A Diákjogi- és Érdekvédelmi Bizottság Fiatalok Lendületben Program keretén belül nyert 4600 eurót egy pályázaton, ebből fedezik a kampányt, mely során, plakátokkal, hirdetésekkel és installációkkal is felhívják majd a figyelmet az iskolai erőszakra.
– Ha azt mondjuk iskolai erőszak, akkor egy igen tág fogalomról beszélünk. Ide tartozik azon első osztályos kisfiú cselekedete is, aki a neki szimpatikus lánynak húzza meg a haját, illetve az is, ha az osztálytársunkat fejbe rúgjuk – mondta Tóth Ákos. Mint mondta a két véglet között még számtalan erőszakos cselekmény történhet, így amikor a kampányt elindították, először meghatározták mit is definiálnak iskolai erőszakként.
– Az egyik a lelki terror, ez szinte minden iskolában jelen van az ilyen esetekről is várunk bejelentéseket a velemtortent@iskolaterror.hu címen, azonban főként a fizikai erőszakra koncentrálunk, mivel ez egyre több helyen és egyre erősebben van jelen. A bizottságunk a kirívóan erőszakos, sokszor titokban maradó esetekkel kíván foglalkozni. Olyanokkal, melyek nemhogy iskolákban nem történhetnének meg, de sehol máshol sem. Ilyen például, ha diák támad tanárnak, diákok súlyosan – mondta Tóth Ákos.
A tájékoztatón elhangzott, a legkirívóbb esetek elsősorban a szakképzőkben, azon belül is a köznyelvben csak „gyűjtőnek” nevezett iskolákban mennek végbe.
– Ide főleg mélyszegénységben, rossz családi körülmények között élő diákok járnak. Többségüknek nincs célja, terve az életére vonatkozóan, csak az, hogy „jól akar élni”. Ha viszont van köztük néhány tucat fiatal, aki ki akar törni a szegénységből, őket biztosan elgáncsolják erőszakos társaik és visszarántják, még mielőtt kiemelkedhetnének. Így a középiskolában töltött éveknek semmi értelme nincs és idővel létrejön egy buta, erőszakos tömeg, akiket továbbra is a társadalom dolgozó felének kell eltartania. A jövő társadalma pedig mi (fiatalok) vagyunk, és számolnunk kell még egy óriási nyugdíjas réteggel. Ennyit nem fogunk elbírni, ezért már most meg kell tennünk az első lépéseket, hogy minél kevesebb diák morzsolódjon le az oktatási rendszerről, és minél többen váljanak hasznos, dolgozó állampolgárrá – mondta Tóth Ákos.
Tóth Ákos hangsúlyozta azt is, hogy az utóbbi években a média az átlagosnál nagyobb érdeklődést tanúsított az iskolai erőszak iránt, ezek hatására gyes iskolákban, ahol felvették a harcot a jelenséggel szemben, ott a lehetőségekhez képest szigorúbb felfogást vezettek be.
Mint mondta, a szigor eredménye az lett, hogy egyrészt az utcára helyeződött át az erőszak, másrészt a problémás gyerekekből magántanulókat csináltak – hangsúlyozta, egyik sem jó megoldás.
– Mi itt azért beszélünk iskolai erőszakról, mert a konfliktus forrása az iskolában keresendő, onnan indul, csak legfeljebb máshol „teljesedik ki” – mondta Tóth Ákos.
Tóth Ákos elmondta, a Diákjogi és Érdekvédelmi Bizottság tagjai arcukkal is megjelennek a kampány során, a villamosokon, buszokon, illetve közterületeken elhelyezett plakátokon.
– Elsősorban azért, mert társadalmi kampányként egyedülálló módon mi tudatni akarjuk, hogy kik állnak a kampány mögött. Ezt mi hoztuk létre. Az összes vélemény, tapasztalat tőlünk származik, minden felelősséget vállalunk az elvégzett munkánk után – mondta. Másodsorban – folytatta – a kampánynak az is célja, hogy összegyűjtsenek minél több megtörtént esetet és azt (ha beküldője engedi) közzé tegyék.
– Bárki, aki nekik megírja történetét a már említett e-mail címre, véleményét, biztos lehet abban, hogy fiatalok olvassák el, dolgozzák fel, méghozzá azok, akikkel a plakátokon is találkozhat. Ez teszi lehetővé a biztonságos és személyes kapcsolatot, és a panaszokat egy olyan szervezethez biztosítjuk, akiknek kötelességük két napon belül kivizsgálni az esetet – hangzott el.
Tóth Ákos érdeklődésünkre elmondta, a javaslatuk az, hogy az iskolai erőszakot egyrészt az angliai bentlakásos iskolákhoz hasonló intézmények létesítésével oldják meg, ahol kikerülnek a gyerekek a nem megfelelő közegből, már általános iskolától kezdve.
– A másik javaslatunk pedig, hogy a szülőket is lehessen felelősségre vonni, ha gyermekük szabálysértést követ el – mondta az elnök.
A sajtótájékozatón megjelent és szót kért Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is, aki több pontban kifogásolta a kampány programját, ugyanakkor együttműködésükről biztosították a Miskolc Városi Diákönkormányzatot.
– Számunkra öröm, hogy van egy jól működő diákönkormányzat Miskolcon, és szívesen segítünk minden olyan kezdeményezésben, mely a gyermekeink biztonságának megteremtésére irányul. Azt gondolom, hogy a tapasztalatainkkal segíteni tudjuk majd a DÖK kezdeményezését – mondta.
