"Állampolgárként természetesen figyelemmel kísérem, figyelemmel kísértem azt a vitát, amely az úgynevezett fészekrakó kormányprogram és a hozzá kapcsolódó helyi önkormányzati rendeletekről, azok módosításairól zajlik a médiumokban. Hivatalvezetőként, Miskolc jegyzőjeként viszont ezt a problémakört olyan súlyosnak, olyan máig hatónak tartottam, hogy a frakcióvezető urak felszólítását hónapokkal megelőzve, már 2012 nyarának elején vizsgálatot rendeltem el Polgármesteri Hivatalunk érintett szakosztályainál. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy az érintett hivatali szakosztályok az úgynevezett értékre kiállított igazolások, az igénylő személyi feltételeinek meglétéről szóló igazolások kiadása során, valamint a hatósági határozatok meghozatalakor a vonatkozó jogszabályoknak, illetve a helyi szabályoknak megfelelően jártak-e el?
Nem volt átfogó értékmeghatározás
Kiss János frakcióvezető úr véleménye szerint az értékbizonyítványok kiállításával a kormány lehetőséget adott az önkormányzatok kezébe, amivel kiszűrhették volna az ál-adásvételeket. Komoly aggályok merültek fel azonban véleménye szerint a tekintetben, hogy Miskolc ezzel a jogszabály adta lehetőséggel hogyan élt.
Ellenőrzésünk megállapította, hogy 2005. augusztus 16-a után, amely időponttól a kormányrendelet módosítás erre felhatalmazta a településeket, így Miskolcot is, az értékbecslésekre vonatkozó eljárásrendet nem dolgozták ki az akkori Pénzügyi- és Vagyongazdálkodási Főosztály Adó Osztályán. Továbbá nem rögzítették az adó- és értékbecslés nyomvonalát, amely alapján megállapíthatták volna, hogy a munkafolyamatban kinek milyen feladata volt, ki miért volt felelős, milyen dokumentumok keletkeztek, hol voltak a kapcsolódási, ellenőrzési pontok.
Az adó és értékbizonyítványok, az ingatlanok forgalmi értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 70 § (3) bekezdés a) pontja, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 126 §-a az irányadó.
Ellenőrzésünk megállapította, hogy Miskolc város területi egységeire vonatkozó két évet átfogó értékmeghatározás nem készült! Egy adott ingatlan forgalmi értékadatait az értékbecslő munkatárs a saját számítógépes adatbázisában nyilvántartott értékbecslési adatokból összehasonlítás útján állapította meg! Az értékbecsléshez szükséges és elvárt szakmai megalapozás minimuma konkrét lakásértékesítések forgalmiérték-adatainak összehasonlítása. Bemutatva egyúttal az ingatlan forgalmi értékét növelő és csökkentő körülményeket. Ilyen adatok nem voltak dokumentálva.
A társasházak helyszíni megtekintése sem történt meg az ügyek nagy száma miatt. Összességében megállapítható volt, hogy az eljárás során a tényleges piaci viszonyokat az összehasonlítási eljárás nem vette figyelembe, illetve előfordult, hogy ugyanazon évben, ugyanazon utcában, azonos alapterületű lakás esetében az ügyintéző más-más forgalmi értéket állapított meg.
Magasabb ár, mint amit kértek volna
Összehasonlítottuk az egyes lakásoknak az adó és értékbizonylatban, a miskolci Polgármesteri Hivatalban meghatározott forgalmi értékét a Borsodi Apró című lapban hirdetett vételárakkal. A hivatal által meghatározott forgalmi érték a több tucat összehasonlítás során szinte minden esetben magasabb volt, mint a hirdetési újságban szereplő irányár…
A kiadott adó- és értékbizonyítványok kiállításának időpontja és a kérelem benyújtása között általában néhány nap eltérés volt, de sok esetben a két időpont azonos volt, ami egyértelműen arra utal, hogy az értékbecslés enyhén szólva is formális volt.
A jegyzői hatáskörben a Hatósági Főosztály által kiadott igazolások – melyek a lakásépítési kedvezményt, valamint a fiatalok otthonteremtési támogatását igénylők személyi feltételeinek meglétét hivatottak igazolni a hitelintézeteknek – a kérelmezők nyilatkozatain alapultak. A rendszer hibája volt, hogy egyébként bizonyítható tényekről az ügyfélnek elegendő volt nyilatkoznia és a jegyző kiadhatta az igazolást. A pénzintézet pedig már az igazolás meglétét vizsgálta, a tartalmát nem. Visszaellenőrzés nem történt, a támogatásba bevont hatóságoknak egymáshoz való kapcsolódásuk nem volt.
Igazolások – egymástól függetlenül
Az első lakáshoz jutók támogatását illetően pedig a közgyűlés döntött a MIK Zrt. által, a helyi rendelet feltételeinek figyelembe vételével összeállított névsor alapján. Az önkormányzat részére a megállapodásban rögzített lekérdezési jog a pénzügyi modul által előállított listák tekintetében nem jött létre, és egyéb formában sem valósult meg a MIK által végzett tevékenység ellenőrzése.
Összegzésképpen megállapítható, hogy az igazolások kiadása a hivatalon belül nem képzett összefüggő folyamatot. Az adó és értékbizonyítvány kiadását az adóosztály, az ügyfél személyi feltételeinek meglétéről szóló igazolást pedig a Hatósági és Ügyfélszolgálati Főosztály végezte: egymástól függetlenül.
Tisztelettel:
Csiszár Miklós
Miskolc Megyei Jogú Város jegyzője"