Múlt év végén a minap.hu elsőként számolt be róla, hogy Miskolcon jártak a kanadai határrendészeti szervek képviselői, mivel már akkor is tapasztalták, hogy a városból és vonzáskörzetéből is igen nagy számban próbálnak kivándorolni romák a tengerentúli országba. Az elmúlt négy-öt évben több ezer miskolci roma kísérelte meg a tengerentúli letelepedést - a vonzáskörzetet ideszámítva, ez a szám azóta meghaladhatja az ötezret is.
A hatóságnak tudomása volt róla, hogy a kiutaztatások sok esetben szervezett formában történnek, nemzetközi csoportok közreműködésével, akik a tengerentúlon sem tévesztik szem elől a kiutazókat. Mivel nagy többségében nehéz körülmények között élő emberekről van szó, az útiköltséget kölcsönökkel előlegezik meg a számukra, amelyeket a kinti segélyekből kell kamatostól visszafizetniük. Kanadában sokszor már a repülőtéren várják a "menekülőket" korábban kitelepült ismerősök, akik drága pénzért "intézik" el számukra azokat a szolgáltatásokat, amelyek egyébként ingyen járnának mindazoknak, akik menekült státusért folyamodnak.
Mint portálunk megtudta, múlt év novemberében a kanadai határrendészeti szervek Miskolc és környéke romák által sűrűn lakott területein vizsgálódtak, a kanadai nagykövetség szervezésében, de akkor sem az akció céljáról, sem eredményeiről nem kívántak bővebben nyilatkozni.
A probléma azóta tovább mélyült, a Kanadai Kormányközi Konferencia Titkársága (CICS) a hétvégén a CBSA adataira hivatkozva azt közölte, kétszázhuszonkét millió dollárjába, csaknem 51 milliárd forintjába kerülhettek tavaly Kanadának a színlelt magyar menekültek, a számukra biztosított jóléti és egészségügyi juttatások miatt. Minden olyan menedékkérő, akinek a folyamodványát a Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság arra hivatkozva utasítja el, hogy az üldöztetés ténye nem bizonyított, vagy nem jelenik meg az eljárásban előírt meghallgatás során, 50 ezer dollárjába, csaknem 11,5 millió forintjába kerül a kanadai kormánynak.
A kanadai szövetségi és a tartományi kormányzatok munkájának összehangolására szakosodott CICS hangsúlyozza, hogy a menedékkérelmet megszigorító, júniusban elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény célja éppen ezen költségek csökkentése.
A C-31-es törvény alapján az állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium összeállítja azoknak a biztonságos demokratikus országoknak a listáját, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az ezekből az államokból érkezettek menedékkérelmét – az eddig akár több mint 3 évig elhúzódó procedúra helyett – 45 nap alatt fogják elutasítani, az érintetteket pedig kitoloncolni. Erre a listára vélhetően Magyarország is felkerül, hiszen a legtöbb, menekültstátust kérő tőlünk érkezik Kanadába.
A kanadai határőrzeti ügynökség szerint aggasztóan megnövekedett a kétes menedékkérelemmel Kanadában tartózkodó magyar romák körében a bűnözői tevékenység is, ami leggyakrabban „lefölözéses”, vagy csekkes csalást jelent. "Lefölözés" során a bűnözők kártyaleolvasó készülékeken elhelyezett adatlopó szerkezetek segítségével olyan információkat gyűjtenek be, amelyek alapján hamis bankkártyákat állítanak elő. A csekkhamisítók pedig kisebb cégek csekkjeit lopják el és írják át, aztán azokat készpénzre váltják be. A CBSA a csekkhamisításokról már évek óta tud, most viszont arra figyeltek fel, hogy a csekkeket a Magyarországra visszatért menedékkérők címére érkezett levelekből kilopják, és az ő a bankszámlájukat is felhasználják. A torontói rendőrség teljes, erre szakosodott bandák szerveződését figyelte meg.
Takács Gábor, a miskolci városháza társadalmi felzárkózásért felelős referense portálunk érdeklődésére elmondta, szóbeszédeket hallott, de hivatalos megkeresést még nem kapott az ügyben, segítségért sem fordult hozzá hazatoloncolt „menedékkérők”. A referens arról sem tud, hogy bármiféle hivatalos – akár rendőrségi – eljárás indult volna a tengerentúlra csábított romák esetleges szervezett kiutaztatása miatt. Mint mondta, Borsodban és Miskolc térségében is igen jelentős a hátrányos helyzetű roma lakosság aránya, így akár a „nagy számok törvénye” alapján is elképzelhető, hogy innen indult Kanadába a legtöbb „menedékkérő”. Kíváncsiak lettünk volna arra is, milyen eredménnyel zárult a kanadai határrendészek Miskolcot és térségét érintő vizsgálódása. A kanadai nagykövetségen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy a Kanadai Határőrizeti Ügynökség hatáskörébe tartozik, ők jogosultak nyilatkozattételre. Elküldtük kérdéseinket a Canadian Border Service Agency megadott e-mail címére, ezekre egyelőre még nem érkezett válasz.
