"A kormány megszüntette az országos érdekegyeztetést, ami társadalmi felelőtlenség" - mondta a szakszervezeti vezető a Hátrány a munkavállalóknál - előny a munkáltatóknál címmel tartott tájékoztatón.
Borsik János olyan protokolláris találkozónak minősítette a miniszterelnök és a LIGA Szakszervezet vezetőjének keddi egyeztetését, amelyet "a kormányzati propaganda túlértékelt, de érdemi változást nem hozott a munkavállalók számára".
Az Autonómok elnöke szerint a július elsejétől hatályos új Munka törvénykönyve jó a kormánynak, jó a munkáltatóknak, de nagyon rossz a munkavállalóknak.
Az új szabályozás csökkenti a kereseteket, a bérjellegű számítások alapjául nem az átlagkeresetet, hanem - a mindig alacsonyabb - távolléti díjat vezeti be, és "rászabadítja a polgári jogot a munkajog világára", így kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat - mondta. Példaként említette, hogy a szabadság kiadásánál nem egyenlő felek kötnek megállapodást.
Borsik János szólt arról is, hogy Magyarországon fokozatosan csökken a bérek vásárlóértéke, a magas - előrejelzések szerint 6 százalékos - éves infláció csökkenti a munkabérek és a nyugdíjak reálértékét.
Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a kormány megtörte a társadalmi szolidaritást. Az "igazságtalan és aránytalan" 16 százalékos egykulcsos szja a nagyobb keresetűeknek kedvez, de a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt vele - elemezte a szakszervezeti vezető.
A kormány munkavédelmi akciótervét - kérdésre válaszolva - "kényszerű, kései, forrásában bizonytalan", bár szándékában jó lépésnek nevezte Borsik János, ami szerinte új munkahelyeket nem fog létrehozni.
MTI
Borsik János olyan protokolláris találkozónak minősítette a miniszterelnök és a LIGA Szakszervezet vezetőjének keddi egyeztetését, amelyet "a kormányzati propaganda túlértékelt, de érdemi változást nem hozott a munkavállalók számára".
Az Autonómok elnöke szerint a július elsejétől hatályos új Munka törvénykönyve jó a kormánynak, jó a munkáltatóknak, de nagyon rossz a munkavállalóknak.
Az új szabályozás csökkenti a kereseteket, a bérjellegű számítások alapjául nem az átlagkeresetet, hanem - a mindig alacsonyabb - távolléti díjat vezeti be, és "rászabadítja a polgári jogot a munkajog világára", így kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat - mondta. Példaként említette, hogy a szabadság kiadásánál nem egyenlő felek kötnek megállapodást.
Borsik János szólt arról is, hogy Magyarországon fokozatosan csökken a bérek vásárlóértéke, a magas - előrejelzések szerint 6 százalékos - éves infláció csökkenti a munkabérek és a nyugdíjak reálértékét.
Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével a kormány megtörte a társadalmi szolidaritást. Az "igazságtalan és aránytalan" 16 százalékos egykulcsos szja a nagyobb keresetűeknek kedvez, de a munkavállalók 84 százaléka rosszul járt vele - elemezte a szakszervezeti vezető.
A kormány munkavédelmi akciótervét - kérdésre válaszolva - "kényszerű, kései, forrásában bizonytalan", bár szándékában jó lépésnek nevezte Borsik János, ami szerinte új munkahelyeket nem fog létrehozni.
MTI