyre rosszabb, ugyanis az aszály miatt alig tudtak szálas takarmányt betakarítani, most pedig a kukoricával is gondok vannak. Borzasztó nehéz megmondani, hogy mekkora lesz a kiesés, mert sokszor még egy-egy település határán belül is változnak a viszonyok. Egyik végén esett pár milliméter eső és ott szebb a tábla, a másik végén nem esett, ott pedig rosszabb. Annyi biztos, hogy egyes helyeken nagyon gyenge kukoricatermés várható – vélekedett Szabadfalvi László, aki üdvözölte az aszálykár-enyhítést.
– Ha nem is nagy pénz, de jól jön, mint az aszályban minden csepp eső – zárta a tájékoztatást a kamara titkára.
Az aszály kedvezőtlen hatásai egyébként már most érzékelhetőek az emelkedő húsárakban, s a szakemberek az ősz folyamán további áremelésekre számítanak.
Cs. L.