Sz. S.
fotó: archív
A hatóságnak tudomása volt róla, hogy a kiutaztatások sok esetben szervezett formában történnek, nemzetközi csoportok közreműködésével, akik a tengerentúlon sem tévesztik szem elől a kiutazókat. Mivel nagy többségében nehéz körülmények között élő emberekről van szó, az útiköltséget kölcsönökkel előlegezik meg a számukra, amelyeket a kinti segélyekből kell kamatostól visszafizetniük. Kanadában sokszor már a repülőtéren várják a "menekülőket" korábban kitelepült ismerősök, akik drága pénzért "intézik" el számukra azokat a szolgáltatásokat, amelyek egyébként ingyen járnának mindazoknak, akik menekült státusért folyamodnak.
Mint portálunk megtudta, múlt év novemberében a kanadai határrendészeti szervek Miskolc és környéke romák által sűrűn lakott területein vizsgálódtak, a kanadai nagykövetség szervezésében, de akkor sem az akció céljáról, sem eredményeiről nem kívántak bővebben nyilatkozni.
A probléma azóta tovább mélyült, a Kanadai Kormányközi Konferencia Titkársága (CICS) a hétvégén a CBSA adataira hivatkozva azt közölte, kétszázhuszonkét millió dollárjába, csaknem 51 milliárd forintjába kerülhettek tavaly Kanadának a színlelt magyar menekültek, a számukra biztosított jóléti és egészségügyi juttatások miatt. Minden olyan menedékkérő, akinek a folyamodványát a Kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság arra hivatkozva utasítja el, hogy az üldöztetés ténye nem bizonyított, vagy nem jelenik meg az eljárásban előírt meghallgatás során, 50 ezer dollárjába, csaknem 11,5 millió forintjába kerül a kanadai kormánynak.
A kanadai szövetségi és a tartományi kormányzatok munkájának összehangolására szakosodott CICS hangsúlyozza, hogy a menedékkérelmet megszigorító, júniusban elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény célja éppen ezen költségek csökkentése.
A C-31-es törvény alapján az állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium összeállítja azoknak a biztonságos demokratikus országoknak a listáját, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az ezekből az államokból érkezettek menedékkérelmét – az eddig akár több mint 3 évig elhúzódó procedúra helyett – 45 nap alatt fogják elutasítani, az érintetteket pedig kitoloncolni. Erre a listára vélhetően Magyarország is felkerül, hiszen a legtöbb, menekültstátust kérő tőlünk érkezik Kanadába.
A kanadai határőrzeti ügynökség szerint aggasztóan megnövekedett a kétes menedékkérelemmel Kanadában tartózkodó magyar romák körében a bűnözői tevékenység is, ami leggyakrabban „lefölözéses”, vagy csekkes csalást jelent. "Lefölözés" során a bűnözők kártyaleolvasó készülékeken elhelyezett adatlopó szerkezetek segítségével olyan információkat gyűjtenek be, amelyek alapján hamis bankkártyákat állítanak elő. A csekkhamisítók pedig kisebb cégek csekkjeit lopják el és írják át, aztán azokat készpénzre váltják be. A CBSA a csekkhamisításokról már évek óta tud, most viszont arra figyeltek fel, hogy a csekkeket a Magyarországra visszatért menedékkérők címére érkezett levelekből kilopják, és az ő a bankszámlájukat is felhasználják. A torontói rendőrség teljes, erre szakosodott bandák szerveződését figyelte meg.
Takács Gábor, a miskolci városháza társadalmi felzárkózásért felelős referense portálunk érdeklődésére elmondta, szóbeszédeket hallott, de hivatalos megkeresést még nem kapott az ügyben, segítségért sem fordult hozzá hazatoloncolt „menedékkérők”. A referens arról sem tud, hogy bármiféle hivatalos – akár rendőrségi – eljárás indult volna a tengerentúlra csábított romák esetleges szervezett kiutaztatása miatt. Mint mondta, Borsodban és Miskolc térségében is igen jelentős a hátrányos helyzetű roma lakosság aránya, így akár a „nagy számok törvénye” alapján is elképzelhető, hogy innen indult Kanadába a legtöbb „menedékkérő”. Kíváncsiak lettünk volna arra is, milyen eredménnyel zárult a kanadai határrendészek Miskolcot és térségét érintő vizsgálódása. A kanadai nagykövetségen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy a Kanadai Határőrizeti Ügynökség hatáskörébe tartozik, ők jogosultak nyilatkozattételre. Elküldtük kérdéseinket a Canadian Border Service Agency megadott e-mail címére, ezekre egyelőre még nem érkezett válasz.
Sz. S.
fotó: archív