Tajthy Á.
– Ha azt mondjuk iskolai erőszak, akkor egy igen tág fogalomról beszélünk. Ide tartozik azon első osztályos kisfiú cselekedete is, aki a neki szimpatikus lánynak húzza meg a haját, illetve az is, ha az osztálytársunkat fejbe rúgjuk – mondta Tóth Ákos. Mint mondta a két véglet között még számtalan erőszakos cselekmény történhet, így amikor a kampányt elindították, először meghatározták mit is definiálnak iskolai erőszakként.
– Az egyik a lelki terror, ez szinte minden iskolában jelen van az ilyen esetekről is várunk bejelentéseket a velemtortent@iskolaterror.hu címen, azonban főként a fizikai erőszakra koncentrálunk, mivel ez egyre több helyen és egyre erősebben van jelen. A bizottságunk a kirívóan erőszakos, sokszor titokban maradó esetekkel kíván foglalkozni. Olyanokkal, melyek nemhogy iskolákban nem történhetnének meg, de sehol máshol sem. Ilyen például, ha diák támad tanárnak, diákok súlyosan – mondta Tóth Ákos.
A tájékoztatón elhangzott, a legkirívóbb esetek elsősorban a szakképzőkben, azon belül is a köznyelvben csak „gyűjtőnek” nevezett iskolákban mennek végbe.
– Ide főleg mélyszegénységben, rossz családi körülmények között élő diákok járnak. Többségüknek nincs célja, terve az életére vonatkozóan, csak az, hogy „jól akar élni”. Ha viszont van köztük néhány tucat fiatal, aki ki akar törni a szegénységből, őket biztosan elgáncsolják erőszakos társaik és visszarántják, még mielőtt kiemelkedhetnének. Így a középiskolában töltött éveknek semmi értelme nincs és idővel létrejön egy buta, erőszakos tömeg, akiket továbbra is a társadalom dolgozó felének kell eltartania. A jövő társadalma pedig mi (fiatalok) vagyunk, és számolnunk kell még egy óriási nyugdíjas réteggel. Ennyit nem fogunk elbírni, ezért már most meg kell tennünk az első lépéseket, hogy minél kevesebb diák morzsolódjon le az oktatási rendszerről, és minél többen váljanak hasznos, dolgozó állampolgárrá – mondta Tóth Ákos.
Tóth Ákos hangsúlyozta azt is, hogy az utóbbi években a média az átlagosnál nagyobb érdeklődést tanúsított az iskolai erőszak iránt, ezek hatására gyes iskolákban, ahol felvették a harcot a jelenséggel szemben, ott a lehetőségekhez képest szigorúbb felfogást vezettek be.
Mint mondta, a szigor eredménye az lett, hogy egyrészt az utcára helyeződött át az erőszak, másrészt a problémás gyerekekből magántanulókat csináltak – hangsúlyozta, egyik sem jó megoldás.
– Mi itt azért beszélünk iskolai erőszakról, mert a konfliktus forrása az iskolában keresendő, onnan indul, csak legfeljebb máshol „teljesedik ki” – mondta Tóth Ákos.
Tóth Ákos elmondta, a Diákjogi és Érdekvédelmi Bizottság tagjai arcukkal is megjelennek a kampány során, a villamosokon, buszokon, illetve közterületeken elhelyezett plakátokon.
– Elsősorban azért, mert társadalmi kampányként egyedülálló módon mi tudatni akarjuk, hogy kik állnak a kampány mögött. Ezt mi hoztuk létre. Az összes vélemény, tapasztalat tőlünk származik, minden felelősséget vállalunk az elvégzett munkánk után – mondta. Másodsorban – folytatta – a kampánynak az is célja, hogy összegyűjtsenek minél több megtörtént esetet és azt (ha beküldője engedi) közzé tegyék.
– Bárki, aki nekik megírja történetét a már említett e-mail címre, véleményét, biztos lehet abban, hogy fiatalok olvassák el, dolgozzák fel, méghozzá azok, akikkel a plakátokon is találkozhat. Ez teszi lehetővé a biztonságos és személyes kapcsolatot, és a panaszokat egy olyan szervezethez biztosítjuk, akiknek kötelességük két napon belül kivizsgálni az esetet – hangzott el.
Tóth Ákos érdeklődésünkre elmondta, a javaslatuk az, hogy az iskolai erőszakot egyrészt az angliai bentlakásos iskolákhoz hasonló intézmények létesítésével oldják meg, ahol kikerülnek a gyerekek a nem megfelelő közegből, már általános iskolától kezdve.
– A másik javaslatunk pedig, hogy a szülőket is lehessen felelősségre vonni, ha gyermekük szabálysértést követ el – mondta az elnök.
A sajtótájékozatón megjelent és szót kért Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is, aki több pontban kifogásolta a kampány programját, ugyanakkor együttműködésükről biztosították a Miskolc Városi Diákönkormányzatot.
– Számunkra öröm, hogy van egy jól működő diákönkormányzat Miskolcon, és szívesen segítünk minden olyan kezdeményezésben, mely a gyermekeink biztonságának megteremtésére irányul. Azt gondolom, hogy a tapasztalatainkkal segíteni tudjuk majd a DÖK kezdeményezését – mondta.
Tajthy Á.